A kritikusok ettől féltették a székesegyházat, a felújítást végző illetékesek szerint viszont menthetetlen volt a régi, színpompás festés.
Nyitófotón: a veszprémi székesegyház új kinézete (Forrás: Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság)
Az Építészfórum beszámol arról, milyen fejlemények történtek a felújítás alatt álló veszprémi székesegyház körül. A felújítást és átalakításokat régóta viták övezték: egyre több jel mutatott arra, hogy az eddig ismert színes festés eltűnik a falakról, s helyette fehér lesz a belső falak színe.
A legújabb fotók és beszámolók alapján ez is fog történni. Az Építészfórum tudósítása szerint az illetékesek a székesegyház terveiről is bővebben beszéltek. Mint mondták, a főtemplom megújítása során a „tervezők az épület ősiséget sugárzó karakteréhez illeszkedő, hagyományos és egységes belső tér kialakítását tűzték ki célul. Ehhez igazodnak az új, színes üvegablakok is.”
„A Főszékesegyház belső terének egységes stílusú megújításakor a századelős látványt vettük alapul. Ehhez igazodva készültek el a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát visszaidéző új, színes alkotások tervei is, melyek egyike a bazilika védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja majd” – emelték ki.
A székesegyház kinézete a felújítás előtt, 2022 elején (fotó: MTI)
A falak kapcsán a kritikusok és helyi civilek a székesegyház jól ismert, díszes és színpompás belső terét féltették a radikális megváltoztatástól. A felújítást tervező és végző illetékesek viszont nedvesedésre és sófertőzésre hivatkoztak, mondván: lényegében menthetetlenek az 1900-as évek eleji nagy átalakításkor megalkotott, majd a hetvenes években javítgatott festések.
A mostantól látható fehér szín az illetékesek szerint nem meszelést, hanem védőréteget jelent, amit a későbbiekben, valamikor a jövőben egy rekonstrukciós festés követhet majd.
Videó a bejelentésekről
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új évet több százan balatoni fürdéssel kezdik minden esztendőben. A szigligeti újévi csobbanásra már most készülnek a jeges víz rajongói.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
