Nyilvánosságra hozta rektori pályázatát Keller András, hogy elkerülje az álhíreket

2023. augusztus 22. 13:07

„Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről” – fogalmazott a Zeneakadémia vezetői székéért induló karmester.

2023. augusztus 22. 13:07
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Nyilvánosságra hozta pályázatát a Zeneakadémia rektori székéért induló Keller András. Mint fogalmaz: azért, hogy elkerülje az esetleges álhíreket és találgatásokat, amelyekből egyébként nem volt hiány az utóbbi időben. 

A pályázathoz tartozó – lapunknak birtokába jutott – közleményt változtatások nélkül közöljük:

A rektori pályázatom határidőre benyújtottam. Azért döntöttem a nyilvánosságra hozatala mellett, mert szeretném megelőzni a találgatásokat. 

Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről.

A Zeneakadémia magyar kultúrában betöltött szerepe jóval meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit, meghatározó szerepet tölt be az egész ország kultúrája és műveltsége szempontjából. A kodályi eszméket kiemelten fontosnak tartom a magyar közélet és az egész zeneélet tekintetében, ezért rektori pályázatomhoz Kodály Zoltán 1953-ban a Zeneakadémián elmondott »Ki a jó zenész?« című beszéde adta az iránytűt, melynek elején Kodály így ír a Zeneakadémiáról:  

»Hajdanában jobb zenészek kerültek ki innen, mint manapság. Mi ennek az oka? Van egy általános ok: a magyar szellemi élet lassú, de folytonos süllyedése…« 

A jelenlegi társadalmi kihívásoknak akkor tudunk megfelelni, ha szellemileg és lelkileg is megerősítjük a következő nemzedéket, hisz ahogy Kodály is hangoztatta: »Az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet«, és »A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható.«  

Éppen ezért a pályázatomban és esetleges megbízatásomban az összefogást tartom a legfontosabb elemnek. Ha a magyar zenészek képesek egymást segítve, alkotó szellemben munkálkodni, és a jövő nemzedékét ebben a szellemben nevelni, akkor a magyar társadalomban a zeneművészet ismét arra helyre fog kerülni, ami megilleti.  

A Zeneakadémián és tágabb értelemben a zenei életben legfőbb célom a konszenzus megteremtése, 

hisz a Zeneakadémia rektorválasztása szakmai kérdés, fölötte áll minden politikai érdeknek.  

A magyar klasszikus zene ügye, annak társadalmi szerepe, valamint a Zeneakadémia megújulása nemzeti ügy! 

Arra kérek mindenkit, hogy nemzeti ügyhöz méltó módon alkosson véleményt, és nyilvánuljon meg ebben a kérdésben.  

Azt kívánom, hogy bárki legyen is a Zeneakadémia vezetője, Kodály Zoltán csodálatos eszményeit kövesse, és énekeltesse meg az országot szó szerint és képletesen is: Legyen a zene mindenkié!” – áll a közleményben.

A pályázat

Keller András rektori pályázata olyan elemeket tartalmaz, mint a Liszt Akadémia brand, a nemzetköziség, a képzési struktúra átalakítása – ami kiterjedne a tehetséggondozásra vagy épp a roma zenei kultúrára, illetve a nyári akadémia és non-degree képzések is felmerültek –, 

ezen felül új képzési irányok beemelése, a szervezeti struktúra fejlesztése és a szemléletváltás is a pályázat részét képezi. 

A Zeneakadémia nemzetközi környezetben működik, a zene világában a legkevésbé érvényesülnek a nyelvi  korlátok.  A  Zeneakadémia  brand  éppen  ezért  nemzetközi  márka,  ebben  a  környezetben  kell  megjeleníteni, még ismertebbé tenni.Amikor Liszt Ferenc megalapította az intézményt, természetes volt, hogy nemzetközi tanári gárda dolgozott itt, David Popper vagy Hans Koessler már magyar művészként él az emlékezetünkben, holott magyarul  sem  tudtak.  A  nemzetköziség  jellemzi  a  zenei  felsőoktatást  egész  Európában,  a  Liszt  által  lefektetett  alapokat  e  tekintetben  is  meg  kell  őrizni.  

Jelenleg  egyetlen  külföldi  oktató  sem  dolgozik  az intézményben, ezen már rövid távon alapvetően változtatni kell”

– fogalmazza meg kritikáját a nemzetköziség hiánya kapcsán Keller.

De szó esik még a dokumentumban a Zeneakadémia finanszírozásáról, működési környezetéről és a zene ökoszisztémájának gondozásáról is, amelybe beletartozik a zeneiskolai hálózat, a zene szerepe a közoktatásban és a Bartók Konzi ügye is.

Az intézmény működésének, az előzőekben előterjesztett rektori program megvalósításának alapfeltétele a Zeneakadémia kiszámítható, stabil finanszírozása, az elérhető források bővítése. E helyen nem feladat a jelenlegi (és különösen a jövőbeni) költségvetési feltételek számszaki tárgyalása, ugyanakkor szükséges megnevezni azokat a finanszírozási csatornákat, melyekkel a feladatok végrehajthatók” – olvasható a finanszírozás kapcsán.

Keller arra is kitér, hogy létrehozna egy úgynevezett művészeti és nemzetközi tanácsadói testületet is, 

melynek tagjai Balázs János zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész, Batta András zenetörténész, Bogányi Gergely zongoraművész, Kelemen Barnabás hegedűművész, Rost Andrea énekművész, Sipos Mihály népzenész, Snétberger Ferenc gitárművész, Solymosi Tari Emőke zenetörténész, Szűcs Máté brácsaművész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester és Várjon Dénes zongoraművész lennének.

Keller András a pályázatában a következő vállalásokat teszi:

•  a Zeneakadémia öt éven belül jelentősen javít pozícióján az egyetemi rangsorokban;

•  az egyetem élő, inspiratív, nemzetközi közeggé válik, ahol jó tanulni és tanítani;

•  itthon és külföldön egyaránt versenyképes diplomát kínál minden hallgatónak;

•  emelkedik a nemzetközi oktatók és hallgatók aránya;

•  stabilizálódik a Zeneakadémia gazdasági helyzete,  az oktatói és a támogatói terület jövedelmei emelkednek;

•  a zenészi, zenetanári pálya presztízse emelkedik, többen választják a zenét hivatásul;

•  a zenetudományi kutatások terén a régió vezető intézménye leszünk;

•  a Koncertközpont Európa vezető klasszikus zenei helyszínei közé fog tartozni;

•  a klasszikus zenei ágazat helyzete a kultúratámogatás rendszerén belül megerősödik;

•  sikerül megerősíteni az alap- és középfokú zeneoktatási rendszert;

•  a klasszikus zene értékeire nyitott, értő befogadói közönség érdemben bővül.

Arra a pályára szeretném állítani a Zeneakadémiát, amelyen a nagy elődök tanítása és művészete mutatja az utat. 

A zene művészetének fénysugara bevilágíthatja a következő száz évet. Kövessük a fény útját!” – fogalmazott pályázatában.

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton

 

 

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsolti123
2023. augusztus 23. 02:15
benedek77 2023. augusztus 22. 13:25 Én pedig kiváncsi lennék a többi pályázó pályázatára. Nyilvánosságra merik hozni?
Intel
2023. augusztus 22. 19:04
A pályázat elbírálása politikai manőver, semmi köze magához a pályázathoz. Viszont a pályázat kapcsán lényeges, hogy a remek szakmai tartalomhoz valami elfogadható humán tartalom is szükséges. Mivel Keller úr állítólag autokrata így valószínűtlen, hogy ebben a dimenzióban jól szerepeljen.
Józsi6
2023. augusztus 22. 15:11
Úgy fogja igazgatni a ZAK-t, ahogy tanított ? Az órái 63%-ra be se ment. A macskámat se bíznám rá
Osztap_Bender
2023. augusztus 22. 14:20
Szép dolog ez a Kodályra való emlékezés, az ő szándékának folytatása. Csak egyet felejtett el Kodály Zoltán is akkor és Keller András is ma. Nem minden ember szeret, nem minden ember tud és ezért nem minden ember akar énekelni. /mi gyerekek ezt a saját bőrünkön tapasztaltuk, mikor az általános iskolákban "regős" osztályokat hoztak létre, nyakra-főre/ Ebből az jön le, hogy aki nem nem tud vagy nem is akar énekelni (például hangja sincs hozzá) , az már nem is lehet művelt magyar ember. Ez pedig nagy tévedés, zenész urak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!