Sőt, az Érdy-kódex tanúsága szerint István király akkor döntötte el, hogy az új országot Mária oltalmába ajánlja, amikor neki és udvarának Szent Gellért az ünnep alkalmából a Napbaöltözött Asszony képéről beszélt (vö. Jel 12,1-2). Őt követve az Árpád-ház nem csak a Magyar Királyságot, de saját uralmát is Mária örökségének vallotta és Máriára mint királynőre tekintett. A Magyarok Nagyasszonya később a törökellenes küzdelmek szimbólumává, a győzelem reményének jelévé vált, később pedig tulajdonképpen a hazaszeretet jele lett. Mivel hazánk égi pártfogója, ezért
ez a nap egyben Magyarország védőszentjének ünnepe is.
A fenti jelenés, amelyet János apostol ír le, rögtön a mai szentmise kezdőénekében visszaköszön, de ott van az ünnepi mise olvasmányai között is. A szentírási szakasz alapján tizenkét csillagból álló koronával a fején ábrázolt Szűz Mária, aki éppen eltapossa a kígyót, a Szent Szűz talán leggyakoribb ábrázolása világszerte. (Az Európai Unió mélyen hívő alapító atyáit is megihlette, így lett az unió zászlaja a tizenkét csillag a Mária színeként használt kék mezőben.)