A Városligetben született a felfedezés, amely megváltoztatta a világot! – film készült Tesla életének magyarországi szakaszáról

Amikor Nikola Tesla megszületett, fénycsóva jelent meg az égen egy hatalmas vihar közepette, mire a bába a következőt mondta: „Ez egy rossz ómen. Ő a sötétség gyermeke lesz.”

Tesla édesanyja azonban gondolkozás nélkül így felelt:

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütál a világhírű feltaláló közép-európai és magyarországi életének soha el nem mesélt igaz története, a Nikola Tesla – A fény gyermeke című film.

Tesla nevét alighanem mindenki jól ismeri, kicsiktől a nagyokig, hiszen a világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamoshálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. 

Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, 

Tesláról a szerbek, a horvátok, az amerikaiak, sőt még a szlovének is méltón emlékeznek meg, hiszen mindegyikük magáénak érzi a híres feltalálót. Azt azonban kevesen tudják, hogy Tesla életének volt egy jelentős magyarországi szakasza is, amely egészen eddig nem került feldolgozásra.

A magyarországi kitérő

Miután Tesla édesapja 1879-ben meghalt, anyai nagybátyja, Paja Mandić segítette ki az anyagi gondokból, s összeköttetéseinek köszönhetően az ifjú feltaláló Budapesten megismerkedhetett Puskás Tivadarral. 

Pomázi lakhatásáról anyai nagybátyja, Mandics Pál gondoskodott, aki a helyi földbirtokos család tagjának, Luppa Paulinának a férje volt. Szintén Mandics révén kapcsolódhatott be a telefonközpont munkájába. A budapesti telefonközpont átadásán, 1881-ben Tesla lett a cég főmérnöke. Ezután nem sokkal feltalált egy telefonkihangosítót, ami tulajdonképpen nem más, mint az első hangszóró.

Azt is kevesen tudják, hogy a budapesti Városligetben született az a felfedezés is, amely aztán megváltoztatta a világot.

Önéletrajzi írása szerint Tesla barátjával, Szigeti Antallal 

amelyen akkor már öt éve gondolkozott. 

Miután 1882-ben Tesla Párizsba költözött, hogy Puskás Tivadar ajánlásával a Continental Edison Companynál dolgozhasson, 1883-ban a strassburgi kiküldetése alatt megépítette a Városligetben feltalált váltakozóáramú motorjának első kísérleti példányát, amelyre később 1888-ban kapott szabadalmat az USA-ban.

Közép-Európa géniusza

„Bátran mondhatjuk, hogy Tesla Közép-Európáé, hiszen mindenki adott egy picit neki, amelynek köszönhetően később azzá vált, akivé. Szerb, ortodox szülőktől, a mai Horvátország területén született, de az akkoriban ugye még a Habsburg Birodalom, azon belül is a Magyar Királyság történelmi területe volt. Eleinte horvát tanítói voltak, a tanulmányait Gospić-ban és Károlyvárosban kezdte meg, onnan Ausztriába, majd a szlovéniai Mariborba került, azután pedig Prágába, végül Puskás Tivadar hirdetését olvasva Budapestre ment” – sorolja Tesla életének közép-európai állomásait Takó Sándor, a film egyik rendezője.

Takó Sándor azt is elárulta lapunknak, hogy Tesla Szigeti Antalt tartotta az egyik legjobb barátjának. Mind a ketten Puskás Tivadar telefonközpontjában dolgoztak, és Szigeti Antal volt az, aki segített túljutni Teslának a depresszív időszakain. Köztudott ugyanis, hogy a feltalálónak több idegösszeroppanása is volt, ilyenkor általában nagyon maga alá került. Szigeti Antal a Városligetben való közös sétákkal és sporttal gyakorlatilag kiemelte Teslát a mélypontból. 

„Összegezve tehát minden egyes közép-európai nép hozzátett valamit a híres feltaláló életéhez és személyiségéhez. 

– mondja a társrendező, aki szerint mi, magyarok valamiért méltatlanul elfeledtük a híres feltaláló történetét. Érdekes tény, hogy Tesla önéletrajzi írása is csupán a tavalyi évben jelent megy magyarul. 

„Valamiért úgy él bennünk, hogy Tesla személye egy szerb vagy horvát eldöntendő kérdés. Ráadásul – jellemzően pont az amerikai hatása miatt is – szinte mindig csak az amerikai időszakáról, életének azon mozzanatairól beszélünk. Ebben közrejátszik az is, hogy az Egyesült Államok a Tesla-mítoszt ügyesen saját maga köré építette. Nem is igazán készült film vagy könyv a feltaláló közép-európai időszakáról. E hiányt pótolandó készítettük el ezt filmet. 

– fejti ki Takó.

Az alkotók tehát már nem fókuszáltak a későbbi, amerikai évekre, úgy voltak vele, hogy azt már nagyon sokan elbeszélték. Inkább igyekeztek arra fektetni a hangsúlyt, ami mindezidáig nem volt elmesélve, így nem volt benne a köztudatban.

Kreatív dokumentumfilm

A Tesla-film a Nemzeti Filmintézet televíziós kollégiumának támogatásával készült. Egy kifejezetten kis költségvetésű produkcióról van szó, kiadásai nem érik el a 20 millió forintot. Ugyanakkor, mivel Tesla már csak a nevéből és életútjából adódóan is minden tekintetben alkalmas arra, hogy a világ összes pontján érdekes és izgalmas legyen az ő közép-európai élete is, így az alkotók azzal az igénnyel készítették el a filmet, hogy ennek eleget tegyenek. 

Bejárták a főbb helyszíneket: forgattak a feltaláló szülőházában, Smiljanban, a horvátországi helyszíneken, ahol tanulmányait végezte, illetve minden közép-európai országban, ahol Tesla megfordult.

így mindenütt, ahová eljutottunk, törekedtünk arra, hogy legitim, hiteles szereplőket szólaltassunk meg. A filmen egyébként a történettel párhuzamosan végig vonul egy pszichológiai szál is – Kővári Zoltán neves szakpszichológus elemzi Tesla személyiségfejlődését” – magyarázza a rendező. A legendás feltalálónak ugyanis valóban nem volt könnyű élete: gyermekként egy lovas balesetben elveszítette a bátyját, egész életében mániás depresszióval küzdött, szerencsejáték-függő is volt, illetve majdnem belehalt a kolerába.

Ezeket egyébként mind leírja önéletrajzi szövegeiben. A film készítőinek remek elgondolása mentén a film gerincét Nikola Tesla saját elbeszélései adják, 

Az alkotók a feltaláló elbeszélései, a hozzáértő megszólalók és a pszichológusi szakvélemény mellett az utca emberét is megszólaltatták, nem utolsó sorban pedig a történetmesélés bizonyos részeihez kosztümös, vizuális montázsokat is forgattak. Mai szóval élve tehát a filmet tulajdonképpen kreatív dokumentumfilmként lehetne definiálni.

„Az utca embere jelenetek során nagyon érdekes dolgok születtek. Egészen sokan gondolták azt, hogy  Nikola Tesla magyar volt. 

– meséli lapunknak nevetve Takó Sándor, majd hozzáteszi: Tesla útlevelén egyébként valóban az állt, hogy az Osztrák-magyar Monarchia állampolgára.

A film vasárnap kerül bemutatásra a miskolci székhelyű CineFesten.

Nyitókép: szeged.hu