Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.

Hőhullám: a film, amely megjósolta a globális felmelegedést

2023. augusztus 19. 12:07

Egy alkotás hatvan éve tökéletesen megjósolta a klímaváltozást. Rekord hőhullámok perzselték fel benne a Földet.

2023. augusztus 19. 12:07
null

2023 nyarán hetente jelentek meg figyelmeztetések világszerte a különféle hőhullámok miatt. Több országban is megdőlt a melegrekord, sőt, a NASA szerint is ebben az évben volt az eddigi legmelegebb nap, majd először június, majd pedig július lett az eddig mértek közül a legmelegebb hónap világszinten. Hawaiin, Kanadában és Portugáliában erdőtüzek pusztítanak, az elmúlt hetekben pedig rekord hőhullámok perzselték fel a Földet, az Egyesült Államokban, Európában és Kínában.

Feszült telefonálás a "A nap, amikor a Föld lángra lobbant" című filmből, még a hőhullám előtt
Forrás: Képernyőkép/A nap, amikor a Föld lángra lobbant

Mennyi a Föld átlaghőmérséklete?

Az átlaghőmérséklet a Földön 1,1 Celsius-fokkal haladta meg 2022-ben az iparosodás előtti szintet a Copernicus európai intézet adatai szerint. Nyilvánvalóan az idei évre még nincsenek adataink, viszont az kijelenthető, hogy feltehetően idén túl fogjuk lépni a tavalyi rekordokat, az éghajlatváltozás tehát igen komoly dolog.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Szibériában például idén júniusban 39,6 celsius fokot mértek. A NASA ezzel kapcsolatban egy brutális világtérképet adott ki, amelyen látható, hogy gyakorlatilag mindenhol, ahol ember él a Földön, drasztikusan, akár 3 fokkal nőtt a hőmérséklet. Az pedig csak hab a tortán, hogy 2023 júliusa volt 1880 óta a legmelegebb hónap.

Hőhullám: volt egy film, ami megjósolta a globális felmelegedést

Az 1961-es brit „A nap, amikor a Föld lángra lobbant” című sci-fi tökéletesen jósolta meg a hőhullámok, és a globális felmelegedés hatását. Sajnos a film kiválóan szemléltette azt is, hogy hogyan reagál a klímaváltozásra az emberiség, s hogy az emberi tevékenység milyen hatással lehet a bolygónkra, hogyan vezethet az a pusztulásunkhoz.

Érdekesség, hogy a film kísértetiesen hasonlít az Alkonyzóna sorozat egy epizódjához is. Egy csoport lelkes újságírót követ, akik megpróbálják felfedni az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban történt egyidejű nukleáris robbanások hátterét, amelynek következtében a Föld forgástengelye eltolódott, a globális klíma felborult, s a bolygónk szó szerint halálossá vált.

„A nap, amikor a Föld lángra lobbant” – mihelyt a forgástengely megváltozásától eltekintünk – megdöbbentően pontos „jóslásán” a film vizualitása is rendkívüli. A fekete-fehér képsorok mellett utólag színezett jelenetek is felbukkannak, amelyek tovább fokozzák a nézőben a perzselő hőség érzetét, még jobban kiemelik a történet mondanivalóját.

Az effektek minősége is remek. Kiváló példa a film arra, hogy (nyilvánvalóan) már a számítógépes trükkök előtt is készítettek olyan filmeket, amelyek hatásfoka az évtizedek alatt sem csökkent.

A hőhullámok miatt perzselő világ. Forrás: Képernyőkép/A nap, amikor a Föld lángra lobbant

Figyelmeztetés az éghajlatváltozásra és a globális katasztrófára

A rendező Val Guest és Wolf Mankowitz forgatókönyvíró keményen figyelmeztetik a társadalmat a nukleáris bomba és az éghajlatváltozás veszélyeire. Egyértelmű üzenettel operál a film:

meg kell védenünk a bolygónkat a globális felmelegedéstől, s minden erőnkkel meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bevetését, különben kipusztulunk.

Az elmúlt hetek fentebb már emltett rekord hőhullámaival, valamint a világ országainak országanak kapcsolódó ígéretei ellenére is emelkedő globális hőmérséklettel „a nap, amikor a Föld lángra lobbant” című film sokkal több, mint „csak” egy régi sci-fi klasszikus. Összeértek a film kapcsán a valóság és a fikció párhuzamos szálai s pechünkre nem csak az űrhajók váltak valósággá. A film ugyanis több mint hatvan évvel ezelőtt rámutatott a jelenleg is zajló globális felmelegedés problémáira és veszélyeire, ráadásul fájdalmasan pontosan.

Nyitókép: Képernyőkép

 

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hátakkor
2023. augusztus 20. 07:32
A görög tüzeket emberi tevékenység okozta. Gyujtogatás.
Válasz erre
0
0
Zolotarjov
2023. augusztus 19. 19:05
Gyerekkoromban minden az ózonlyukról és a gonosz freonról szólt, meg a savas esőkről. Szó sem volt a CO2-ről. Úgy tűnik minden korszaknak megvan a maga néphülyítő baromsága..:)
Válasz erre
8
2
rocktoberi-2
2023. augusztus 19. 17:38
A Föld jelenleg glaciális korszakban van mivel mindkét sarkot jég borítja. Lesz ettől még sokkal melegebb minden emberi ráhatás nélkül is.
Válasz erre
6
1
Zolotarjov
2023. augusztus 19. 17:16
https://magyarnarancs.hu/tudomany/nem-a-szenlobbi-ugynoke-78989 ..A lényeg, hogy a ma használatos üvegház-modell alapvető fizikai meghatározottságokról nem ad számot. ,,Szakszerűen szólva, a légkör hosszúhullámú átlátszósága, opacitása, infravörös optikai mélysége - amelyek valamennyien a köznapian üvegházhatásnak, avagy "hőcsapda-hatásnak" nevezett jelenség szakmai mérőszámai - a földi rendszerben egy hosszú távú, stacionárius, elméletileg is levezethető konstans érték körül ingadozik, melyet nem lehet a légkör üvegházhatású gázainak hozzáadásával vagy kivonásával szabadon változtatni. Miskolczi levezette ezt a konstanst, és megmutatta, hogy a földi légkör tényleges üvegházhatása valóban egyenlő ezzel. A projektemben sikerült igazolni mind az elméleti levezetést, mind pedig - független adatbázisokon - a valós adatokkal való egyezést. A konklúzió hétköznapian szólva: a jelenlegi globális felmelegedés NEM ÜVEGHÁZ-melegedés.,, Na ugye..
Válasz erre
5
2
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!