Egyre kínosabb a helyzet: előkerült egy dokumentum, ami igazolja, hogy hazudott Magyar Péter (VIDEÓ)
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
A kapitalizmus szócsöveként ismert liberális újság szerkesztőségi vezércikkben támadja az amerikai kulturális forradalmárokat, jakobinusokról és puccsról beszélve. A WSJ úgy látja: „Ha a liberálisok nem állítják meg a jakobinus baloldalt, egy olyan politikai ellencsapás és társadalmi törés fog bekövetkezni, amihez képest Donald Trump elnöksége csak egy teadélutánnak fog látszani”.
Nyitókép: Thomas Jefferson ledöntött szobra Portlandben
Szerkesztőségi vezércikkben ment neki az elszabadult kulturális forradalmároknak a Wall Street Journal. Az amerikai liberális-kapitalista rendszer hangadó lapjának június 22-i számában arról írnak: Amerika egy „jakobinus momentumot” él meg, az ország intézményeiben „kulturális puccs” zajlik, ami valójában a liberális értékek ellen irányul.
A lap szerint a George Floyd halála miatt kitört elégedetlenségi hullám lehetőséget teremtett a rasszizmuskérdésről és a rendőrségi reformról történő hasznos reflexiókra. De a politikai és kulturális erők ezekben a hetekben egy jóval egészségtelenebb irányba mozdultak: „a politikai konformizmus dühös hadjárata zajlik Amerika művészeti, oktatási, üzleti és szórakoztatóipari intézményeiben” – írják.
Ez a „kikényszerített kulturális fordulat” a WSJ szerint
és elérhetetlen távolságba tolja a fenntartható faji, politikai és társadalmi haladást.
„Azért nevezzük ezt jakobinus momentumnak, mert megvan benne a forradalmi elme féktelen és válogatás nélküli ítélkezése. A guillotine nincs használatban, de az impulzus ugyanaz, ahogy karriereket, megélhetéseket és hírneveket pusztítanak el. A lemondások, kirúgások, kitagadások és kikényszerített bocsánatkérések hulláma a nagyobb és kisebb intézményekben olyan gyorsan történik, hogy azt alig lehet követni” – írják.
A lap felsorolja a legkülönfélébb eseteket, a New York Times és a Philadelphia Inquirer szerkesztőinek kirúgását egy-egy nem megfelelőnek talált cikk miatt; avagy egy chicagói bankár-közgazdász munkahelyvesztését a Black Lives Matter és korábban a baloldali erőszak kritizálása miatt.
Egy oktatót azért függesztettek föl a Kaliforniai Egyetemen, mert elutasította egy diák kérését, aki külön elbírálást kért a fekete hallgatók vizsgáztatására. Egy másik oktató azért került vizsgálat alá, mert felolvasta előadás közben Martin Luther King egy levelét, amiben szerepelt „az n-betűs szó” – a nigger.
Az ellehetetlenítési hullám folytatódott a baloldali körökben, illetve a sport világában is, a zavargások kritizálása vagy a „minden élet számít” gondolat felvetése miatt – emlékeztet a lap.
Ahogy ismert, a szórakoztatóiparban is zajlik a forradalom, olyan filmek elérésének korlátozásával, mint az Elfújta a szél. Az utóbbi időben pedig elkezdődtek a szobordöntögetések is.
A WSJ bemutat egy olyan esetet is, amikor egy vermonti iskolaigazgatót amiatt rúgtak ki, mert kifejtette: „Erősen hiszem, hogy a Fekete Életek Számítanak”, de „csak azért, mert nem járkálok BLM-felirattal, nem jelenti azt, hogy rasszista vagyok”.
A Wall Street Journal szerint lehet, hogy e kampányok néhány célpontja nem a legmegfelelőbben fogalmazott, de
az eltörlés kultúrájának (cancel culture) apologétái mindig találnak okot arra, hogy stigmatizáljanak vagy száműzzenek valakit.
„Egyesek számára az olyan közjók, mint a tudományos szabadság vagy a politikai pluralizmus elpusztítása csak járulékos veszteségek egy igaznak látszó ügy miatt. Kételkedünk abban, hogy a legtöbb amerikai egyetért ezzel a könyörtelen és büntető jellegű, kultúraformáló szándékú megközelítéssel, de most a forradalmárok vannak szolgálatban, bosszút szomjazval” – fogalmaz a lap.
A lap szerkesztősége szerint ezek a forradalmárok „nem fognak maguktól megállni, mert a hadjáratuk a hatalomról és a kontrollról szól, és új gonoszokra van szükségük. De ahogy végigvonulnak a liberális intézményeken, úgy dobják szemétre a szabad szólás, a demokratikus vita és a kulturális tolerancia liberális értékeit”.
A WSJ úgy látja: „Valakinek véget kell ennek vetnie, és az elsősorban a liberális elit kell, hogy legyen. Az egyetemek, alapítványok, múzeumok, médiumok és vállalatok vezetőinek a még megmaradt erkölcsi autoritásuk birtokában fel kell szólalniuk a liberális társadalom ügye mellett. Megvan a veszélye annak, hogy aki – bármennyire észszerűen is – felszólal, a csőcselék célpontja lesz. De ha egy vagy két vezető így tesz, talán mások is követik majd őket.”
„Ha a liberálisok nem állítják meg a jakobinus baloldalt, egy olyan politikai ellencsapás és társadalmi törés fog bekövetkezni, amihez képest Donald Trump elnöksége csak egy teadélutánnak fog látszani” – zárja vezércikkét a Wall Street Journal szerkesztősége.