Merész húzás volt a legendássá vált fantasy sorozat utódját az utódlás kérdésére felfűzni: hétfőn megjelent a Sárkányok háza első része, amit milliók néztek meg szerte a világ körül.
„Jaehaerys azért hívta össze a tanácsot, hogy ne törjön ki a háború az utódlás kérdése miatt. Mert tudta, mi az igazság. A Sárkányok háza egyedül akkor bukhat el, ha saját maga okozza vesztét.”
Egészen merész gondolat az HBO-tól – és közvetve a Warner Bros.-tól – az utódlás kérdésére felfűzni azt a sorozatot, amelyet a Trónok harca utódjának szántak. A Trónok harca volt az a fantasy sorozat, aminek sikerült túllépni a műfaji keretein. Van, aki szerette, van, aki kifejezetten utálta, de azt elérte a 73 epizód alatt, hogy kis sarkítással mindenkihez eljutott a híre.
Aztán, mint minden történet, egyszer csak véget ért. Az alkotók kifutottak az addig a sorozat alapjául szolgáló könyvekből, viszont a csatorna és a rajongók nyomására folytatniuk kellett. Sajnos, ahogy elérkeztek az utolsó évadok, bár a költségvetés gigászi magasságokba emelkedett – kisebb mozifilmeket megszégyenítő dollárhalomból készült egy-egy rész –, az alapanyag hiánya miatt a történet minősége csúnyán leromlott. Az addigi nem ritkán 9.9-es pontszámot elérő részeket felváltották a „csupán” 7.5-ös részek, amely romlás aztán egy 4.0-ás fináléban csúcsosodott ki.
A sorozatot, amely az HBO-nak rekordnézettséget hozott, és amelyet olyan sokan ajnároztak az alakításokért, az összetett karaktereiért, a történetéért és annak grandiózusságáért, sikerült befejezniük egy olyan résszel, amelyet legszívesebben elfelejtenének a rajongók.
Ilyen események mellett érkezett 2017 májusában a hír, hogy az HBO rögtön öt „utódló” sorozatot kezdett el fejleszteni, ezek közül kettőt a Trónok harca könyveket író George R. R. Martin segédkezésével. Ebből az ötből az évek során négy, majd kettő, majd pedig egyetlen egy lett: a Sárkányok háza.
A 10 részes sorozat a Tűz és Vér című közel hétszáz oldalas regényen alapul, amely annak a polgárháborúnak a krónikája, amely majd' 200 évvel a Trónok harca eseményei előtt szétszakította Westerost, a sorozat otthonául szolgáló fiktív kontinenst. A sorozat a Targaryen-ház végének kezdetét, a „Sárkányok tánca” néven ismert Targaryen-örökösödési háborút megelőző és azt lefedő eseményeket mutatja be.
Az HBO számítása bejött. Megtette a sorozat atyjának azt a Miguel Sapochnikot, aki a Trónok harca legfontosabb epizódjait rendezte, hozzávágott részenként 20 millió dollárt, a 700 oldalas alapművet és az eredeti sorozat főbb kreatív embereit (köztük Ramin Djawadit, aki a Trónok harca zseniális taktusait írta).
Az eredmény egy olyan sorozat lett, aminek az első részét annyian nézték most, hogy nem bírták az HBO szerverei.
Külön érdekesség az a videó, ami jól szemlélteti a sorozat körül kialakult hatalmas várakozást. Jól látszik, ahogy egy társasházból több lakás ablakán szűrődik ki egyszerre a Sárkányok háza fénye:
Egy amerikai független statisztikai hivatal szerint 9,9 millió háztartásban követték az USA-ban az első epizódot:
Az új sorozat első része egy ismerős sakktáblára rendezgette fel az új karaktereket. Hiába a majd' 200 év különbség, a Sárkányok háza világa, kapcsolatrendszere, szereplői, de még a zenéje és a látványa is ismerősnek hat. A rajongókat jó érzéssel fogja eltölteni, hogy még egy kicsit kalandozhatnak a TV képernyő előtt Westeros vérben, szexben és intrikában dúskáló világában, azokat pedig akiket hidegen hagyott a Trónok harca, ugyanúgy hidegen fog hagyni ez is.
Egyszerűen, ugyanannak a cukrásznak ugyanazon süteménye ez.
Ugyanúgy zseniális a zene megvalósítása, ugyanúgy kiváló színészek játszák el az újfent rétegelt karaktereket, ugyanúgy látványos fantasy-középkori színfalak között, s ugyanúgy vérben, szexben és erőszakban dúskálva.
Westeros nem sokat változott – csak kicsit fiatalabb lett.
***
Nyitókép: Twitter
A ma kezdődő 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválnak magyar szempontból is erős a felhozatala. Itt debütál Nemes Jeles László és Deák Kristóf új mozija, és egész estés portréfilm rajzolja fel Bölöni László és Dargay Attila életét.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
Vérgőzös akcióvígjáték a család, a feleség, a gyerekek és persze a nagypapa fontosságáról. Senki 2. – kritika.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Pedig az a remény költözött a szívekbe, hogy egy ilyen összetartó, egyet akaró közösség tartósan, társadalmi méretekben is megteremthető.
A valóságtól teljesen elrugaszkodott „elemzés” látott napvilágot.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
