Superman illegális bevándorló volt – de mit üzen ez a ma Amerikájának?

Mint ahogyan az a Mandineren mi is megírtuk, az új Superman-mozi már a bemutatója előtt nagy hullámokat vert. És nem csupán azért, mert a DCU új nyitányaként felfokozott várakozás övezte a sokadszorra is újrafazonírozott szuperhősfilmet. Hanem mert már látatlanban politikai viták kereszttüzébe került, miután a rendező James Gunn egy interjúban Supermant bevándorlónak, méghozzá egy igen sikeres bevándorlónak nevezte, a történetét pedig Amerika történetével állította párhuzamba, miközben azt is megemlítette, hogy számára az egész leginkább a mára elveszni látszó alapvető emberi értékről, a kedvességről és annak fontosságáról szól.

Woke pajzs versus Supertrump

A reakciók nem sokáig várattak magukra, Gunn szavai ellen konzervatív hírességek és véleményvezérek tiltakoztak sorban, illetve szólítottak fel a mozi konzervatív közösségek általi bojkottára. Megszólalt mások mellett a Fox News egyik műsorvezetője, Greg Gutfeld, aki szerint a rendező egy jól átgondolt marketingstratégia részeként előre igyekezett egy „woke pajzsot” vonni az alkotás köré. A csatorna másik alkalmazottja, a korábbi Trump-főtanácsadó Kellyanne Conway pedig úgy fogalmazott, nagyon nem tetszik neki, hogy valakik „a filmeken keresztül akarják másokra erőltetni a saját ideológiájukat”, és senki nem azért megy moziba, hogy „mások kioktassák”. Dean Cain, a Lois & Clark: Superman új kalandjai sorozat színésze, jelenleg konzervatív kommentátor is jelezte nemtetszését Gunn megjegyzései miatt, azt latolgatva, hogy a Superman bevándorlásra hivatkozó népszerűsítési kísérlete a stúdió számára „költséges hiba” lehet.

Sőt, magát Donald Trumpot sem hagyta hidegen az ügy. Saját maga és a Fehér Ház is megosztott nemrégiben egy Instagram-bejegyzést, amin az amerikai elnök Superman-jelmezben látható, a felirat pedig, parafrezálva a film plakátját a következő: 

A végeredményt azóta világszerte látva elmondható, hogy a nyitó hétvége számai alapján – 122 millió dolláros hazai jegyeladás – sokba kerülő hibáról szó sincs. Ahogyan erőszakos woke-térítéstől sem, Gunn az adaptációjában, igaz, a háborús konfliktusok felfestését illetően némi aktuálpolitikai felhanggal, valójában a már unásig ismert sztorit bújtatta régi-új köntösbe – az új elem a korábbiaknál sebezhetőbb, jóval emberszerűbb, viccelni is próbáló Superman megjelenése.

Az elnyomottak bajnoka

Erre hívja fel a figyelmet a CNN újságírója, Catherine E. Shoichet is, aki a fenti előzményeket számba véve meglepőnek nevezte a konzervatívok ellenállását, mondván, Superman eredettörténete és az, hogy alakja és „karrierje” az amerikai álom egyik legismertebb metaforája, eddig sem volt titok senki számára az eredeti képregény 1938-as megjelenése óta.

Az újságíró mindezzel kapcsolatban Danny Fingeroth-t, mások mellett a What Comic Book Heroes Really Tell Us About Ourselfes and Our Society című könyv szerzőjét és a régi Pókember-képregények szerkesztőjét idézi, aki szerint az ötlet, hogy Superman bevándorló vagy talán menekült, a kezdetektől fogva része a karakter mítoszának (a Kryptonról küldték a Földre), vagyis

Fingeroth úgy véli, ennek a történetszálnak ráadásul nyomós oka van, mégpedig az, hogy a képregény alkotói, Joe Shuster és Jerry Siegel egyaránt zsidó bevándorlók gyermekei voltak, akik a növekvő európai antiszemitizmus elől menekültek a tengerentúlra. A clevelandi kettős a második világháború közeledtével írta-rajzolta meg Superman történetét, akit az első oldalon „az elnyomottak bajnokaként” definiáltak, ezért – magyarázza a szakértő – Superman a korai kalandjaiban a kisemberekért, a bántalmazott nőkért, a kizsákmányolt bányászokért és a korrupt politikusok ellen száll harcba.

Go home!

A CNN-cikk szerzője emlékeztet Craig This képregénytörténész a korábban a Wright State Universityn szervezett egy kurzusára is, ami éppen Superman és Wonder Woman bevándorlói hátterét emelte ki. Az ötlet nagy sikert aratott az egyetemisták körében, talán a hasonlóság miatt, mondván „eljöttem egy nagy kutatóegyetemre, kívülállónak érzem magam, de az embereket példaképként látom. Ezért megpróbálok beilleszkedni, miközben éppen az egyediségem lesz a túlélésem és a sikerem kulcsa nem csupán a campuson, de az Egyesült Államokban is”.

Shoichet ugyancsak megemlíti azt a közösségimédia-kampányt, amit még 2013-ban indítottak a Define American és a Harry Potter Alliance szervezetek, arra kérve az embereket, osszák meg szelfiket és családjuk bevándorlási történetét a #SupermanIsAnImmigrant hashtaggel. E kampány alkotói is megszólaltak most a Superman rendezője védelmében, azt állítván többek között, hogy az igazság nem lehet politika tárgya;

Az újságíró végezetül újból Fingeroth-ra utal, aki pluszban úgy vélekedik, Superman idegen származása könnyen magyarázza a szuperképességeit is, azonkívül, hogy a szuperhősök többsége amúgy is kívülálló, „ez az, ami tartós erőt ad nekik, és biztosítja, hogy sokféle társadalmi rétegből bárki kapcsolódhasson a karakterükhöz”.

A CNN tehát ugyanott fog neki a dolognak, azaz próbál pozitív dolgokat felhozni a bevándorlás mellett, nem foglalkozva azokkal, akik – Supermannel ellentétben – nem épp az igazság bajnokai, és éppen ellenkezőleg, bűnözésből tartják fenn magukat, miközben illegálisan tartózkodnak az államokban. 

Ezek mellett nem meglepő, hogy a diskurzus zárásaként az amerikai belbiztonsági minisztérium néhány napja már E. T.  kerékpározó sziluettjének ikonikus képét osztotta meg az X-en, a Hold fölé helyezett, 

Nyitókép forrása: X