Elpusztítani a régi szokásokat, a régi kultúrát, a régi magatartásokat és a régi eszméket? A mai nyugati világban, főleg az Egyesült Államokban fokozódó zavargáshullám és ideologikus hevületű kultúrarombolás eszünkbe juttathat egy másik hasonló történetet, ötven évvel ezelőttről, egy másik kontinensről.
Mao uralma alatt, alig néhány évvel a kínai éhínséghullám után, Peking vörös augusztusa idején, 1966. augusztus 8-án a Párt Központ Bizottsága
ami később „Tizenhat Pontként” híresült el. Ez a döntés a kulturális forradalmat úgy határozta meg: „Egy nagy forradalom, ami az emberek lelkét érinti meg, és egy mélyebb és kiterjedtebb szintjét jelenti országunk szocialista forradalmának”.
„Bár a burzsoázia legyőzetett, az még mindig próbálja felhasználni a kizsákmányoló osztály régi kultúráját, régi eszméit és szokásait a tömegek korrumpálására, elméjének fogva tartására, ezzel megalapozva a visszatérésüket. A proletariátusnak épp az ellenkezőjét kell tennie: neki kell mennie a burzsoázia minden kihívásának, hogy megváltoztassa a társadalom jövőjét. Jelenleg a célunk az, hogy küzdjünk és letörjük azokat a hatalmon lévőket, akik a kapitalista úton haladnak; hogy kritizáljuk és elutasítsuk a reakciós, burzsoá tudományos »hatalmasságokat«, a burzsoázia és minden egyéb kizsákmányoló osztály ideológiáját; és hogy átalakítsuk az oktatást, az irodalmat és a művészetet, és a szuperstruktúra minden egyéb területét, ami nem felel meg a szocialista gazdaság alapjainak, hogy ezzel megvalósítsuk a szocialista rendszer konszolidációját és fejlődését”.
A Tizenhat Pontnak nagy hatása volt: a diákmozgalmat országos tömegkampánnyá emelte, ami munkásokat, parasztokat, katonákat és alsóbb rangú pártfunkcionáriusokat tüzelt arra, hogy megmozduljanak, konfrontálódjanak a hatalomban lévőkkel és újraformálják a társadalom „szuperstruktúráját”.
Miközben tömeggyilkosságok kezdődtek és kirobbant a vörös terror, egy központi direktíva megtiltotta a rendőrségnek, hogy beavatkozzanak a Vörös Gárda tevékenységébe, és azokat a rendőröket, akik ezt nem vették figyelembe, ellenforradalminak bélyegezték. Mivel Mao bátorította a lázadást, a Vörös Gárda felbátorodott, miközben egyre több főhivatalnok engedte szabadjára az erőszakos cselekményeket.
A felső- és középosztály több ezer tagját megölték, másokat nyilvánosan szégyenítettek meg. Egyes „ellenforradalmiként” elővett és megbélyegzett személyek öngyilkosságot követtek el.
1966 őszén a Vörös Gárda számos tömegtüntetést szervezett. Lin Biao
Van, ahol ez a közterek átnevezését jelentette, de az újszülötteknek is elkezdtek új, forradalmi hangzású neveket adni.
A radikálisok azonban elkezdték az ősi kínai kultúra és vallás emlékeit rombolni: épületeket, szentélyeket, temetőket romboltak, könyveket égettek el. A vallást is ellenséges, régi uralkodó osztályt szolgáló intézménynek állították be. A több ezer éves kínai civilizáció és kulturális örökség felbecsülhetetlen értékei pusztultak el tömegesen a hisztérikus rombolások során.
1967-től kezdve a forradalom elérte a politikai vezetést, az addig felülről szított lázongások fellazították a tartományi és országos államrendet is, kaotikus helyzeteket eredményezve. A káoszból aztán kiemelkedett a Négyek Bandája – az a négy vezető politikus, akiket később a kulturális forradalom legsúlyosabb atrocitásai miatt felelőssé tettek, és akiket később koncepciós perben el is ítéltek. A forradalom – ahogy az lenni szokott – felfalta gyermekeit.
Kína önpusztító évtizede(i) után aztán 1978-ban Teng Hsziao-ping került hatalomra, aki a nyitás és a reformok útjára lépve a modern Kína atyjává vált, a keleti óriást egy olyan pályára állítva, amin ma is száguld. A többi történelem. És jelenkor.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Világszerte csökken az eladás.
A brüsszeli lap szerint a magyar miniszterelnök álmatlan éjszakákat okoz az uniós vezetőknek.
Nagy Ervin írása.
„A tegnapi közgyűlésen a liberális szivárványkoalíció, benne a Tisza Párt képviselőivel leszavazta a rezsicsökkentés fenntartásáról szóló indítványunkat” – mutatott rá Szalai Piroska.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
A Renitens csatorna riportere Bayer Zsolt műsorában kijelentette, hogy ideje befejezni az áldozathibáztatást, „aminek Pottyondy az élharcosa”.
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
