Kiderült, mitől félnek legjobban a magyar internetezők

2023. február 28. 16:00

Szabadság vagy szabadosság? Tudatosság vagy félelem? Káros tartalmak esetén passzivitás vagy jelentés? Vírusok, spamek, sütik, adathalászat, álhírek – mi jellemzi a hazai internetezők többségét?

2023. február 28. 16:00
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Az internet a végtelen szabadság és kibontakozás tere, vagy inkább – a belső és külső kontrollok hiánya miatt – az emberi természet legsötétebb játszótere? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Scores Group kutatócéget bízta meg, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről.

A kutatásból – többek között – kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak az emberek, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal, illetve adathalászat áldozatává válhatnak. A felmérés tanúsága szerint az is egyértelmű, hogy a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban sajnos nem eléggé tájékozottak az internetezők:

a megkérdezettek fele nem tudja megítélni, vagy nem ismeri a jelenlegi szabályozást.

A felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten – legnagyobb arányban átverési kísérletekkel, adathalászattal és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel.

Személyes adatokkal való visszaélést – amely miatt a leginkább aggódnak – csupán hét százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat” – emeli ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az adathalászat egy internetes csalási forma, amellyel csalók próbálnak személyes adatokat, pénzt szerezni vagy vírussal megfertőzni a gyanútlan felhasználó számítógépét. A megtévesztő szándék könnyen leleplezhető, ha tudjuk, mire kell odafigyelni. Az adathalász e-mailek feladói leggyakrabban ismert és megbízható nagyvállalatok, elektronikus kereskedelemmel foglalkozó weboldalak vagy online fizetési szolgáltatók ismertségét használják ki. Weboldalaikat lemásolva a csalók igyekeznek a felhasználók bizalmába férkőzni és hozzájutni a személyes adataikhoz: felhasználónévhez, jelszóhoz, TAJ-számhoz, bankszámlaszámhoz, PIN-kódhoz vagy hitelkártyaszámhoz.

Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat

a netezők többsége nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá:

huszonkilenc százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg huszonnyolc százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

 

Forrás: Kiberblog

 

Félelmek a vírusoktól, a spamektől és a valótlanságoktól

A netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre vagy a telefonjukra. „Hetvennyolc százalékuk aggódik emiatt, de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket és eltulajdonítják a banki adataikat” – áll a felmérésben.

A megkérdezettek hatvan százaléka tart a kéretlen levelektől és spam üzenetektől, illetve a káros, büntetendő esetek sem kerülik el a netezőket, hetvenhárom százalékuk találkozott már ilyesmivel: legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel – és álhírekkel.

Az NMHH egy korábbi kutatása szerint 2019-ben és 2020-ban is az internetezők mintegy fele találkozott tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi oldalakon. A kutatásból az is kiderült, nem mindegy, milyen forrásból tájékozódunk egy-egy gyanús hír kapcsán: a rossz forráshasználat ugyanis könnyen félrevezetheti az olvasót. 2020-ban az internetezők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az online források hitelességét, 19 százalékuk pedig mindig utánajár annak, hogy hiteles-e az interneten fellelt információ. Legtöbben – az internetezők 42 százaléka – az online cikkek hivatkozásait, forrásait ellenőrzik. 28 százalékuk szokott utánajárni a szerző létezésének, szakmai hátterének, és ugyanilyen arányban kérik ki az ismerősök véleményét az olvasottakról. A megkérdezettek 23 százaléka valamelyik nagyobb, magyar hírportálon próbál hiteles információhoz jutni.

A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd és a durva, bántó nyelvezet szintén igen gyakori félelemfaktor a megkérdezettek körében. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, tizennégy év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten.

Káros tartalmak: passzívak vagyunk, vagy jelentjük?

A közösségi oldalak használata során a hazai internetezők hetvennégy százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással,

de a nagy többség passzív maradt: csupán harminchét százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének.

Tizenöt százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, tizenhárom százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt.

Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: vagy nem tudják megítélni, vagy egyáltalán nem ismerik a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, tizenhárom százalék tartja megfelelőnek a mosatni szabályozást, és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Utóbbiak elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrésének megerősítését várnák.

A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16-75 éves magyar lakosságra.

 

 

Nyitókép: NMHH

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szemlelo
2023. február 28. 18:13
Sok weboldal egyszerűen nem jelenik meg, ha nem hagyjuk jóvá a sütiket. Viszont a böngészőben be lehet állítani, hogy kikapcsolás után automatikusan törölje az összeset. De szerintem a követő programok a veszélyesek, ellenük segít a Privacy Badger. Idegesítőek a kéretlen, agresszív reklámok. A reklám blokkolók hatékonyak, viszont több oldal - sok magyar is - nem tölti be a tartalmat, ha reklámblokkolót lát. Pedig ezek valójában a külső reklámokat állítják le (amiért az oldal tulajdonosa rendszerint pénzt kap). a saját tartalomban megjelenő reklámokat nem lehet blokkolni.
Házam Hazája
2023. február 28. 17:13
A Fb-on nagyban megy a nyaralás, a lakásból meg megy a TV.
kishal
2023. február 28. 16:47
A netadó a kérdések között volt? ;)
masikhozzaszolo
2023. február 28. 16:40
Én például kerülöm, törlöm a gugli minden formáját, ha tudom. Közbe meg itt kommentelek. Mi a nagy sznak kell a Mandinak google.com süti? Az a legnagyobb adatlopó! Meg a duplaklikk is. Minek, nem kell! Ne másra bízzák a statisztikát! Egy időben a fényképek-et használtam. És nem osztottam meg senkivel, nem tettem nyilvánossá. Akinek akartam, küldtem linket. De azúristenit, a Guglinak nem küldtem linket! És csinált nekem a neki nem nyilvánossá tett képeimből éves összeállítást. HOGY? Ha nem osztottam meg vele! A bank nézegeti a trezorba ki mit rakott bele, vett ki?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik