„Ti hullazsákot is hoztatok?” – ifj. Simet László mesél a Duna-átkelés élményeiről
2023. április 21. 15:00
A látványos, Duna fölött átkelő artistaprodukció után Simet Lászlóval, Fekete Péterrel, Szabó Lászlóval, valamint a projektben résztvevő intézmények, cégek és vállalatok képviselőivel visszatérünk a helyszínre – a Vigadó tértől kihajózunk ugyanoda, ahol szombaton a drótköteleket tartó uszályok álltak.
2023. április 21. 15:00
p
20
0
8
Mentés
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóeseményén, a cirkuszi világnapon, a Duna történetében először – ahogyan a Mandiner is beszámolt róla – ifj. Simet László artistaművész átsétált a folyó felett.
„Én magyar vagyok; egy budapesti srác, akinek megadatott, hogy ezt megcsinálhatom. Hatalmas megtiszteltetésnek érzem. Az egész Fekete Péter ötlete volt, ő találta ki, hogy ezt meg kellene valósítani. Fiatal artista koromban – mint minden nagyon ambiciózus artista és kötéltáncos –
nézegettem már a Dunát, hogy milyen jó lenne átmenni fölötte.
De sokáig csupán vágyálom maradt – egész mostanáig. Gyakorlatilag egy gyermekkori álmom teljesedik be ezzel, a lehető legfenségesebb körülmények között” – mondta lapunknak adott interjújában Simet László.
A történelmi artistaprodukció után Simet Lászlóval, Fekete Péterrel, Szabó Lászlóval, valamint a projektben résztvevő intézmények, cégek és vállalatok képviselőivel visszatértünk a helyszínre – a Vigadó tértől kihajózunk ugyanoda, ahol szombaton a drótkötelet tartó uszályok álltak. Az eseményen Simet László mesélt élményeiről és tapasztalatairól, illetve Fekete Péter a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója megköszönte a segítséget mindazoknak, akik nélkül ez a világszenzáció nem jöhetett volna létre. A jelenlévők ezen kívül eddig sosem látott drón és GoPro felvételeket tekinthettek meg a Duna-átkelésről.
„Kritikus pont fönt a drótkötélen már nem volt. Amikor elindultam, onnantól kezdve ez egy szakmai feladat volt, át kellett menni a dróton, dacolva a széllel. Eső szerencsére nem volt, és odafönt hamar kiderült, hogy a tervezés, a koncepció mennyire működik, hogyan viselkednek a tartó cavalettik és uszályok. Szerencsére minden úgy működött, ahogy elterveztük.
Előtte viszont volt kritikus pont: amikor még nem tudtuk, elered-e az eső vagy, hogy be fog-e viharosodni a szél”
”
– mesélte az artistaművész.
Simet László megjegyzi: már napközben felment néhányszor a tűzoltókosárral, amikor még a drótkötél nem is állt, és fölállt az egyensúlyozó rúddal a kosár korlátjára, kitapasztalni a szelet.
„A szél akkor még úgy tűrhető volt, sőt nagyon érdekes, de félúton erősebb volt, mint fönt a tetején. Sajnos ez nem volt garancia, és 2-3 óra múlva már megváltozott. Amikor mentem felfelé, éreztem, hogy szép fokozatosan erősödik a szél, ráadásul nem egyenletesen fújt, hanem hol erősebben, hol gyengébben. De hála Istennek, az egész mutatvány alatt még kezelhető szinten belül maradt” – magyarázta.
Az artistaművész elárulta, hogy még ilyen nagy térben is jól lehetett érezni a lent összegyűlt 15 ezer ember reakcióit. Már amikor a produkció előtt készülődött kosztümben a budai oldalon, már akkor ujjongott, tapsolt, kiabált körülötte a tömeg.
„Abszolút éreztem a lelkesedést. Amikor azonban fölmentem, elcsendesültek a dolgok.
A Duna közepén éreztem, hogy odalent mindenki lélegzetét visszafojtva figyel.
A kötél közepe táján letérdeltem, ezzel üdvözölve a közönséget. Akkor én is és a közönség is fellélegzett és felszabadult egy picit, mind a két oldalról a hidakról, előttem és mögöttem pedig a rakpartokról figyeltek. Rengetegen voltak, tapsoltak, kiabáltak, ujjongtak, nagyon jól esett. Az utolsó pár méternél pedig a közönség már megelőlegezte nekem a bizalmat, hallottam, ahogy az érkezésemkor felzúg a pesti oldal, aztán már a zenét is hallottam” – emlékezett vissza.
Simet László azt is megjegyezte, hogy a visszajelzések fantasztikusak voltak. Már a produkció előtt rengeteg biztatást kapott hazai és külföldi magasdrótos kollégáitól és ismeretlen emberektől is.
„A produkció után pedig egészen frenetikus dolog történt, gyakorlatilag szombat óta nem álltam meg válaszolni a messenger- és SMS-üzenetekre. Elképesztő sok elismerést és gratulációt kaptam, és határtalan szeretetet – nem csupán barátoktól, ismerősöktől, hanem vadidegen emberek ezreitől is. Sokan arról számolnak be, hogy megkönnyezték a produkciót, kaptam olyan üzeneteket, hogy »sosem gondoltam volna, hogy férfi létemre egy férfi engem megsirat«.
Nagyon megérintettek ezek a reakciók, és ennél szebb és nagyobb elismerést el sem tudok képzelni”.
”.
Az esemény kapcsán a Lökös Autódaru Kft. képviselőjét is kérdeztük, hiszen ez a cég volt, amely 40 méter magasban útnak indította, majd fogadta Simet Lászlót a levegőben. A cég már korábban is dolgozott együtt az artistával, ahogy Lökös Gyula fogalmaz: „csináltunk már neki néhány kisebb-nagyobb mutatványt”. Először a Duna Pláza újranyitásakor dolgoztak együtt, amikor Simet László a Váci út fölött sétált át a pláza tetejére. De volt szerencséjük együtt dolgozni a Baptista Szeretetszolgálat Hősök terén szervezett egyik jótékonysági eseményén is egy ízben, amikor is az artista motorral ment át egy drótkötélen. Lökös Gyula szerint azonban a mostani produkció jóval bonyolultabb volt munkavédelmi szempontból, mint a korábbiak.
„Én vártam fent a darukosárban, ahová megérkezett. Szerintem boldogabb voltam, mint egy arkangyal. Emlékszem, a kosárban volt egy fekete zsák, amivel letakartuk az esetleges eső ellen az erőmérő műszert, ami a daru és a kötél közé van beépítve. Amikor Laci megérkezett és meglátta a fekete zsákot, elnevette magát, s megkérdezte:
»Ti hullazsákot is hoztatok? Egy zsák kevés lett volna.«
Mire azt válaszoltam neki: nyugodjon meg, a kocsiban van még négy” – idézi fel mosolyogva Lökös Gyula.
Forrás: MTVA
Magyarország cirkuszművészeti nagyhatalom
Fekete Péter szerint pár nappal ezelőtt Magyarországra figyelt a világ. „Gyakran fölteszik a kérdést, mi tesz minket Európa vezető cirkuszművészeti intézményévé, nagyhatalmává. Nos, az tesz bennünket azzá, hogy tartalommal tudjuk megtölteni ezt a művészeti ágat. Megújult a cirkuszművészet, az öncélú magamutogatás ideje régen lejárt, mára inkább a katarzis, a társadalmi üzenetek és gondolatok eljuttatására képes művészeti ággá vált. Ezt Simet László a Duna-átkelésével tökéletesen igazolta és bizonyította.
Tizenötezer ember együtt dobbanó szíve, visszatartott lélegzete olyan katarzist okozott, hogy biztos vagyok benne, hogy másnaptól az ő életük máshogy indult.
Simet László megmutatta nekünk, hogy az álmunk, amiről korábban ki-ki otthon a saját életében álmodott, bizony megvalósítható.
Nem kell hozzá semmi más, mint akarat és rákészülés, illetve ami még nagyon fontos: ha egyedül nem megy, akkor keress társakat! Ez a cirkuszművészet üzenete – ha leesik, vedd fel, ha elbotlasz, kelj fel, és hogyha egyedül nem megy, akkor keress társakat, és megvalósul a csoda” – mondta a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, ezzel felvezetve a köszönetnyilvánításokat.
Hiszen, mint fogalmazott, mindez nem ment volna, ha az a rengeteg segítő nem lett volna, akik húzták-vonták, tartották, rögzítették, hajót vagy darut adtak, terveztek, engedélyeztek, egyszóval mertek kockázatot vállalni. Fekete Péter szerint ez a sok ember hitt benne, hogy megvalósulhat a csoda.
A magyar kultúra napján országszerte és a határokon túl is kiállításokkal, koncertekkel, díjátadókkal és színházi előadásokkal tisztelegnek Kölcsey Ferenc Himnusza előtt.
Hermész a görögöknél az istenek hírnöke, emellett az irodalom védelmezője is volt. Nem tudom elhessegetni magamtól az érzést, hogy talán ezért volt valami közünk egymáshoz.
Senki nem koppintana az orrodra, senki nem jelentene fel, ha holnaptól hagynád az itthon szót váltó, sajtót működtető, így-úgy közszereplő magyarokat szabadon élni.
A magyar kultúra napján országszerte és a határokon túl is kiállításokkal, koncertekkel, díjátadókkal és színházi előadásokkal tisztelegnek Kölcsey Ferenc Himnusza előtt.
Valóban szép teljesítmény, és gyors is volt.
Csak nem szabad túlzásba vinni a dolgot. Ha politikusok megtudják a városházán hogy ez az igen korosodó férfi szinte gyorsabban sétált át Budáról Pestre mint ha villamossal vagy busszal utazott volna csúcsforgalomba, akkor előbb utóbb még gyérebben fog közlekedni a villamos is meg a busz is.
Kár hogy a művész úr nem hangsúlyozta ki hogy amit ö választott átruccanni Budáról Pestre az nem egy alternatíva a villamosnak vagy a busznak.