A magyarság számára mindig különlegesen fontos volt Mária, a Magyarok Nagyasszonya.
Augusztus idusán a katolikusok Máriát ünneplik, sőt, egyenesen a legnagyobb Mária-ünnep a mai. A kalendáriumban e nap Szűz Mária mennybevételének napja, erre utal elnevezésében a „nagy” jelző, azaz Mária feltámadására és megdicsőülésére, de maga a kifejezés magyar sajátosság. Régies formában Nagyasszonyként említik. (A Kisboldogasszony, amit szeptember 8-án ünnepelnek, Mária földi születésének ünnepe.)
Az ünnep eredete egészen az ősegyházig nyúlik vissza, a keresztények már az V. században is úgy tartották, hogy Máriát elszenderedése után fia testestül maga mellé emelte a mennybe.
Az évben csupán két Mária-ünnep kötelező (azaz a katolikus hívek számára a vasárnapokhoz és a legnagyobb ünnepekhez hasonlóan e napon is szentmisén való részvételt ír elő egyházuk), s a mai nap jelentőségét bizonyítja, hogy éppen ez az egyik. A széles történelmi távlatokat szépen példázza az is, hogy „Bódogasszony” napját Szent István király is megülte, a fiatal magyar állam és magyar egyház számára tehát gyakorlatilag az az első pillanattól kiemelkedő jelentőséggel bírt.
Sőt, az Érdy-kódex tanúsága szerint István király akkor döntötte el, hogy az új országot Mária oltalmába ajánlja, amikor neki és udvarának Szent Gellért az ünnep alkalmából a Napbaöltözött Asszony képéről beszélt (vö. Jel 12,1-2). Őt követve az Árpád-ház nem csak a Magyar Királyságot, de saját uralmát is Mária örökségének vallotta és Máriára mint királynőre tekintett. A Magyarok Nagyasszonya később a törökellenes küzdelmek szimbólumává, a győzelem reményének jelévé vált, később pedig tulajdonképpen a hazaszeretet jele lett. Mivel hazánk égi pártfogója, ezért
ez a nap egyben Magyarország védőszentjének ünnepe is.
A fenti jelenés, amelyet János apostol ír le, rögtön a mai szentmise kezdőénekében visszaköszön, de ott van az ünnepi mise olvasmányai között is. A szentírási szakasz alapján tizenkét csillagból álló koronával a fején ábrázolt Szűz Mária, aki éppen eltapossa a kígyót, a Szent Szűz talán leggyakoribb ábrázolása világszerte. (Az Európai Unió mélyen hívő alapító atyáit is megihlette, így lett az unió zászlaja a tizenkét csillag a Mária színeként használt kék mezőben.)
Nagyboldogasszony ünnepével kapcsolatban Mária közvetítő szerepét emeli ki a Mandinernek Faragó András atya. Az újmisés pap azt a gondolatot hangsúlyozza, hogy Mária a hívő ember segítségére van abban, hogy fiára tekintsünk életünk során. Egy közelmúltbéli tapasztalatát osztja meg: mint mondja, Medjugorjeban, a híres bosznia-hercegovinai zarándokhelyen a körmenet során a hívek előtt viszik Mária szobrát, amikor pedig visszaérnek a templomhoz, akkor veszi kezdetét a szentségimádás. Az ottani hagyomány éppen arra utal, hogy mindig Jézushoz térjünk.
Máriás küldetésünk van mindannyiunknak”,
mondja a fiatal pap, aki arra emlékeztet, Mária egészen a keresztig kísérte Jézust, s hozzá hasonlóan kell tennünk nekünk is. Nagyboldogasszony ünnepén pedig épp azt az örömöt osztja meg az egyház, hogy e hűséges élet földi lezárulta után testestül-lelkestül felvétetett a mennybe, teszi hozzá a katolikus pap.
Kapcsolódó vélemény
Mária a mi édesanyánk is. S ez nem csupán kegyes jámborság, hanem élő tapasztalat.
Cikkünk írásához felhasználtuk a Magyar Katolikus Lexikon kapcsolódó szócikkeit.
Nyitókép: Domenico Ghirlandaio: Szűz Mária mennybevétele (1486–90)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Azt javaslom a katolikus, keresztény közösségeknek, hogy miközben az ordító oroszlán körbejár közöttünk, álljanak meg, üljenek le, a Szentlélek erejével zárják ki a gonoszt, és csendesedjenek el. Kiss Antal írása.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Keresztény politikai megfontolások 25 pontban hatalomról, korrupcióról, háborúról, közbeszédről, egyenlőtlenségről és sok minden másról. Szilvay Gergely írása.
Az örmény vallási elöljáró a budapesti vendégszeretet és a magyar kormány támogatását méltatta.
A politikai gondolkodás területén több közös van protestánsok és katolikusok között, mint különbség. Szilvay Gergely könyvrecenziója.
Vannak dolgok, amiket nemcsak racionálisan kell értenünk, vagy elsősorban nem racionálisan kell értenünk, hanem átéreznünk kell és részt venni benne. Vízkereszt is ehhez segít hozzá. Szilvay Gergely írása.
„A magyarok nem akarnak egy olyan bábkormányt, amely háborúba vinne bennünket” – jelentette ki Menczer Tamás.
Sőt, Ukrajna pénzelését egyenesen az Unió legfontosabb feladataként említette.
