Alföldi Róbert West Side Storyt rendez Szegeden

Alföldi Róbert, aki féltucat színdarabot, köztük az István, a királyt rendezett az elmúlt másfél évtizedben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, most a West Side Storyt rendezi Szegeden. Az esemény apropóján Hollósi Zsolt készített vele interjút.

Az interjú készítője megemlítette, hogy az egymás ellen kíméletlenül harcoló két New York-i szekértábor, a Cápák és a Rakéták miatt mintha Magyarországon különös aktualitása lenne ma Leonard Bernstein musicaljének, az 1957-es ősbemutató óta töretlenül népszerű West Side Storynak. Alföldi szerint ez is közrejátszhat abban, hogy a Zikkurat Színpadi Ügynökség most elővette a híres musicalt. Ám a rendező szerint mégsem ez a lényeg, hanem az, hogy mindenki elbukik benne és a történet halállal végződik. Saját bevallása szerint őt ez jobban érdekelte a történetben. Szerinte: „A két szemben álló szekértábor a darab alapkonfliktusa, nem kell felfedezni.

Hollósi Zsolt felidézte, hogy az eredeti musical zenéjének szerzője, Leonard Bernstein az amerikai zenei élet egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke volt, minden lépését hatalmas médiafigyelem kísérte, gyakran megnyilatkozott különböző társadalmi kérdésekben is, ráadásul némelyik művével hatalmas vitákat robbantott ki. Ennek kapcsán megkérdezte Alföldit, hogy gondolt-e ő már arra, hogy attitűdjében sok a hasonlóság Bernsteinhez. Alföldi megjegyezte, hogy biztosan nem vezényelne olyan jól mint a legendás zeneszerző és karmester. 

A rendező a kérdés kapcsán megemlítette, hogy a jogtulajdonosokkal való egyeztetés során eszébe jutott, hogy Bernstein mennyire szabad művész volt, mennyire nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla mások. Érdekesnek tartotta, hogy pont egy ilyen alkotó művénél aggódtak a jogtulajdonosok, hogy mi történik majd a darabbal.

Konfliktusok a jogtulajdonosokkal

Az újságíró megkérdezte a mindenkit érdeklő kérdést a rendezőtől, hogy újrafordították-e a musicalt. A rendező ennek kapcsán elmesélte, hogy kapott egy nyersfordítást, ami alapján ő maga csinálta meg a magyar szövegkönyvet, amit végül negyedszerre fogadtak csak el a jogtulajdonosok. Kiderült, hogy az egyik legfontosabb kérdés amihez ragaszkodtak, az volt, hogy az Amerika című dalban nem lehetnek fiúk a színpadon, a klasszikus filmtől eltérően. A rendező bevallotta, hogy először nem értette a kérést, de ahogy próbálták a darabot és igyekezett megtalálni az Amerika szám jelentését, rájött, hogy igazuk van a jogtulajdonosoknak. A másik nagy vita annak kapcsán volt, hogy hol legyen a szünet.

– vallotta be a rendező. Azt is elárulta, hogy próba közben jött rá arra is, hogy miért ragaszkodtak ehhez is a jogtulajdonosok.

A teljes interjú itt érhető el.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán