de a nagy többség passzív maradt: csupán harminchét százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének.
Tizenöt százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, tizenhárom százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt.
Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.
A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: vagy nem tudják megítélni, vagy egyáltalán nem ismerik a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, tizenhárom százalék tartja megfelelőnek a mosatni szabályozást, és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Utóbbiak elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrésének megerősítését várnák.
A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16-75 éves magyar lakosságra.