Kiderült, mitől félnek legjobban a magyar internetezők

Az internet a végtelen szabadság és kibontakozás tere, vagy inkább – a belső és külső kontrollok hiánya miatt – az emberi természet legsötétebb játszótere? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Scores Group kutatócéget bízta meg, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről.

A kutatásból – többek között – kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak az emberek, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal, illetve adathalászat áldozatává válhatnak. A felmérés tanúsága szerint az is egyértelmű, hogy a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban sajnos nem eléggé tájékozottak az internetezők:

A felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten – legnagyobb arányban átverési kísérletekkel, adathalászattal és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel.

„Személyes adatokkal való visszaélést – amely miatt a leginkább aggódnak – csupán hét százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat” – emeli ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat

huszonkilenc százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg huszonnyolc százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

Forrás: Kiberblog

Félelmek a vírusoktól, a spamektől és a valótlanságoktól

A netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre vagy a telefonjukra. „Hetvennyolc százalékuk aggódik emiatt, de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket és eltulajdonítják a banki adataikat” – áll a felmérésben.

A megkérdezettek hatvan százaléka tart a kéretlen levelektől és spam üzenetektől, illetve a káros, büntetendő esetek sem kerülik el a netezőket, hetvenhárom százalékuk találkozott már ilyesmivel: legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel – és álhírekkel.

A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd és a durva, bántó nyelvezet szintén igen gyakori félelemfaktor a megkérdezettek körében. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, tizennégy év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten.

Káros tartalmak: passzívak vagyunk, vagy jelentjük?

A közösségi oldalak használata során a hazai internetezők hetvennégy százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással,

Tizenöt százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, tizenhárom százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt.

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: vagy nem tudják megítélni, vagy egyáltalán nem ismerik a jelenlegi szabályozást. Harmincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, tizenhárom százalék tartja megfelelőnek a mosatni szabályozást, és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Utóbbiak elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrésének megerősítését várnák.

A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16-75 éves magyar lakosságra.

Nyitókép: NMHH