Nemzeti sorskérdés Trianon ügyének kezelése a 21. században, az 1945 utáni – Tőkés László szavaival – békés népirtás feltárása, az elszakított területeken élő honfitársaink sorsával való törődés, egyáltalán a reális helyzetértékelés és az arra épülő jövőkép kimunkálása. A határok feletti nemzetegyesítés többször hangoztatott politikai szlogenjét bizony nem egyszerű hétköznapi tartalommal folyamatosan megtölteni. 2010 óta szerencsére létezik a kettős állampolgárság intézménye, de mint a fenti példa is mutatja, a lélek legmélyebb bugyraiba beköltözött félelem csak lassan múlik.
Ezeket a kérdéseket is érintettem A szabadság ára című, 2009-es filmemben, amely Duray Miklós következetesen bátor, elvhű életét mutatja be. Ő azon kevés hiteles magyar személyiségek egyike, akik a földindulásszerű társadalmi változások közepette is megőrizték arcuk tisztaságát, egykoron kimondott szavaik, gondolataik igazságát, s ezek máig nem veszítettek értékükből. Csak Esterházy Jánoséhoz hasonlítható, jellegzetes közép-európai értelmiségi sors az övé; élő lelkiismeretként igyekezett érvelni, magyarázni, kérni, ha kellett, konfliktust is vállalni, de leginkább szívós következetességgel feltárni a múltat, értelmezni a jelent és megtisztítani a jövőbe vezető utat.
Életútjának felidézése, könyveinek, tanulmányainak, interjúinak olvasása, az ezekből levonható következtetések újraértelmezése a hősi életút felidézése mellett világunk jobb megértéséhez is hozzájárul.
A szerző filmrendező
Nyitókép: Bodnár Boglárka/MTI