Az egri csillagoktól Bacsó Péter A tanú-ján át Szomjas György Kopaszkutyájáig - Csík János válogat kedvenc magyar filmjeiből
„Egész gyerekkorom óta mindig sajátos élményt jelentettek a magyar filmek és rajzfilmek. Például a Magyar népmesék, amelyben Jankovics Marcell gyönyörűen fogalmazta meg képileg és figurákban a népmesei világunkat. Talán az egyik legnagyobb rajzfilmélményem a János vitéz volt, amit sokáig nem láthattak a magyarok, mert a franciák megvették. Szintén gyerekkorom kedves filmje a Keménykalap és krumpliorr, sosem felejtem el Alfonzó Bagaméri alakítását, aki a »fagylaltját maga méri«. Óriási pillanatok voltak. Ahogy egyre cseperedtem, egyre kíváncsibb lettem, merrefelé alakul a magyar filmes szakma.
Csodálatos nagyjátékfilmek születtek, olyanok, mint Várkonyi Zoltán Az egri csillagok-ja, vagy a Légy jó mindhalálig Ranódytól.
Nagy mérföldkő volt számomra a Szindbád, a sajátos művészi világával, Latinovits Zoltán és Dajka Margit kiváló színészi alakításával. Sosem felejtem el ugyanakkor A tanú című filmet sem, »…a nemzetközi helyzet fokozódik« szövegrészlet örök mondássá vált. Nagyon emlékezetes még a Hídember vagy Az indul a bakterház is a fantasztikus Bendegúz alakítással.
A tanú (Bacsó Péter, 1969)
Elképesztő teljesítményű alkotóink voltak! Akár Sára Sándor vagy a nemrég elhunyt Szomjas György, akivel még dolgozhattam együtt. Ő azért is volt kiemelkedő, mert nagyon jól ráérzett azokra a társadalompolitikai kérdésekre, amik az embereket foglalkoztatták. Érdemes volt figyelni rá. Biztosan mindenki ismeri a Kopasz kutyát a Hobo Blues Band zenészeivel, de egy viszonylag új betyárfilmet is forgatott Ferenczi Gyuriékkal. Külön öröm volt, hogy a népzenéhez is nyitottan állt. Készített filmet a táncházas zenészekről, kedves barátaim is szerepeltek benne.
A régi magyar filmekben örök érvényű igazságok jelentek meg. Ilyen például Fábry Zoltán Körhintája Törőcsik Marival. Ezek a filmek megmutatták az emberi erősségeket és gyengeségeket, az esendőséget, a szerelem ízét. A mai filmekben is mindig ezt várom. Olykor a mostani generációban is látok efféle érzékenységet, Dombrovszki Linda Pilátusa vagy Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjei igazi gyöngyszemek. Utóbbi nagyon megérintett.
Körhinta (Fábri Zoltán, 1956)
Nyitókép: Ficsor Márton
Az Árva a személyesbe sűrítve beszél a kollektív tragédiákról és arról, miért igazgat minket még ma is sokszor a fortélyos félelem. Farkas Anita írása.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte a Kormányinfó legemlékezetesebb pillanatát is.
Az Oscar-díjas rendező új mozija, az 1957 tavaszán, Budapesten játszódó Árva október 23-ától látható a mozikban. Interjúnk.
Az sem kizárható, hogy meg is szólal benne.
A Keresztapa és az Annie Hall ikonikus sztárja 79 évesen hunyt el – családja azt kéri, jótékonysággal emlékezzenek rá.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Bayer Zsolt kíméletlenül kifigurázta a brüsszeli kettős mércét.
A lap szerint ha Moszkva győz a háborúban, Európa többi része következik, az első áldozat Észtország lesz.
