Egy alkotás hatvan éve tökéletesen megjósolta a klímaváltozást. Rekord hőhullámok perzselték fel benne a Földet.
2023 nyarán hetente jelentek meg figyelmeztetések világszerte a különféle hőhullámok miatt. Több országban is megdőlt a melegrekord, sőt, a NASA szerint is ebben az évben volt az eddigi legmelegebb nap, majd először június, majd pedig július lett az eddig mértek közül a legmelegebb hónap világszinten. Hawaiin, Kanadában és Portugáliában erdőtüzek pusztítanak, az elmúlt hetekben pedig rekord hőhullámok perzselték fel a Földet, az Egyesült Államokban, Európában és Kínában.
Az átlaghőmérséklet a Földön 1,1 Celsius-fokkal haladta meg 2022-ben az iparosodás előtti szintet a Copernicus európai intézet adatai szerint. Nyilvánvalóan az idei évre még nincsenek adataink, viszont az kijelenthető, hogy feltehetően idén túl fogjuk lépni a tavalyi rekordokat, az éghajlatváltozás tehát igen komoly dolog.
Szibériában például idén júniusban 39,6 celsius fokot mértek. A NASA ezzel kapcsolatban egy brutális világtérképet adott ki, amelyen látható, hogy gyakorlatilag mindenhol, ahol ember él a Földön, drasztikusan, akár 3 fokkal nőtt a hőmérséklet. Az pedig csak hab a tortán, hogy 2023 júliusa volt 1880 óta a legmelegebb hónap.
Az 1961-es brit „A nap, amikor a Föld lángra lobbant” című sci-fi tökéletesen jósolta meg a hőhullámok, és a globális felmelegedés hatását. Sajnos a film kiválóan szemléltette azt is, hogy hogyan reagál a klímaváltozásra az emberiség, s hogy az emberi tevékenység milyen hatással lehet a bolygónkra, hogyan vezethet az a pusztulásunkhoz.
Érdekesség, hogy a film kísértetiesen hasonlít az Alkonyzóna sorozat egy epizódjához is. Egy csoport lelkes újságírót követ, akik megpróbálják felfedni az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban történt egyidejű nukleáris robbanások hátterét, amelynek következtében a Föld forgástengelye eltolódott, a globális klíma felborult, s a bolygónk szó szerint halálossá vált.
„A nap, amikor a Föld lángra lobbant” – mihelyt a forgástengely megváltozásától eltekintünk – megdöbbentően pontos „jóslásán” a film vizualitása is rendkívüli. A fekete-fehér képsorok mellett utólag színezett jelenetek is felbukkannak, amelyek tovább fokozzák a nézőben a perzselő hőség érzetét, még jobban kiemelik a történet mondanivalóját.
Az effektek minősége is remek. Kiváló példa a film arra, hogy (nyilvánvalóan) már a számítógépes trükkök előtt is készítettek olyan filmeket, amelyek hatásfoka az évtizedek alatt sem csökkent.
A rendező Val Guest és Wolf Mankowitz forgatókönyvíró keményen figyelmeztetik a társadalmat a nukleáris bomba és az éghajlatváltozás veszélyeire. Egyértelmű üzenettel operál a film:
meg kell védenünk a bolygónkat a globális felmelegedéstől, s minden erőnkkel meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bevetését, különben kipusztulunk.
Az elmúlt hetek fentebb már emltett rekord hőhullámaival, valamint a világ országainak országanak kapcsolódó ígéretei ellenére is emelkedő globális hőmérséklettel „a nap, amikor a Föld lángra lobbant” című film sokkal több, mint „csak” egy régi sci-fi klasszikus. Összeértek a film kapcsán a valóság és a fikció párhuzamos szálai s pechünkre nem csak az űrhajók váltak valósággá. A film ugyanis több mint hatvan évvel ezelőtt rámutatott a jelenleg is zajló globális felmelegedés problémáira és veszélyeire, ráadásul fájdalmasan pontosan.
Nyitókép: Képernyőkép
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
