„Ha szobrászok lennénk, szoborban formáltuk volna meg őt” – vélekedett Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója Antall József egykori miniszterelnökről. Lajos Tamás producer a szereplők kiválasztásáról és arról beszélt, hogyan esnek nekik az ellenzéki médiatámadások. Tősér Ádám rendező a film hitelessége kapcsán mondta el: nem volt opció, hogy rosszabbak legyenek egy nyugati alkotásnál. A Blokád című film premier előtti vetítését megelőző beszélgetésen jártunk!
Bő másfél évvel ezelőtt, 2021 februárjában lapunknak adott interjújában jelentette be Köbli Norbert forgatókönyvíró, hogy új filmen dolgozik: az Antall József életének egyik fordulópontját jelentő taxisblokádot viszi vászonra. Akkor arról beszélt: az első szabadon választott kormányfőé „annyira erős történet, hogy nem is értem, miért nincs róla még film. Ha ez mondjuk brit történet lenne, a BBC most húzná le róla a harmadik bőrt”.
A film elkészült és bemutatták, méghozzá csaknem telt ház előtt, a Mamut bevásárlóközpont mozijának VIP termében. A premier előtti vetítés a Mandiner szervezésében jött létre, és megelőzte egy izgalmas beszélgetés az alkotókkal: Lajos Tamás producerrel, Tősér Ádám rendezővel és Köbli Norbert forgatókönyvíróval. A beszélgetést Szalai Zoltán, a Mandiner hetilap főszerkesztője vezette.
Szalai Zoltán, Tősér Ádám, Lajos Tamás és Köbli Norbert (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)
Mint Szalai kifejtette, a filmmel végre hazánkban is megkezdődött a közelmúlt ilyetén feldolgozása, elvégre a kétezres években született fiatalok jellemzően keveset tudhatnak a rendszerváltásról: abban az időben még nem éltek, a történelemkönyvekben nem jutottak el odáig, talán mert a történelemtanárok sem szívesen nyúltak a témához.
mondván, a Mandiner célja, hogy minél több emberhez eljussanak az alkotók gondolatai.
Szalai Zoltán (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)
„Presztízskérdést csináltam abból, hogy én csináljam az első filmet a rendszerváltásról” – mondta el Lajos Tamás. Hosszan „gyötörte” ezzel Köbli Norbertet, és nehezen találtak a témán fogást, mert a forgatókönyvíró nem szeretett volna élő, pláne gyakorló politikusról filmet készíteni, majd beugrott neki Antall.
Mert hát politikusról filmet készíteni itthon tényleg kihívás, ismerte el Szalai kérdésére Köbli: „az elmúlt száz évben a magyar film a politikust korruptnak, romlottnak, szemétládának ábrázolja – alighanem joggal” – fogalmazott, felvetve a kérdést: no de mi van, ha egy politikus becsületes? Márpedig Antall ilyen volt, mondta el a forgatókönyvíró, s neki öröm volt egy ilyen tiszta emberrel dolgozni.
„Ha szobrászok lennénk, szoborban formáltuk volna meg őt.”
Ami a fikció és valóság arányát illeti, Szalai Zoltán kérdésére Tősér Ádám rendező kijelentette: a cselekményszál, ami pár nap alatt történt, az pont így történt. Szereplőket összevontak ugyan, „de a történetmesélés száz százalékig hiteles, mintha egy dokumentumfilm lenne. A látvány is hiteles”.
Tősér Ádám (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)
Ugyanakkor a szereplők megtalálása nem mindig volt egyszerű. „A castingra külön büszke vagyok, az elmúlt 15 évben 40 filmen dolgoztam, de ilyen színvonalú casting nem sikerült, a legkisebb szerepnél is elképesztő alakítást nyújtanak a szereplők” – fejtegette Lajos Tamás, kiemelve ifjabb Vidnyánszky Attilát és Seres Zoltánt, mint akinek személyében mindannyian egyetértettek.
Tősér a szereplők kapcsán még megemlítette, nagy hatással voltak rá azok a megtörtént eseményeket feldolgozó alkotások, mint például a Narcos, amelynek kapcsán, ha utánaolvasott, jött rá, hogy minden szereplő tényleg így viselkedett és nézett ki, mint a képernyőn, „de még a szereplő anyukája is”, s levonta a következtetést:
„mi nem lehetünk rosszabbak, mint egy nemzetközi film: a haj, a ruha, a cselekmény hiteles kell, hogy legyen”.
Ugyanakkor nem hallgatta el a nehézségeket: egy magyar filmnek értelemszerűen színészekből ilyenkor kisebb a merítése, mint egy spanyol vagy magyar nyelvű alkotásnak, „Seres Zoli most hatvan, egy korosztályban Antallal, de ilyen emberből itthon van összesen talán öt”. Ami mégis összekötötte őt a fiatal Antallt játszó ifjabb Vidnyánszyval, „az a szolid elegancia”.
Szalai felvetésére – számítottak-e politikai támadásokra – Lajos nevetve válaszolt: dőlnek a támadások, a baloldali sajtó ekézi a filmet, ahol éri, „azóta tudom, hogy ez egy marha jó film. Nem mondhatják rá, hogy egy ócska kurzusfilm, egy fideszes propagandaanyag, mert akkor csak legyintenénk rá. Ehelyett Mesterházytól a Vásárhelyi Márián át dől a támadás a baloldali médiából és ellenzéki politikusok szájából”, fogalmazott –
„s ez mérhetetlenül jól esik nekem”.
Lajos Tamás (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)
Köbli aláhúzta: aki látta a korábbi filmjeiket, „az tudja, hogy becsületesen írunk”, s rámutatott: „hazudni csak akkor lehet, ha magasabb igazságot mondunk”, mert maga a film is fikció, hiszen egy élő ember játszik egy halottat, s két órában mesél el egy életet; ugyanakkor
„ez a film igazat mond, ami sokaknak fáj, de a mi lelkiismeretünk tiszta”.
Élő, akkor aktív szereplőktől is kaptak egyébként visszajelzést, mint Szalai Zoltán kérdésére elmondták. „Sajnos ilyen volt Árpi bácsi, bárcsak másmilyen lett volna, rátermettebb” – idézte egy forrását a forgatókönyvíró, aki Kónya Imre, az Antall halálát követően felálló, tiszavirág életű Boross-kormány belügyminisztere.
Az ő 600 oldalas memoárja természetesen egyoldalú lett volna, így támaszkodtak Antall diákjainak visszaemlékezéseire, a tárgyalási jegyzőkönyvekre Helmut Kohl német kancellárral vagy Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel, a blokádot feldolgozó sajtóra, sőt, „még az őt megfigyelő ávósoknak sem sikerült róla semmi rosszat írni, pedig igazán dolgoztak rajta” – sorolja Köbli.
Köbli Norbert (fotó: Mátrai Dávid / Mandiner)
A forgatókönyvíró kifejtette, büszke rá, hogy „úgy tudtunk akciófilmet csinálni, hogy közben összetett és fontos dialógusok hangzanak el benne, és hatásos, mégis intellektuális film maradt”.
Végül szó esett a közeljövő terveiről: Lajos Tamás kifejtette, két forgatókönyvön is dolgoznak, az egyik egy sporttörténeti esemény feldolgozása, a másik a nemzet színészeinek részvételével egy Tíz kicsi néger parafrázis.
Majd következett a film vetítése – amelyről korábban lapunk is közölt kritikát.
A film csütörtöktől tekinthető meg a mozikban (a főszereplőkkel készült interjú pedig szintén a csütörtöktől kapható Mandiner hetilapban olvasható).
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
„Akinek van egy minimális politikai tudása, az nem ír le egy olyan posztot, ahol megpróbálja a saját politikai ambícióját új és ígéretes fajok telepítésével párhuzamba hozni” – reagált Gerzsenyi Gabriella bejegyzésére a publicista, politikai elemző.
De akkor most tedd a szívedre a kezed, kérlek. Pontosan mit is tudnál felsorolni Havastól?
Köszönjük olvasóink bizalmát!
A katolikus egyház „tartalomgyártója” nem e világból való. Ez a mi nagy szerencsénk. Ha nem így lenne, tényleg hagyhatnánk a fenébe az egészet. Győrffy Ákos írása.
Athénba egyszer el kell menni, hogy értsük, mi volt, mi van és hogy mi vár ránk.
Vezetőedzőjük is elhagyta a Liverpool edzőközpontját.
Színvallásra kényszerítik a visszaélések támogatóit.
