Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel mutatták be péntek este az Erkel Színházban a Szent Erzsébet életéről szóló musicalt. A darab Zsuffa Tünde azonos című regénye alapján készült, az előadást Cseke Péter rendezte, a zenéket Szikora Róbert, a dalszövegeket Lezsák Sándor írta.
A budapesti Eucharisztikus Kongresszus gyümölcsének nevezi és ahhoz köti a darab és az annak alapjául szolgáló könyv megszületését Zsuffa Tünde író.
„Egy olyan világeseményen vagyunk túl, amelynek hatása még most is érződik. A Kongresszusnak több gyümölcse is van, tanulmányok, kiállítások, rádiójáték született belőle, és most ez a musical is, amelynek alkotói között ott találjuk a világesemény hírnökeit, mint például Szikora Róbert zeneszerzőt, Dolhai Attila és Dánielffy Gergő énekeseket” – mondja a NEK sajtófőnöke.
„Ferenc Pápa a kongresszus zárómiséjén két magyar szentet emelt ki, az államalapító Szent Istvánt és a leghíresebb magyar szentet, Szent Erzsébetet. Arról beszélt, hogy ne elégedjünk meg olyan hittel, amely csak szertartásokból áll, hanem törekedjünk olyan hitre, amely a tettekben, emberi kapcsolatokon keresztül mutatkozik meg. Ez a bátor kiállás jellemezte a 13. században élt Szent Erzsébetet is.”
– áll az előadás sajtóanyagában. Ármánykodások, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki Szent Erzsébet portréja, azé az asszonyé, aki a női eszmény megtestesülésévé vált. A szép, boldog, szerelmes nőé, aki megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és kiapadhatatlan.
De ki is volt Szent Erzsébet?
Huszonnégy évesen halt meg szülőföldjétől, családjától távol II. András és Gertrúd királyné lánya, Erzsébet. A királylányt már életében szentként tisztelték. Ötévesen, a hatalmi érdekek mentén kiválasztott jegyeséhez küldték Türingiába, elszakították testvérétől, otthonától, hazájától. Erzsébet szívét azonban nem kérgesítették meg a szörnyű veszteségek. A kislányból életerős, tettre kész nő, édesanya vált. A kiteljesedett élete, mély hite cselekvő szeretetként áradt szét: menedékházat alapított árva gyermekeknek, kórházat a betegeknek. Erzsébetet az udvari intrikák, anyósa ármánykodása, imádott férjének kényszerű távolléte, a szegénység, a pusztító járványok, az üldözés és kitaszítottság sem tudták megtörni.
már tizenévvel ezelőtt. Az R-Go egykori énekese a Mandiner kérdésére elmondta:
„Az ötlet még a 70-es évek közepén fogalmazódott meg bennem, amikor a volt NDK-ba jártunk koncertezni a Hungária együttessel. Türingiában, Wartburg városában is játszottunk, ahol Szent Erzsébet élt. Ilyenkor jártam ott az utcákat, sokfelé sétálgattam. Minden templomba bementem és feltűnt, hogy szinte mindegyikben volt egy szobor vagy festmény, amely egy fiatal királylányt ábrázolt rózsákkal a kezében. Ő volt Türingiai Szent Erzsébet. Hazaérve elgondolkodtam, milyen érdekes, hogy itthon van nekünk egy Árpád-házi Szent Erzsébetünk, akit hasonlóan szoktak ábrázolni, ugyanazokkal az attribútumokkal. Egy nap rájöttem, hogy a két nő ugyanaz. Akkor fogalmazódott meg bennem, milyen jó lenne világgá kiáltani, hogy Európában mindenki megtudja: itt van egy magyar királylány, akit a németek saját szentjükként kisajátítanak. Pedig ő a miénk!”
„2004 körül aztán szóltam Koltai Gábornak, hogy készítenék egy musicalt róla. Írtak is hozzá egy szövegkönyvet, de közben megtorpantam, úgy éreztem, ez nem az, amilyet akartam. Aztán évekkel később jött Zsuffa Tünde, aki azzal keresett meg, hogy legyek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik hírnöke. Időközben megtudtam róla, hogy író, és felvetettem, hogy írjon egy regényt Szent Erzsébetről. Eleinte makacsul ellenállt, de addig erőszakoskodtam, míg beadta a derekát. Néhány hónap elteltével sírva hívott fel, hogy megírta. Az isteni gondviselést látom abban, ahogy ez alakult.”
Hogy mit üzenhet Szent Erzsébet a mai kor emberének?
„Példát állíthat elénk:
Ha Isten velem, ki ellenem?
Persze, tudjuk, hogy a sötét erők is dolgoznak, de az, hogy egy törékeny fiatal lány minden helyzetben helytáll, jórészt annak köszönhető, hogy Isten megtartja őt, ő pedig Istent tartja a szívében. Ezáltal mindent lehetségesnek érez, és meg is tudja valósítani. Senki nem születik szentnek, hanem időközben válik azzá. Erzsébet nem tett mást, csak szeretett. Kivétel nélkül, mindenkit. Megérteti, elhiteti velünk a titkot, amit Zsuffa oly egyszerűen, de szépen megfogalmazott: Az Ég tartja a Földet. Ott vagyunk mindannyian Isten kezében” – zárja szavait Szikora Róbert.
„Ez idáig mindig 20. századi történeket írtam, távol állt tőlem a középkor. Amiért végül igent mondtam, rájöttem, hogy Erzsébet a maga korában egy modern nő volt, nem a szentet láttam benne, hanem egy ízig-vérig nőt. Egy rakoncátlan kislányt, aki szeret lovagolni, felrúgja a türingiai etikettet, beleszeret Lajosba, csodálatos szerelmük, házasságuk lesz. Majd a szomorú özvegyet, dühével, értetlenségével, aki kész a Jóistennel veszekedni. Annyira magam mellett éreztem Erzsébetet, hogy beköltözött a szívembe” – mondja lapunknak Zsuffa Tünde író, majd hozzáteszi: „A kor, amelyben a történet játszódik, is aktuális üzenetet hordoz: a 13. század a keresztes hadjáratok kora.
II. András már a 13. században kimondta: Európának össze kell fognia és meg kell védenie a nyugati kereszténységet,
mert ha az iszlám beszabadul Európába, akkor Európa kivérzik. A világjárványra is reflektál a mű, hiszen Erzsébet Türingia kormányzójaként ugyanúgy harcolt a tűzvésszel, természeti csapásokkal és a járvánnyal, mint mi most. Ebből is tanulhatunk.”
Sokszor hallani, hogy a színház a legegyszerűbb műfaj, hiszen könnyű a recept: vedd a legjobb írót, annak legjobb darabját, kérd fel a legjobb rendezőt, a legjobb színészeket, és kész is a siker. De valamennyien, akik színházzal foglalkoznak, tudják, hogy ez nem így van.
Vajon mi kell még hozzá?
Valami hasonlót érzett, amikor 2021 márciusában Lezsák Sándor felkérte egy Szent Erzsébetről szóló musical megrendezésére – mondja Cseke Péter, az előadás rendezője.
„Bevallom, engem is meglepett, hogy azonnal elvállaltam a darab megrendezését. Általában, ha kapok egy felkérést, először elkérem a szövegkönyvet, belelapozok, belehallgatok a dalokba, és ha jónak tartom, rábólintok. Ebben az esetben valamiért egyből igent mondtam; pedig nem volt semmi, csak Zsuffa Tünde regénye és a zenei alapok. Ott voltam a kezdettől tehát, alkotótársként számítottak rám, tanácsaimat megfogadva és elfogadva, a szemem előtt született a szövegkönyv, készültek el a dalszövegek.”
„Egy évvel ezelőtt nem tudtam, ma már tisztán látom, miért vezetett a Gondviselés az alkotók közé. A történelem kereke olyan gyorsan forgott, egyszerűen ott találtuk magunkat az események sodrásában: nem csak a járványban, hanem a háborús helyzetben is, ahol a magyar nép folyamatosan jelesre vizsgázik. Fantasztikus összefogás és segítségnyújtás van.
Szent Erzsébet is egy ilyen korban élt. Iránytű lehet a 21. században. Ő az a típus, aki másokért él, aki megfogja felebarátainak kezét, élelmet oszt válogatás nélkül, azt üzeni nekünk, ne féljünk, bízzunk egymásban és a Gondviselés erejében.
Igazi példakép – fiataloknak, időseknek egyaránt.
Tulajdonképpen a 13. század itt ér össze a 21. századdal” – magyarázza a rendező.
„A fiatal és törékeny asszony nagyon nehéz feladattal találja szemben magát, amikor férje, Lajos rábízza Türingiát. Ez akkoriban hatalmas terület volt, körülbelül akkora, mint Magyarország, Ausztria, Svájc és Bajorország egybe véve. Erzsébet eleget tesz a feladatának, nem sodródik az árral, hanem tudatos döntéseket hoz a járvány és a természeti csapások idején.
Felveszi a harcot a szegénységgel, a mások kizsákmányolásával, a gyűlöletkeltéssel. Nagyon aktuálisnak érzem ma 2022-ben is.
Olyan személyiség volt, aki az életét tette arra, hogy másokat segítsen, mindemellett példamutató családi életet élt, ami szintén zsinórmérték lehet a 21. században. Nem utolsó sorban pedig elképesztő szociális érzékenységgel megáldott nő volt: odafigyelt a szegényekre, ispotályokat alapított, gyógykezelt, tudta, hogy egy jó szó, egy mosoly vagy simogatás is mennyit tud segíteni a bajban lévőkön” – teszi hozzá Cseke Péter.
„A musical főpróbáján közel ezer középiskolás vett részt, és állva tapsoltak hosszú perceken át az előadás végén. Szemtanúja lehettem annak, hogy jó munkát végeztünk. A legnagyobb kritikusaink ugyanis a fiatalok. Ha őket megnyerjük, ha hozzájuk elér az üzenetünk, érdemes volt dolgoznunk. A világ leghíresebb magyar szentje Árpád-házi Szent Erzsébet, de mégis keveset tudnak róla az emberek. Most itt a lehetőség, hogy a magyar királylány méltó tiszteletet és népszerűséget kapjon. Megható volt látni a megilletődött fiatalokat, akiktől folyamatosan érkeznek a visszajelzések. »Összeállt nekik a kép« – mondják.
A darabbal segítettünk nekik a magyar történelmet is jobban megérteni. De a legfontosabb: Szent Erzsébet örök érvényű üzenete célba ért.” A rendező megjegyzi:
„Szeretném, ha egy nap a nemzetközi világ is így látná ezt, és felfigyelnének Puskás Ferenc, Szent Erzsébet vagy a Kőszívű ember fiai történeteire. A musical pedig egy csodálatos műfaj, és remek forma ahhoz, hogy igazi hősöket, példaképeket lehessen bemutatni. Az emberek szeretik a látványos produkciókat, ahol hősökkel azonosulhatnak, és katarzist élhetnek át. Megpróbáltuk korhűen visszahozni azt az időt, amelyben Erzsébet élt. A korhű jelmezeket és a díszletet modern technikával keverjük – fantasztikus világítástechnika lesz, Szikora zenéi pedig egészen közel hozzák a történetet a mai kor emberéhez.”
Fotó: Ficsor Márton
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Az új színház 2025 januárjában nyílik meg.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Az egyházfő önéletírása szerint sokan le is akarták beszélni 2021-es iraki útjáról.
