Mi történik a Zeneakadémián? – régóta érő változás szele borzolja a kedélyeket
Alighogy kiírták a pályázatot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetésére, máris beindult a szokásos cirkusz.
A méltatlan támadások és fenyegetések miatt váratlanul visszalépett Keller András, így eredménytelenül zárult a Zeneakadémia rektori pályázata. Csák János miniszter exkluzív interjút adott a témában a Mandinernek.
Keller András az őt ért méltatlan támadások és fenyegetések miatt váratlanul visszalépett, így eredménytelenül zárult a Zeneakadémia rektori pályázata – tudtuk meg Csák János kulturális és innovációs minisztertől, aki elsőként lapunknak ismertette a számos konfliktus övezte tisztújítás legfrissebb fejleményeit. „Szűklátókörű emberek állnak útjába a megújulásnak” – fogalmaz Csák János, de nem adja fel, világszínvonalú intézményt szeretne látni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemből. Az új pályázat kiírásáig az erre kijelölt rektorhelyettes veszi át az egyetem vezetését. Exkluzív interjúnk a Zeneakadémia fenntartásáért felelős miniszterrel.
***
Mit szólt a dupla magyar Nobel-díjhoz?
Kiotóban voltam épp a legnagyobb japán nemzetközi tudományos konferencián, amikor eljutott hozzám az első hír. Yamanaka Nobel-díjas professzorral volt találkozóm, aki Karikó Katalin szerzőtársa. Azonnal fel is hívtam a professzor asszonyt, és gratuláltam neki. Erre ő csak annyit mondott: még csak hétfő van, mintha sejtett volna valamit...
Személyesen gratulált Krausz Ferencnek is?
Természetesen. Amikor felhívtam, épp az intézetben értem el, ahol nyílt napjuk volt, és mivel a német kollégák hazamentek, ő fogadta a látogatókat. Na ilyen sem volt még, hogy egy friss Nobel-díjas kalauzolja az érdeklődőket! Jövő hétfőn nagy örömömre közös vacsorán láthatjuk vendégül mindkettőjüket.
Mit gondol azokról a hangokról, amelyek az ünnep perceiben a díjazottak magyarságát méricskélték?
Az öngyűlölet zsákutcába vezet, az ilyen emberek sötéten látják az egész világot. Ez jön le ezekből a nyilatkozatokból. Azért, mert a politikában vagy bármi másban nem értünk egyet, még nem kell eljutni oda, hogy valaki az egyik legmélyebb kötődését felszámolja. Ez is mutatja, micsoda rombolást vitt végbe a kommunizmus! Ezek az emberek benn ragadtak abban az időben, amikor igyekeztek mindent átpolitizálni. Sárgászöld irigység emészti őket, ráadásul mások örömét is el akarják rontani, ami gonosz dolog.
Ezt is ajánljuk a témában
Alighogy kiírták a pályázatot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetésére, máris beindult a szokásos cirkusz.
Térjünk át az interjúnk apropójára, a Zeneakadémia ügyére. Az Operaház után jó ideje a Zeneakadémia vezetőváltása foglalkoztatja a hazai kulturális életet. Hogy áll a rektori pályázat ügye, mikor hirdetnek eredményt?
Kezdjük egy kicsit korábbról. Amint megjelentettük a pályázati kiírást, a nyár folyamán többen azzal a kéréssel fordultak hozzám a zenei körökből, hogy szélesítsük ki a pályázók körét a népzene, jazz, régizene, zeneszerzés és zenetudomány területére. Ezt meg is tettem annak ellenére, hogy nincs tudomásom arról, hogy egyetlen egyetemi tanár volna akár a népzenei, akár a jazz területen, aki pályázni tudott volna. Vagyis olyan kéréssel fordultak hozzám, többek között a Zeneakadémia köreiből, amiről ők maguk is tudták, hogy egy üres halmaz.
Öt pályázat érkezett be, abból hányat fogadtak el végül?
A benyújtott öt pályázatból négy nem felelt meg a kiírás feltételeinek, így érvénytelen lett. Noha mindenki lehetőséget kapott hiánypótlásra, nem éltek vele, volt, aki nem tudott, és volt, aki nem akart válaszolni. Egyetlen érvényes pályázat maradt tehát, Keller Andrásé, ő azonban a tegnapi nappal sajnálattal visszavonta a pályázatát.
Ezt is ajánljuk a témában
Zeneakadémia egyik vezetője azzal fenyegette meg, amennyiben rektorrá választanák, világméretű lejárató kampányt indítanak ellene.
Milyen indokkal?
Azzal, hogy olyan méltatlan személyes támadások érték, amelyek mélyen sértik a szakmai és emberi méltóságát.
Többek között megfenyegették őt és a családját, hogy soha többé nem fogja tudni visszaszerezni majd a reputációját, ha elindul a rektori székért.
Nagyon sajnálom, hogy így döntött, de megértem és elfogadom, mert én viszont tiszteletben tartom a személyi és művészi méltóságát. Pedig kiváló a feladatra, és remekül tudná irányítani az intézményt.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem érdemes ebből politikát csinálni, mert a Zeneakadémia nemzeti ügy – mondja az intézmény élére pályázó Keller András hegedűművész, karmester. Nagyinterjúnk!
Az ember nem tudja leplezni a csalódottságát: gondolta volna, hogy ilyen mély ellentétek, indulatok feszülnek a hazai zenei élet köreiben, ami megbénítja patinás intézményünk megújítását? Volt, aki a fent leírt támadásoktól tartva, bár eredetileg tervezte, végül el sem indult a versenyben.
Óriási lehetőség van az akadémiában, az a célunk, hogy az intézmény a világ élvonalába tartozzon, a hallgatók pedig versenyképesebb képzésben és értékesebb oktatásban részesülhessenek. Mindez azonban komoly munkát és fejlesztést igényel, és mindenekelőtt erős vezetőt. Ezt be kell látnia azoknak is, akik olyan méltatlan helyzetbe hozták a rektorjelöltet, hogy visszalépett. A történtek az én értelmezésem szerint arról szólnak, hogy ez az intézmény és a vezetése nem érett még a megújulásra. Egyfelől itt van tizenegynehány Kossuth-díjasunk, aki odaáll a megkérdőjelezhetetlen művészi és vezetői színvonalat képviselő kolléga, Keller András mellé, másfelől ott a szenátus, és ők ítélik meg a magyar komolyzenei élet krémjét. Döbbenetes. Ahogy az is, hogy a Zeneakadémia nem tudott kiizzadni egyetlen hasonló színvonalú jelöltet sem. A tagadásban élnek,
kicsinyes személyes érdekeknek rendelik alá az egyetem jövőjét.
Hozzáteszem, a kiírás angolul is megjelent, úgyhogy hozhattak volna nemzetközi pályázót a világ bármely pontjáról, de nem éltek vele. Aki elolvassa Keller András pályázatát, láthatja, micsoda potenciál lenne a valóban Liszt, Bartók és Kodály szellemében irányított Zeneakadémiának!
Érez személyes felelősséget, hogy nem sikerült eredményre jutni?
Rendkívül csalódott vagyok, de nem adtam fel azt a tervet, hogy ebből az egyetemből olyan intézményt csináljunk, amely ott van a világ felső 10-15 százalékában. Vagyis a világ 120 zeneművészeti intézményét rangsoroló QS-listán az első 13-20-ban, szemben a jelenlegi 51. hellyel. Óriási lehetőség van az akadémiában, de nem ezzel a hozzáállással, amit itt most láttunk. Hadd tegyem hozzá, tavasz óta kétszer is tárgyaltam a rektorasszonnyal az egyetem jövőképéről. Egyébként
a rektorasszony maga vetette fel, hogy Keller András jó rektor lenne, sőt ő kérte föl, hogy induljon.
És ott van a modellváltás kérdése, amivel többen riogatnak, márpedig erről szó sem volt a megbeszéléseinken. Az intézményvezetés felelősséggel jár, eminensen azzal is, hogy a mindenkori vezető tisztességesen tájékoztassa a munkatársakat és a közvéleményt.
A dolognak valahogy megint az az optikája, hogy a politika beleütközik egy kulturális terület belső viszonyaiba. Így látja?
A szenátus és hangadói úgy állítják be, mintha politikai ügyről volna szó. Aki azonban elolvassa a pályázati kiírást, semmilyen politikára utaló dolgot nem találhat benne. Szándékot tételeznek, és azt támadják, amiről szó sincs.
Ez a legaljasabb érvelési forma. Azzal támadnak, amit ők csinálnak: nekünk róják fel, holott ők politizálnak.
Hogyan tovább? Október 31-én leköszön a jelenlegi rektor, mi lesz a következő lépés?
A törvény úgy rendelkezik, hogy amikor lejár a rektor mandátuma, és amennyiben a pályázat eredménytelen, az erre jogosult rektorhelyettes veszi át a felsőoktatási intézmény vezetését.
Meddig?
A következő pályázat kiírásáig. Meglátjuk. Először is lesz egy átadás-átvételi folyamat, amelyet a kancellár vezényel majd le, azután leülök a rektorhelyettessel, és meghallgatom, mik a tervei. Én pedig elmondom a fenntartói elvárásaimat, azt, hogy hova kell eljutnia az intézménynek. Ha meg tudunk egyezni, arról is megállapodunk, hogy milyen módon tudja ezt a kormány segíteni.
A minisztérium nem enged abból, amit a kiírásban is világosan megfogalmaztunk, hogy az egyetem menjen előre, és növekedjen a nemzetközi reputációja, vonzereje. Úgy tűnik, ezt a stratégiát nem fogadták el. Meglátjuk, milyen elképzeléssel áll elő a követelmények ismeretében a Zeneakadémia. Minden egyetemmel, legyen az modellváltott, állami vagy egyházi, folyamatos tárgyalásban vagyunk, és a követelményekhez igazítjuk a finanszírozást.
Egyetlen egyetem van, ahol ez nem működik, a Zeneakadémia, amely szerint minden rendben van.
És akkor még nem is beszéltem arról, hogy a Zeneakadémiának integráló szerepet kellene betöltenie. Ma sok helyen képzünk művészeket, holott zenetanárokat kellene képezni, és annak az élére pedig a Zeneakadémiának kell állnia. Mindenki panaszkodik, hogy nincs elég zenetanár az országban, aki felfedezné az új tehetségeket. De indított a Zeneakadémia ilyen programot?
Ezt is ajánljuk a témában
Ki dönt, ki rangsorol? – Az egyetem alapító okirata világosan kimondja, hogy a Szenátus rangsorol, majd azt a miniszternek továbbítja, aki pedig dönt.
Mi a helyzet a forrásokkal, mire számíthat az egyetem?
A kormányzat igyekszik mindent megadni, felújítottuk a Liszt Ferenc téri épületet, aztán Kecskemétet is, 2018-ban 3,8 milliárd forint volt a Zeneakadémia költségvetése, 2023-ban 4,3 milliárd. Ám mindeközben a hallgatói létszám csökkent, viszont 10 százalékkal nőtt a tanárok száma. Míg 2013-ban 863 hallgatója volt az egyetemnek, most 817. Tíz évvel ezelőtt 348 oktató tanított, most 383.
Miközben a hazai egyetemeinken általánosságban 4-5 százalék körül mozog a külföldi tanárok aránya, a Zeneakadémián ez nincs sehol. Ha ugyanezt az arányt vesszük alapul, legalább 20 külföldi oktatónak kéne lennie, ezek hol vannak? Nagy potenciál van a nemzetközi hallgatókban is: a mai állás szerint a Zeneakadémián tanuló diákok 14%-a külföldi, úgy, hogy a teljes létszám nincs kitöltve, és itt fizetős helyekről van szó. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben mennyire fölemelkedett például India és Kína, csak e két országnak mintegy hatszázmilliós középosztálya van, amelynek egy jó része szeretne zenét tanulni. Miért nem jönnek közülük akár ide hozzánk?
Nem érzi kudarcnak a sikertelen pályázatot, azt, hogy beletört a bicskája?
Szomorú vagyok, de nem tud megállítani.
Elkeserítő, hogy itt van ez a város világhírű produkciókkal, és szűklátókörű emberek képesek útjába állni a megújulásnak.
Miközben az egyetemi szféránk többi része gyorsvonatként húz el mellettük. Számos friss eredményünk van, a minap egyeztem meg egy Nobel-díjas amerikai professzorral, hogy Magyarországra hozza a kutatását, és tárgyalásban vagyunk egy másik, szingapúri Nobel-díjas professzorral is, aki ugyancsak hozzánk fogja hozni az iskolájának egy részét. A szakképzésben megyünk előre, az OECD-ben benne vagyunk a világ 3 legjobb szakképzési rendszerében, a Euroskills versenyben 32 országból a másodikak lettünk. A tudományról már beszéltünk, ott is jó úton járunk. Ezért is óriási a kontraszt: remélem, hogy a Zeneakadémia vezetése elgondolkodik, és belátja, nem fog menni egy jókora ugrás nélkül, amihez erős vezetői vízió és karizma kell.
Nyitókép: KIM/Cser Dániel