A közel egyórás alkotás nagyrészt teljesíti vállalt célját: átfogó, bár a játékidő rövidsége miatt felületesnek érzett képet kapunk a 9–10. századi magyar történelemről.
„Szinte bárkihez közel lehet hozni történelmi eseményeket, csak meg kell találni a módját” – mondta egy, a Mandinernek adott korábbi interjújában Bárány Krisztián dokumentumfilmes, aki testvérével, Dániellel együtt régóta „a feledés és a feledtetés homályából tár elénk izgalmas, tanulságos, megrendítő eseményeket”.
Bárány Krisztián a FilmEver Stúdió vezetőjeként e mondat szellemében olyan műveket készített korábban, mint A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában; az Isten békéje – Bemutatkoznak a tihanyi bencések; Erdély – Ég és föld között és az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921. Legfrissebb rendezése a Nemzeti Filmintézet és Csillagos Ötös Film gyártásában létrejött, augusztus 20-án a Duna televízió műsorán bemutatott Az Árpádok felemelkedése közel egy órába arra tesz kísérletet,
hogy a magyarság 9–10. század történetét átfogóan bemutassa, és e módon a laikusok számára is közelebb hozza az eredettörténetünket.
A valóban rendkívül izgalmas korszak – amely egyúttal egy nemzetség egyedülálló felemelkedéstörténete is – feldolgozása simán elképzelhető lenne akár egy tisztességes nagyjátékfilmben (az 1996-os Honfoglalást inkább hagyjuk), de még inkább egy nagyszabású sorozatban. Csakúgy, mint az a Hunyadi Jánosról szóló tízrészes produkció, amely magyar irányítással, széles nemzetközi részvétellel, Bán Mór Hunyadi-regényei alapján egy ideje már készül – tízmilliárd forintos költségvetésből.
Egyelőre azonban, nyilván a hasonló összegek csupán töredékének is a hiányában, az Árpádok kapcsán be kell érnünk ezzel az ismeretterjesztő dokumentumfilmmel. Ami a maga nemében tényleg hiánypótló alkotás, hiszen „hiába élnek a közös emlékezetünkben élénken a mondáink, a turulmadár, a csodaszarvas mítoszai, Álmos és Árpád vezér mint a korai magyar történelem első ismert államférfiai”, mind ez idáig mégsem igazán jutott az eszébe senkinek, hogy a 9–10. század történetét ily módon elővezető, akár vitaindításra is alkalmas mozgóképet gyártson.
Már csak e tény miatt is érdemes megnézni Bárány Krisztiánék filmjét. És azért is,
mert a végeredmény tényleg példaértékű összefogás eredménye:
a stáb, Sudár Balázs történész szakmai irányításával több éven át dolgozott azon, hogy a lehetőségekhez képest minél komplexebben tárják a közönség elé ezt a magyar nemzet számára olyan jelentős és éppen ezért gyakran a viták kereszttüzében álló témát.
A kulcsszó ez esetben a lehetőségekhez képest. Az alig egyórás játékidő ugyanis kevés hozzá, hogy a néző valóban belehelyezkedhessen a tárgyalt időszak – az Etelköztől a Kárpát-medencébe érkezésen át az államalapítás kezdetéig – világába, ahhoz meg különösen, hogy az egyes személyek, többek között Álmos, Árpád vagy Géza, illetve az ő, a magyarság későbbi sorsát meghatározó döntéseik, cselekedeteik valamiképpen közelebb kerülhessenek hozzá. Ennek megkönnyítését hivatottak szolgálni az illusztrált jelenetek: a hagyományőrzők és színészek segítségével készült, Csernák János narrálta betoldások érdekesek ugyan, de a nagy egészhez nem igazán tesznek hozzá.
A „beszélő fejek”, azaz a szakértők (Sudár Balázs, Zsoldos Attila, Bácsatyai Dániel, B. Szabó János, Csáji László Koppány, Szenthe Gergely, Soós Bence. Cs. Andrási Réka, Szilágyi Krisztián Antal) magyarázatai ez esetben kivételesen érdekesebbek. Annál is inkább, mert mindannyian nagyon korrekten, az ismert tényekkel, adott esetben tárgyakkal – mások mellett a nagyszentmiklósi kincs egyes darabjaival – alátámasztva vezetik be az akár laikus érdeklődőket is ebbe a különös, fehér foltokkal teli világba, tartózkodva a vágyvezérelt gondolkodástól,
és mellőzve minden harcos és kizárólagos ideológiát, ami a magyar őstörténet témáját olyan gyakran és régóta körülveszi.
Az esetlenségei ellenére is éppen ezt teszi olyan szimpatikussá Az Árpádok felemelkedését, ami nem fordítja ki ugyan a dokumentumfilmes világot a sarkaiból, de kiindulópontként tökéletes, könnyen emészthető és – Bárány Krisztiánék szándékának megfelelően – így akár a középiskolai oktatásban is remekül felhasználható munka.
Nyitókép: Facebook
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Tarr a reményt, amely a kereszténység egyik kulcsszava is egyben, anakronisztikusnak minősítette, nem számolt vele. Az viszont ránk és a gyerekeinkre vár, hogy bebizonyítsuk: nem volt egészen igaza. Győrffy Ákos írása.
A nürnbergi per nyolcvanadik évfordulójára időzített dráma tökéletesen illusztrálja, hogy egy alapvetően közepes mozit hogyan képes két zseniális színész polcokkal magasabbra helyezni.
A miniszterelnök videójában személyes formában tekintett vissza a 2025-ös évre.
Ritka gyenge évet zárt Hollywood a nagyszabású produkciók tekintetében, de a kisebb mozikban számtalan méltatlanul keveset emlegetett alkotást láthattunk. Köztük két szuper magyar és több fesztiváldíjas európai filmet is – a streamingen most mindegyik pótolható.
Lehet egy történet felemelő és inspiráló, ha hatalmas átverés? A Gillian Anderson és Jason Isaacs főszereplésével már a magyar mozikban is látható A tenger útja nem azért született, hogy ezt a kérdést boncolgassa. Ám hamar árnyék vetült a humanizmusa miatt egyébként nagyon is szerethető alkotásra.
Ez persze csak feltételezés, de a színésznő első rendezése bámulatosan omlik össze félidőben. A Búcsú June-tól garantáltan nem lesz ünnepi klasszikus.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
