Feléledhet a Sisi-kultusz a streaming korszakában is? A Netflix bemutatta A császárnét, a Ferenc József tragikus sorsú feleségéről szóló új sorozatot – ami nagyon más lett, mint a régi film.
Ki ne emlékezne a régi Sissi filmre? Az 1955-ben készült német-osztrák filmre, amit olyan sokan imádtak annak idején, s aminek máig rajongói vannak főleg az idősebb, de akár a mai fiatalabb nemzedékek körében is. Romy Schneiderrel a főszerepben a Sissi film egyszerre történelmi játékfilm és a készítés idejének kordokumentuma: báj és szépelgés, kedvesség és cukormáz, a világháborúban romokba dőlt, majd darabjaira szakított Közép-Európa, azon belül is
Az bizonyos, hogy a Mozart-golyóval megspékelt Sacher-szeletnél is édeskésebb Sissi elvágyódást jelentett egy megerőszakolt korból a legboldogabb békeidők felé, s a már akkor is óriási nosztalgiafaktora csak tovább erősödött, ahogy a hidegháborús, majd azt követő, európai-egyesülős évtizedek következtek térségünkbe. Szikár történelmi hűséget nem kellett várni a filmtől, de hát nem is ez volt a cél.
De mihez kezd Sisivel (mert a császárné beceneve valójában egy s-sel írandó) a mi korunk? A történelem dekonstruálásának, a mítoszok lebontásának, a (pop)kulturális ikonok kikezdésének és a dolgok talpukról a fejükre állításának kora?
A császárné sorozat előzetese
A Netflix az alkotói szabadságot a lehető legszabadabban értelmezve és főleg a pénztárának kimaxolt hízására játszva rendel be történelmi témájú filmeket és sorozatokat – a teljesen elszállt példa a Netflix szórakoztatva hülyítő kosztümös produkcióira a György-korabeli fekete nemesurakra és brit királynékra kihegyezett Bridgerton.
Mit kezd tehát Sisivel a Netflix? A The Empress (A császárné) című sorozattal megmutatja. A produkciót a német Katrig Gebbe és Florian Cossen jegyzik, tehát legalábbis
Az új sorozat Sisi bécsi udvarban töltött első hónapjaira fókuszál, hogy miként kezdődik házassága az osztrák császárral és hogyan sikerül találkozása és beilleszkedése a szigorú bécsi udvarba. Miközben idegen seregek sorakoznak fel a Habsburg-birodalom határán, Sisinek meg kell tanulnia, kiben bízhat és kiben nem, és hogyan tudja magára felvenni a császárné hálás-hálátlan szerepét a birodalom népei előtt.
Eva van Leeuwen, a Netflix illetékes menedzsere örömét fejezte ki, hogy ismét be tudják mutatni Sisi történetét, a korszak és a főszereplő karakter komplexitását, és azt reméli, hogy mind az új nemzedékeknek, mind a régi Sisi-film kedvelőinek tetszik majd a sorozat.
Sisi szerepében Devrim Lingnau látható: a félig török, félig német színésznő tizenéves kora óta szerepel produkciókban, aki nagy lelkesedéssel vetette magát Sisi megformálásába, ugyanakkor nem akarja magát Romy Schneiderhez hasonlítani. „A kétezres évek Sisije természetesen más, mint az ötvenes éveké. A nők új imázsára van szükség: realistább, lázadóbb, bátrabb karakterekre.”
Sisi kapcsán megjegyzi: „Az öntudatosság és az emancipáció soha nem megy ki a divatból.”
Katharina Eyssen showrunner, az új sorozat egyik fő alkotója is az új nőképet hangsúlyozza a produkció kapcsán.
Aki viszont valami lebutított, ellenben ideologikus, gagyi protestfilmet vár az új Sisi-sorozattól, téved.
Először is: a legtöbb mai nagy streaming produkcióhoz hasonlóan elsőrangú, kiváló a sorozat filmes minősége: gyönyörű tájképek és kastélybelsők, profin filmezett, szépen megvilágított nagytotálok és arcokhoz közeli felvételek, színpadias külsőségek és a lélek rezdüléseit közvetítő, intim képsorok követik egymást a filmben.
A régi Sisi-filmmel ellentétben ugyanakkor a humornak, rózsaszínű bájnak itt nyoma sincs:
és nem csak a fények és beállítások, hanem a karakterek megformálása miatt is.
Devrim Lingnau Sisijének a porcelán szépségű arc mögötti mélabú a legfőbb karakterjegye: nem bohókás herceglánykaként, hanem egy túl korán életdrámába kerülő és abban ragadó nőként mutatkozik meg a sorozatban.
Ferenc Józsefet Philip Froissant alakítja: a recsegő-ropogó birodalom fölötti uralkodás terhe alatt nyögő, magába forduló fiatal császár karaktere is realistább a régi sorozat snájdig ficsúrjánál.
Mindent összevetve: bár akár negatív prekoncepciókkal is várhattuk a Netflix által rendelt, németek által készített Sisi-sorozatot, az végül egy igényesen elkészített, realistább és egyúttal sötétebb, könnyed humor helyett a lélek rezdüléseire és életdrámákra fókuszáló, jól sikerült produkció lett.
de cserébe a minőségi történelmi filmes alkotások polcára kerülhet A császárné.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
A Michael Jackson: Az ítélet című dokumentumfilm-sorozat részletgazdagon bemutatja a sztár ellen folyó 2005-ös bírósági tárgyalást, de nem simítja ki a kérdőjeleket.
Miért döntött úgy, hogy felhagy a filmproducerkedéssel? Mi a véleménye az „abszolút filmszínházról”? Erről is kérdeztük a Thália Színház igazgatóját, aki az Eszenyi-ügy margóján egyúttal azt is leszögezte, végre napvilágra kell kerülniük a több évtizedes színházi visszaéléseknek.
Enyhén szólva is félrecsúszott a Netflix új vígjátékának mondanivalója.
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
Shelby Van Pelt bestsellere nem korszakos irodalmi mű, ahogy a belőle készült film sem válik majd klasszikussá.
Akiknek az lett volna a dolga, hogy biztosítsák a stabil működést az ellenzéki időkben is, azok most vagy átzsilipeltek az ellenfélhez, vagy csak lapítanak, mint szar a fűben?
Az a tevékenység, amelyet az elmúlt 16 évben hírszolgáltatás címén végeztek, nem folytatható.
