Nem szűnik meg az Átrium, csak a színházat az elmúlt hat évben használó csapat távozik

Az elmúlt napokban futótűzként terjedt a hazai sajtóban, hogy jövőre bezár az Átrium. 

Az Átrium a Facebook-oldalán jelentette be a Kultúrbrigád csapata, hogy mégsem volt elegendő a tavalyi közösségi kiállás, „az Átriumban zajló színházi tevékenységünket a most kezdődő évad végével, 2024 nyarán befejezzük”. Kiemelik: köszönik mindenkinek a támogatást, ám nem tudnak tovább dolgozni. De akkor pontosan mi is történik az Átriummal? Megszűnik vagy sem?

Mégsem szűnik meg az Átrium

A hírt szinte kivétel nélkül mindenki úgy értelmezte, hogy bezár az Átrium, pedig ez nem így van. 

Csiby Éva, az Átrium egyik tulajdonosa közösségi oldalán úgy fogalmaz: a Kultúrbrigád / Thea Art csapata elfáradt a küzdelemben és búcsúévadot volt kénytelen meghirdetni, de mindezzel együtt is elképesztően sikeres, ám küzdelmes hat év áll mögöttük.

Reményeink szerint egy év elég lesz arra, hogy kitaláljuk, hogyan lehet az Átrium egy új felállásban egyszerre sikeres, működőképes és színvonalas, ahogy az utolsó 12 évben is volt” – írja posztjában Csiby Éva a maga és az Átrium Vagyonkezelő Kft. másik két tulajdonosa – Gauder Milán és Lakatos Péter – nevében.

A tulajdonos hozzáteszi: remélik, hogy a az eddigi kizárólagos üzemeltető, a Thea/Kultúrbrigád legsikeresebb és új produkciói továbbra is láthatóak lesznek,  más társulatok is alkalmanként, illetve rendszeresen otthonra lelnek itt, (mint például a most is jelenlévő  Dumaszinház). 

Ne feledkezzünk meg a könyvbemutatókról, a közösségi rendezvényekről, az ad6kap6 Mikulás-ünnepségeiről és számtalan egyéb sikeres programról sem: ez mind az Átrium” – jegyzi meg.

Csiby posztjában az Átrium történetét is felvázolja röviden: „Az Átrium 2012-es megnyitása óta már két korszakot éltünk meg: az első öt évben a színházat az Angol nyelvű színház alapítvány üzemeltette Magács László vezetésével. Ekkor került bemutatásra az azóta is nagy sikerrel játszott Őrült Nők Ketrece, vagy az Igenis Miniszterelnök úr, vagy játszott az Átriumban a Pinter Béla társulat, rendezett itt darabot Bodó Viktor, Bodzsár Márk (…) Majd 2017-ben a Kultúrbrigád/Thea Art non-profit Kft. (akik az Őrült Nők Ketrecének és több korábbi nagy sikerű előadásnak is producerei voltak) vette át a működtetést és kerültek színpadra olyan emblematikus darabok mint a 12 dühös ember, a Trianoni Csata, az Orvos, vagy éppen a Fehér Nyuszi, vörös nyuszi aminek keretében Sebestyén Balázs vagy Geszti Péter is kísérletezhetett a színpadi színészettel.”

A tulajdonos mindenkit megnyugtat: ők, mint az Átrium márkanév, s annak fizikai kereteinek és a lehetőségeinek felelősei arra készülnek, hogy a közönségükhöz méltó, 

Végül Csiby Éva a magánszínházak helyzetére is kitér, ugyanis szerinte manapság nincs könnyű dolga egy magánszínháznak hazánkban, „hisz először megszűnt a TAO-támogatási rendszer, majd jött a Covid, aztán a rezsi emelkedése, és az infláció. Nem meglepő, hogy érdemi fővárosi vagy állami támogatás nélkül, ellenszélben belefáradt a Thea Art csapata a szélmalomharcba”.

Az Örkény Színház életben tartaná valamely átriumos előadást

Facebook-oldalán jelentette be az Örkény Színház, hogy szívesen adna otthont az Átrium eddig futó előadásai egyikének.

„Az Átrium Színházat az elmúlt években működtető Kultúrbrigád munkájának ellehetetlenülése a magyar színházművészet leépülésének újabb állomása. Minél nagyobb a kultúra támogatásának politikai áthatottsága, annál reménytelenebb az élénk, sokszínű, társadalmilag hasznos kulturális élet. A jelen színházi politika gyakorlata különösen romboló, mert az ideológiai megfelelés igényén túl ismét teret nyert az a vissza-visszatérő súlyos tévedés, hogy a magyar előadóművészet finanszírozása elmozdítható lenne a piacosítás felé.

– áll a közleményben.

„Ha a Kultúrbrigád előadásai az Átriumban nem kerülhetnek színre, 

– fogalmaznak.

Nyitókép: atrium.hu