„A baloldal ekézi a filmet, onnan tudni, hogy jó” – bemutatták a Blokádot

Bő másfél évvel ezelőtt, 2021 februárjában lapunknak adott interjújában jelentette be Köbli Norbert forgatókönyvíró, hogy új filmen dolgozik: az Antall József életének egyik fordulópontját jelentő taxisblokádot viszi vászonra. Akkor arról beszélt: az első szabadon választott kormányfőé „annyira erős történet, hogy nem is értem, miért nincs róla még film. Ha ez mondjuk brit történet lenne, a BBC most húzná le róla a harmadik bőrt”.

A film elkészült és bemutatták, méghozzá csaknem telt ház előtt, a Mamut bevásárlóközpont mozijának VIP termében. A premier előtti vetítés a Mandiner szervezésében jött létre, és megelőzte egy izgalmas beszélgetés az alkotókkal: Lajos Tamás producerrel, Tősér Ádám rendezővel és Köbli Norbert forgatókönyvíróval. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mandiner hetilap főszerkesztője vezette.

Szalai Zoltán, Tősér Ádám, Lajos Tamás és Köbli Norbert (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)

Mint Szalai kifejtette, a filmmel végre hazánkban is megkezdődött a közelmúlt ilyetén feldolgozása, elvégre a kétezres években született fiatalok jellemzően keveset tudhatnak a rendszerváltásról: abban az időben még nem éltek, a történelemkönyvekben nem jutottak el odáig, talán mert a történelemtanárok sem szívesen nyúltak a témához.

mondván, a Mandiner célja, hogy minél több emberhez eljussanak az alkotók gondolatai.

Szalai Zoltán (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)

„Presztízskérdést csináltam abból, hogy én csináljam az első filmet a rendszerváltásról” – mondta el Lajos Tamás. Hosszan „gyötörte” ezzel Köbli Norbertet, és nehezen találtak a témán fogást, mert a forgatókönyvíró nem szeretett volna élő, pláne gyakorló politikusról filmet készíteni, majd beugrott neki Antall.

A fő a hitelesség

Mert hát politikusról filmet készíteni itthon tényleg kihívás, ismerte el Szalai kérdésére Köbli: „az elmúlt száz évben a magyar film a politikust korruptnak, romlottnak, szemétládának ábrázolja – alighanem joggal” – fogalmazott, felvetve a kérdést: no de mi van, ha egy politikus becsületes? Márpedig Antall ilyen volt, mondta el a forgatókönyvíró, s neki öröm volt egy ilyen tiszta emberrel dolgozni.

Ami a fikció és valóság arányát illeti, Szalai Zoltán kérdésére Tősér Ádám rendező kijelentette: a cselekményszál, ami pár nap alatt történt, az pont így történt. Szereplőket összevontak ugyan, „de a történetmesélés száz százalékig hiteles, mintha egy dokumentumfilm lenne. A látvány is hiteles”.

Tősér Ádám (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)

Ugyanakkor a szereplők megtalálása nem mindig volt egyszerű. „A castingra külön büszke vagyok, az elmúlt 15 évben 40 filmen dolgoztam, de ilyen színvonalú casting nem sikerült, a legkisebb szerepnél is elképesztő alakítást nyújtanak a szereplők” – fejtegette Lajos Tamás, kiemelve ifjabb Vidnyánszky Attilát és Seres Zoltánt, mint akinek személyében mindannyian egyetértettek.

Tősér a szereplők kapcsán még megemlítette, nagy hatással voltak rá azok a megtörtént eseményeket feldolgozó alkotások, mint például a Narcos, amelynek kapcsán, ha utánaolvasott, jött rá, hogy minden szereplő tényleg így viselkedett és nézett ki, mint a képernyőn, „de még a szereplő anyukája is”, s levonta a következtetést:

Ugyanakkor nem hallgatta el a nehézségeket: egy magyar filmnek értelemszerűen színészekből ilyenkor kisebb a merítése, mint egy spanyol vagy magyar nyelvű alkotásnak, „Seres Zoli most hatvan, egy korosztályban Antallal, de ilyen emberből itthon van összesen talán öt”. Ami mégis összekötötte őt a fiatal Antallt játszó ifjabb Vidnyánszyval, „az a szolid elegancia”.

A baloldali támadások igazolják

Szalai felvetésére – számítottak-e politikai támadásokra – Lajos nevetve válaszolt: dőlnek a támadások, a baloldali sajtó ekézi a filmet, ahol éri, „azóta tudom, hogy ez egy marha jó film. Nem mondhatják rá, hogy egy ócska kurzusfilm, egy fideszes propagandaanyag, mert akkor csak legyintenénk rá. Ehelyett Mesterházytól a Vásárhelyi Márián át dől a támadás a baloldali médiából és ellenzéki politikusok szájából”, fogalmazott –

Lajos Tamás (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)

Köbli aláhúzta: aki látta a korábbi filmjeiket, „az tudja, hogy becsületesen írunk”, s rámutatott: „hazudni csak akkor lehet, ha magasabb igazságot mondunk”, mert maga a film is fikció, hiszen egy élő ember játszik egy halottat, s két órában mesél el egy életet; ugyanakkor

Élő, akkor aktív szereplőktől is kaptak egyébként visszajelzést, mint Szalai Zoltán kérdésére elmondták. „Sajnos ilyen volt Árpi bácsi, bárcsak másmilyen lett volna, rátermettebb” – idézte egy forrását a forgatókönyvíró, aki Kónya Imre, az Antall halálát követően felálló, tiszavirág életű Boross-kormány belügyminisztere.

Az ő 600 oldalas memoárja természetesen egyoldalú lett volna, így támaszkodtak Antall diákjainak visszaemlékezéseire, a tárgyalási jegyzőkönyvekre Helmut Kohl német kancellárral vagy Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel, a blokádot feldolgozó sajtóra, sőt, „még az őt megfigyelő ávósoknak sem sikerült róla semmi rosszat írni, pedig igazán dolgoztak rajta” – sorolja Köbli. 

Köbli Norbert (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)

A forgatókönyvíró kifejtette, büszke rá, hogy „úgy tudtunk akciófilmet csinálni, hogy közben összetett és fontos dialógusok hangzanak el benne, és hatásos, mégis intellektuális film maradt”.

Végül szó esett a közeljövő terveiről: Lajos Tamás kifejtette, két forgatókönyvön is dolgoznak, az egyik egy sporttörténeti esemény feldolgozása, a másik a nemzet színészeinek részvételével egy Tíz kicsi néger parafrázis.

Majd következett a film vetítése – amelyről korábban lapunk is közölt kritikát.

A film csütörtöktől tekinthető meg a mozikban (a főszereplőkkel készült interjú pedig szintén a csütörtöktől kapható Mandiner hetilapban olvasható).