A műtárgyak speciális felbontásban nézegethetőek egy applikáción keresztül.
Egy új felbontási technológiának köszönhetően a legkisebb textúráig nagyítható az Iparművészeti Múzeum öt műtárgya egy applikáción keresztül.
Az intézmény tavaly csatlakozott ahhoz az Európai Unió által támogatott projekthez, amelynek célja új, múzeumi környezetben használható technikai eszközök fejlesztése. A Second Canvas platform a multimédiás élmény újragondolása a legújabb technikai fejlesztések, a szuper nagy felbontású képek és az interaktív mesemondás eszközének kombinálásával – áll a múzeum közleményében.
A fejlesztést a képdigitalizációk terén vezető fejlesztő cég, a Madridban 1999-ben alapított Madpixel végzi, amely számos, a kreativitás, a dizájn és a technológia egységesítését célzó innovatív projektben közreműködött már. A nemzetközi projekt résztvevői között olyan intézmények sorakoznak, mint a madridi Museo del Prado, a hágai Mauritshuis vagy a Dán Nemzeti Múzeum.
Az új felbontási technológiának köszönhetően a műtárgyak a legkisebb textúráig nagyíthatóak, így korábban nem látott részletek tárulnak fel a közönség előtt. A szöveges ismertető mellett pedig további interaktív megoldások, például többnyelvű történetmesélés, audio tárlatvezetés és különböző képalkotási technikák (ultraibolya, röntgen- vagy infravörös képek) gazdagítják a tartalmat, amelyek a weboldalon, mobil applikációban és digitális kiállításokon is elérhetőek lesznek a projekt különböző megvalósítási fázisaiban.
Az Iparművészeti Múzeum csütörtöktől elérhető öt műtárgya között szerepel a kiállítóhely legértékesebb műtárgy-csoportja, az Esterházy-gyűjtemény részét képező perzsa kárpit, amely a 16. századi Iránban készült, valamint a zárai antependium is, amely az intézmény középkori textíliagyűjteményének egyik legértékesebb alkotása.
Megtekinthető mindezek mellett a mintegy 50 darabból álló korai kárpitgyűjteményben őrzött Ausztriai Margit címeres kárpitjainak I. és II. sorozata is. Az eredetileg hat darabból álló falkárpit-sorozatot 1528-ban rendelte meg burgundi hercegnő, és a broui kastélytemplom szentélyében helyeztette el, amely második férjének nyughelye volt, és ahová végakarata szerint őt magát is temették utóbb, 1530-ban.
Végül pedig a legapróbb részletekig megvizsgálható az 1700 körül Brüsszelben készített, mitológiai témájú kárpitok közül Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művének ismert történeteit, Kephalos és Procris, valamint Proserpina és Aeshalaphos históriáját illusztráló két kárpit is.
Az applikáció iOS és android verzióban egyaránt letölthető.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Pillanatok alatt vett olyan irányt a két politikus közti kommunikáció, ami már-már Damu Roland legendás, főzőműsoros kiakadását idézte.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
