Volt olyan is, amely a véletlennek köszönhetően menekült meg, például a Parlamentben felállításra szánt márvány páros szobor Ferenc Józseffel, Erzsébettel és két másik – hálás magyar népet szimbolizáló – szoboralakkal, amit az Országházban végül soha nem állítottak fel, ehelyett átadták a BME-nek. Innen került át a negyvenes évek végén a Képzőművészeti Főiskolára – gyakorló szobrászoknak alapanyagként.
Mit ad Isten, az Epreskertbe érkező alakokból csak Sisiéhez nem nyúltak végül, s faragták át valami szocreál kisplasztikává, ehelyett egy szobrászhallgató diplomamunkaként restaurálta. Kivétel talán még a csillaghegyi, amely végig érintetlen maradt, és egészen izgalmas a gödöllői egész alakos Sisi-szobor sorsa, amelyet az ötvenes években fémtolvajok (!) döntöttek le és vittek el, mire egészen abszurd módon a városi tanács javíttatta ki és állíttatta vissza 1964-ben,
még egy némiképp bizarr időkapszula-üzenetet is elhelyeztek benne Kádár elvtársról és az épülő szocializmusról
– egy Habsburg-uralkodónő szobrában!
Feltehetőleg itt is az újjáéledő Sisi-kultusz hozhatott fordulópontot, és nem a száz évvel korábbi, egykori Magyarországra jellemző Erzsébet-kultusz.
S végül csatlakozva Rajcsányi kolléga fejtegetéséhez Sisi 21. századi reprezentációja kapcsán: a tavalyi Sisi című RTL Most+-ra készülő német minisorozat éppolyan volt, mint amilyentől a Netflix kapcsán lehetett tartani, a legtöbbeknél a császárné önkielégítését bemutató jelenet verte ki a biztosítékot, noha odáig nem fajult a dolog, mint amilyen erőszakot például a brit Bridgerton című sorozat tesz a szigetország történelmi múltján és a józan észen úgy, hogy a fikciós jelleget egyébként szemérmesen takargatja.
Ennek kapcsán érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy adott esetben az újabb, hasonló sorozatokon szocializálódott tömeget éppúgy egy hamis (vagy legalábbis nem teljesen valós) Sisi-reprezentáció szólítja meg, ahogy az ötvenes évek Sisije a saját korának közönségét, és a médiaoptimista nézőpont szerint az sem lehetetlen, hogy valaki ennek nyomán ered az igazi Erzsébet királyné történetének nyomába, és fedezi fel magának a 21. századi sorozatokon túl létező hús-vér uralkodónőt.