A 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából.
A 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából kölcsönadja a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a londoni Nemzeti Galéria Japánnak. A világhírű brit múzeum az elmúlt csaknem száz évben mindössze kétszer engedte Londonon kívül bemutatni gyűjteményének egyik legértékesebb darabját.
A galéria hatvan másik alkotással együtt adja kölcsön a napraforgós képet – írta internetes kiadásában a The Art Newspaper.
A művek először a nyugati művészetnek szentelt japán nemzeti múzeumban lesznek láthatók Tokióban 2020. március 3-tól június 14-ig, majd az oszakai nemzeti művészeti múzeumban 2020. július 7. és október 18. között. Az olimpiai játékokat az év július 24. és augusztus 9. között rendezik.
A japán fővárosban egyébiránt látható Vincent van Gogh egy másik napraforgós képe, azt a Seiji Togo Memorial Sompo Japan Nipponkoa Museum of Art őrzi.
A kölcsönadás a művek számát tekintve a legnagyobb lesz a londoni galéria csaknem kétszáz éves történetében. Van Gogh napraforgós képe mellett a 15. és a 20. század között készült műveket bocsátanak a japán múzeumok rendelkezésére, az alkotások pontos listáját azonban csak ősszel közlik. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a londoni galéria látogatóinak csalódást okozhat, hogy hozzávetőleg kilenc hónapig nem lesznek láthatók egyes remekművek.
A Nemzeti Galéria 1924-ben tett szert Vincent van Gogh egyik napraforgós csendéletére. A festmény azóta csak 2002-ben és 2013-ban hagyta el Londont, mindkétszer az amszterdami Van Gogh Múzeumnak adták kölcsön.
A Japánban rendezendő kiállítások, amelyeket becslések szerint több mint egymillióan is megtekinthetnek, a távol-keleti ország egyik legnagyobb médiavállalata, a Yomiuri Shimbun támogatásával valósulnak meg. Anyagi ügyekkel kapcsolatos részleteket egyik fél sem közölt, de értesülések szerint a kölcsön több millió fonttal gyarapítja a londoni intézményt.
Vincent van Gogh két sorozatot festett a napraforgókról. A fennmaradt, közgyűjteményekben lévő pár darab szinte sohasem látható együtt, egyrészt mert törékeny állapotuk miatt egyáltalán nem vagy csak kivételes körülmények esetén szállíthatók, másrészt azért, mert a legnépszerűbb alkotások közé tartoznak az őket őrző intézményekben, amelyek így csak vonakodva adják őket kölcsön.
(The Art Newspaper, MTI)