A közel egyórás alkotás nagyrészt teljesíti vállalt célját: átfogó, bár a játékidő rövidsége miatt felületesnek érzett képet kapunk a 9–10. századi magyar történelemről.
„Szinte bárkihez közel lehet hozni történelmi eseményeket, csak meg kell találni a módját” – mondta egy, a Mandinernek adott korábbi interjújában Bárány Krisztián dokumentumfilmes, aki testvérével, Dániellel együtt régóta „a feledés és a feledtetés homályából tár elénk izgalmas, tanulságos, megrendítő eseményeket”.
Bárány Krisztián a FilmEver Stúdió vezetőjeként e mondat szellemében olyan műveket készített korábban, mint A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában; az Isten békéje – Bemutatkoznak a tihanyi bencések; Erdély – Ég és föld között és az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921. Legfrissebb rendezése a Nemzeti Filmintézet és Csillagos Ötös Film gyártásában létrejött, augusztus 20-án a Duna televízió műsorán bemutatott Az Árpádok felemelkedése közel egy órába arra tesz kísérletet,
hogy a magyarság 9–10. század történetét átfogóan bemutassa, és e módon a laikusok számára is közelebb hozza az eredettörténetünket.
A valóban rendkívül izgalmas korszak – amely egyúttal egy nemzetség egyedülálló felemelkedéstörténete is – feldolgozása simán elképzelhető lenne akár egy tisztességes nagyjátékfilmben (az 1996-os Honfoglalást inkább hagyjuk), de még inkább egy nagyszabású sorozatban. Csakúgy, mint az a Hunyadi Jánosról szóló tízrészes produkció, amely magyar irányítással, széles nemzetközi részvétellel, Bán Mór Hunyadi-regényei alapján egy ideje már készül – tízmilliárd forintos költségvetésből.
Egyelőre azonban, nyilván a hasonló összegek csupán töredékének is a hiányában, az Árpádok kapcsán be kell érnünk ezzel az ismeretterjesztő dokumentumfilmmel. Ami a maga nemében tényleg hiánypótló alkotás, hiszen „hiába élnek a közös emlékezetünkben élénken a mondáink, a turulmadár, a csodaszarvas mítoszai, Álmos és Árpád vezér mint a korai magyar történelem első ismert államférfiai”, mind ez idáig mégsem igazán jutott az eszébe senkinek, hogy a 9–10. század történetét ily módon elővezető, akár vitaindításra is alkalmas mozgóképet gyártson.
Már csak e tény miatt is érdemes megnézni Bárány Krisztiánék filmjét. És azért is,
mert a végeredmény tényleg példaértékű összefogás eredménye:
a stáb, Sudár Balázs történész szakmai irányításával több éven át dolgozott azon, hogy a lehetőségekhez képest minél komplexebben tárják a közönség elé ezt a magyar nemzet számára olyan jelentős és éppen ezért gyakran a viták kereszttüzében álló témát.
A kulcsszó ez esetben a lehetőségekhez képest. Az alig egyórás játékidő ugyanis kevés hozzá, hogy a néző valóban belehelyezkedhessen a tárgyalt időszak – az Etelköztől a Kárpát-medencébe érkezésen át az államalapítás kezdetéig – világába, ahhoz meg különösen, hogy az egyes személyek, többek között Álmos, Árpád vagy Géza, illetve az ő, a magyarság későbbi sorsát meghatározó döntéseik, cselekedeteik valamiképpen közelebb kerülhessenek hozzá. Ennek megkönnyítését hivatottak szolgálni az illusztrált jelenetek: a hagyományőrzők és színészek segítségével készült, Csernák János narrálta betoldások érdekesek ugyan, de a nagy egészhez nem igazán tesznek hozzá.
A „beszélő fejek”, azaz a szakértők (Sudár Balázs, Zsoldos Attila, Bácsatyai Dániel, B. Szabó János, Csáji László Koppány, Szenthe Gergely, Soós Bence. Cs. Andrási Réka, Szilágyi Krisztián Antal) magyarázatai ez esetben kivételesen érdekesebbek. Annál is inkább, mert mindannyian nagyon korrekten, az ismert tényekkel, adott esetben tárgyakkal – mások mellett a nagyszentmiklósi kincs egyes darabjaival – alátámasztva vezetik be az akár laikus érdeklődőket is ebbe a különös, fehér foltokkal teli világba, tartózkodva a vágyvezérelt gondolkodástól,
és mellőzve minden harcos és kizárólagos ideológiát, ami a magyar őstörténet témáját olyan gyakran és régóta körülveszi.
Az esetlenségei ellenére is éppen ezt teszi olyan szimpatikussá Az Árpádok felemelkedését, ami nem fordítja ki ugyan a dokumentumfilmes világot a sarkaiból, de kiindulópontként tökéletes, könnyen emészthető és – Bárány Krisztiánék szándékának megfelelően – így akár a középiskolai oktatásban is remekül felhasználható munka.
Nyitókép: Facebook
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
Justin Trudeau bőkezűsége légvédelmi rendszerek képében jelenik meg.
