A modern embert az utóbbi ötszáz év nagy átmenetei tették azzá, ami. Most egy újabb következik, ami lassú és nehézkes lesz. Ez a növekedés korszakának vége, ami azt is magával hozza, hogy felértékelődnek a növekedésparadigmát megelőző, régi gondolkodók alapművei – állítja a statisztika cseh szupersztárja.
A cseh származású tudós, Vaclav Smil az első olyan szerző, akinek már a harmadik könyvét mutatom be a rovat hasábjain. Nem véletlenül, hiszen a posztmodern korban ritkaságnak számító, valódi reneszánsz emberről van szó – Smil filozófiai és bányászati tanulmányai révén vált az egyik legkomplexebb gondolkodóvá a Földön. Grand Transitions című kötetének Nagy átmenetek címen megjelent magyar kiadását a Brain Bar jövőfesztiválon mutattuk be a hazai olvasóknak.
Szerzőnk megközelítéséről két dolgot érdemes tudni. Az egyik, hogy a világon mindent számszerűsít, tömegben és mennyiségben gondolkodik; híres felismerése, hogy az ember által alkotott tárgyak tömege mostanra meghaladta a bioszféra tömegét. A másik, hogy véleménye szerint a világon minden az energiáról, még pontosabban az energiaátvitelről szól. Ebben a kötetében a nagy átmenetekkel foglalkozik, amelyek végigkísérik az emberiség utóbbi ötszáz esztendejét – s amelyek közül egy újabba éppen befelé tartunk. Hogy miként jövünk ki belőle, Smil szerint azon múlik, megértjük-e az alapkérdést: mitől működik a világunk?