Világsztárok fognak érkezni a Szépművészetibe – Baán László a Mandinernek

Még pár nap és megnyílik a felújított Szépművészeti Múzeum. Elégedett?

Még soha nem volt egy ennyire hosszú és sokrétű rekonstrukciós szakasz a Szépművészet Múzeum történetében. Bár a II. világháború után szükség volt egy nagyobb megújításra, de mélységét és minőségét tekintve

Tudtuk, hogy hosszú ideig, több mint három évig zárva lesz a múzeum, ezért a mintegy 15 ezer négyzetméternyi területet érintő felújítás során nem voltunk türelmetlenek. A végeredményt látva pedig elmondhatjuk, hogy megérte a ráfordított idő és energia, mert a változás lenyűgöző.

A Román Csarnok a leglátványosabb változás?

A közönség március végén már két hétig láthatta a felújított Román Csarnokot – ez a tér a leginkább ismert része a felújításnak. Hetven évig még egyre romló állapotában is ez volt  az egyik legpompásabb, ám látogatók elől elzárt terme a múzeumnak.  A II. világháború alatt megsérült, felületes rekonstrukción esett csak át, majd azt követően raktárnak használták, és az elmúlt évtizedek alatt rendkívül rossz állapotba került. Bármi is volt az oka a hét évtizedig tartó halogatásnak, a helyzet 2015-re megváltozott, s az évtizedekig húzódó „majd”-ból végre „most” lett. A több mint három éve elkezdett felújítás központi eleme lett a Román Csarnok ügye, amely mintegy magával „húzta” a múzeum többi részének felújítását is,

amelyek az elmúlt évtizedekben ugyanúgy a közönség elől elzárva, irodaként funkcionáltak. Mint már említettem, a Román Csarnokot raktárnak használták, ami rámutat az intézmény egyik központi problémájára, a raktározási kapacitás szűkösségére. Ez a Liget Budapest Projekt elindultával megoldódik, a Városligettől pár száz méterre, a Szabolcs utcában ugyanis létrejön egy korszerű múzeumszakmai központ, a 350 ezer műtárgy biztonságos és méltó tárolására alkalmas Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, ami óriási kapacitást biztosít majd a Szépművészeti, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum számára. Ez is könnyítette a múzeumunk raktározási terheit, így vált lehetővé, hogy jelentős, mintegy kétezer négyzetméternyi teret most visszakapjon a közönséghez. A Román Csarnok, amely ezidáig egy mellőzött mostohagyerek volt, a jelenlegi munkálatoknak köszönhetően a Szépművészeti Múzeum egyik új vonzereje lesz. 

A felújítás szinte az egész házra kiterjedt, sok ezer négyzetmétert érintett. A látogatóknak egyszerre lesz ismerős, egyben számos elemében vadonatúj a múzeum. A rekonstrukciónak köszönhetően régi terek sokasága újult meg, miközben 21. századi gépészeti és biztonsági technológiával szereltük fel az egész épületet. Számos olyan funkció is több teret illetve új kivitelezést kapott – így például a múzeumpedagógiai foglakoztatók, az étterem vagy éppen a múzeumi bolt –, amelyeket a múzeum tervezője Schickedanz Albert száz évvel ezelőtt még nem tervezhetett bele az épületbe, hiszen ezek akkoriban egy múzeumban még nem léteztek. Összefoglalva: úgy tértünk vissza a tradícióhoz, állítottunk helyre régi termeket, hogy közben minden ízében mai megoldásokkal gazdagodtunk.

Mivel tervezik a megtölteni az új tereket?

A háborút követő években jelentős veszteség volt a Szépművészeti életében, hogy nemcsak korábban a közönséget szolgáló tereket vesztett el az évtizedek alatt, hanem gyűjteményének egy meghatározó részét is.. A múzeum működésének első ötven évében a magyar műalkotások vagyis a nemzeti gyűjtemény – hasonlóan más nagy múzeumokhoz világszerte – együtt volt látható  a nemzetközi anyaggal. Azonban 1957-ben szovjet mintára, egyfajta igazodási kényszerként, először a 19-20. századi magyar anyagot, aztán a magyar régi mestereket is kioperálták a gyűjteményből, amelyek így az újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Galériaként először a Kossuth térre, a mai Néprajzi Múzeum – az egykori Kúria épületébe – majd 1975-től a Várba kerültek. Ennek a magyar képzőművészet számára sok szempontból hátrányos állapotnak vetett véget, s tért vissza a Szépművészeti eredeti gyűjteményi hagyományaihoz a kormány 2012-ben, amikor intézményileg újraegyesítette a Szépművészetit a Nemzeti Galériával, de a gyűjtemények fizikai újraegyesítése csak a jelenlegi felújítást követő átrendeződéssel tud majd megkezdődni. Így a múzeum gyűjteményéből korábban kiszakított magyar művek közül a régi mesterek alkotásai most visszatérnek eredeti otthonuk falai közé. Ennek köszönhetően a Szépművészeti a jövőben Egyiptom és az antikvitás művészete mellett a 18. század végéig mutatja majd be,

A Szépművészeti Múzeumban őrzött 19-20. századi gyűjtemény most ideiglenesen a Nemzeti Galériába költözik, majd az Új Nemzeti Galéria 2022-es megnyitásakor kerül végleges helyére, ide a Városligetbe. Így – több évtizedes kitérő után – újra a saját hagyományai és a nagy európai nemzeti közgyűjtemények struktúrája szerint működik majd a két intézmény.

Milyen visszajelzéseket kaptak eddig?

Tavasszal, a felújítását követően két hétre megnyitottuk a nagyközönség számára a Román Csarnokot, amelyet akkor több mint hatvanezren tekintettek meg. Ha ezt a látogatószámot egy kiállítás átlag három hónapos időtartamára vetítenénk ki, akkor a 2006-os Van Gogh-tárlat után a Szépművészeti történetében a második legsikeresebb kiállításnak mondhatnánk a Román Csarnok ideiglenes megnyitását. Erre az eseményre készítettünk egy kis videót is a felújítás menetéről, amelyet közel egymillióan láttak, ami a kulturális tartalmú videók között elképesztően magas nézettséget jelent Magyarországon. A Román Csarnok így mondhatni egyfajta sztárrá vált a magyar kulturális közéletben, széleskörű és abszolút pozitív fogadtatással. Biztos vagyok benne, hogy hasonlóképpen elismerő lesz a többi megújított és most megnyíló múzeumi tér fogadtatása is.

Mi változott még az épületben az eddigiekhez képest? A mélyföldszinten találtuk eddig a ruhatárat, a mosdókat és a kávézót. 

Lesznek olyan állandó kiállítások, amelyeket új helyen talál majd meg a közönség. Az Antik gyűjtemény tárlata leköltözött a mélyföldszintre, az egyiptomi kiállítás mellé, amely átkerült a szint másik oldalára, szinte szembe az eddigi helyével. Mindkét kiállítás az eddiginél nagyobb helyen mutatkozhat majd be, több műtárggyal és új, sokkal több információt nyújtó elrendezésben. Eddig egy egészen kis kapacitású, gyenge kínálatú büféje volt a Szépművészetinek, most ezt egy tágas, korszerű  kávézó és látványkonyhás önkiszolgáló étterem váltja, letisztult, vonzó designnal. A múzeumlátogatás élményéhez ma már hozzátartozik, hogy a látogatókat minőségi gasztronómiai kínálat is fogadja. De természetesen megújult és bővült a ruhatári és mosdókapacitás is, felkészülve a már eddig is jelentős látogatószám további növekedésére. A felújítással most végre

amit a Szépművészeti épülete mostantól nyújtani fog, az valóban a legjobb európai múzeumok színvonalát éri el. 

A különböző szolgáltatások mellett a mai vezető múzeumok folyamatosan kommunikálnak a látogatókkal a közösségi médián keresztül, törekszenek rá, hogy egyedi arculatot adjanak az intézményeknek.

A múzeumok iránt szerte a világon tartósan növekvő érdeklődés tapasztalható, a látogatottsági adatok évről-évre kúsznak fel. Amikor a nyolcvanas évek elején bővítették a párizsi Louvre-t, egy akkor még nagyon messzinek tűnő, évi hat és fél milliós látogatottságú csúcsra készültek. A Louvre ehhez képest most kilencmillió látogatót fogad évente, és már a bővítés bővítésén gondolkoznak. Az elmúlt három-négy évtizedben gyökeresen megváltozott a múzeumok viselkedése a látogatók irányában. Ma folyamatos kihívást jelent, hogy kiket mivel lehet bevonzani a múzeumba, izgalmassá és élményszerűvé tenni a múzeumi látogatást. Korábban egyfajta akadémikus szemlélet dominált: tessék engem megtanulni, hozzám igazodni. Ma pont fordítva van.

ezért bővítik a kommunikációs csatornáikat, sokféle nyelvet beszélnek, diverzifikálják az üzeneteket. Emellett nem szabad azt sem elfelejteni, hogy egy sokkal erősebb versenyhelyzetben vannak az intézmények, mint régen, a kulturális- és szabadidős kínálat nagyon sokrétűvé vált. Ilyen, gyökeresen megváltozott körülmények között, egy mind jobban digitalizált világban kell helytállniuk a múzeumoknak, utat találni a közönséghez, a felnövekvő új generációkhoz. 

Ez mennyire jellemző hazánkra is?

Magyarországon különösen érezhető ez a változás: a rendszerváltás után szabaddá vált a kulturális színtér, robbanásszerűen egy jóval nagyobb kínálattal találkoztak az emberek,

Tökéletesen észlelhető ez a számokon is: a nyolcvanas években országos szinten évi húszmillióan látogatták a múzeumokat, a rendszerváltás után a felére csökkent ez a szám. Ez a verseny a kétezres évek elejétől pedig idehaza is kiegészült az új digitális forradalommal. A kulturális intézmények korábban a televízióhoz képest határozták meg magukat, az volt a cél, hogy a tévétől „szerezzenek vissza” látogatókat. A televízió a fiatal korosztály agendáján ma már gyakorlatilag nem szerepel, szinte senki nem néz közülük tévét. Mozgóképet persze nagyon sokat, de mindez áttevődött a telefonokra, digitális eszközökre, ahol minden információ egyidejűleg, azonnal rendelkezésre áll. Ez ma az a tér, ahonnan ha kimarad valaki, nagyon jelentős versenyhátrányra fog szert tenni.

Hogyan tud egy múzeum intézmény beszállni ebbe a versenybe?

Ha a múzeumok nem képesek megvetni a lábukat ebben az új digitális világban, és nem tudják oly módon megszólítani az embereket, legfőképp a fiatalokat, ami felkelti a figyelmüket, érdeklődésüket, akkor elkezdődik a lemaradásuk a látogatókért folyó versenyben. A világ vezető múzeumai ebben is az élen járnak: folyamatosan dolgoznak rajta, hogy megtartsák meglévő közönségüket, és folyamatosan új és új látogatókat érjenek el. A Szépművészeti csapata már dolgozik azon az új digitális stratégián, amely képes lesz elérni és megszólítani a ma már döntően a digitális világban kommunikáló, információit ott szerző közösségeket. Ma, ha egy hatékony kampányt akarunk csinálni, elsősorban már nem plakáthelyeket és a hagyományos médiában elhelyezett hirdetési felületeket használunk, hanem a közösségi médián keresztül szólunk a közönséghez. Sokkal hatékonyabban és célzottabban, mintegy személyre szabottan érünk így el olyan rétegeket, akik potenciális látogatói a múzeumnak. S ne feledjük, ez a lényegét illetően nem valami újszerű marketing-kényszer: a múzeumoknak a kezdetektől fogva az volt a küldetése, s az is marad, hogy az általuk őrzött, rájuk bízott tárgyak üzenetét élőn őrizzék meg és adják tovább az egymást követő generációknak –

vagyis mindig képesek tanulni, együtt változni az őket körülvevő, folyamatosan változó világgal, s ennek révén megtalálni a nyelvet, amin minél több embert képesek megszólítani.

Mire számíthatunk ennek kapcsán a megújult Szépművészetiben?

Látványos dolgokkal készülünk e téren is. Tudomásom szerint

még karácsony előtt, amely a Márvány csarnokban fogja fogadni a látogatókat. Ez egy óriási, érintőképernyős LED felület lesz, ami az állandó kiállítás több száz kiemelkedő alkotására fogja felhívni a figyelmet. Rövid leírást ad majd róluk és pontosan megmutatja, hogy az épület melyik részén van kiállítva egy-egy műtárgy. A látogató így akár előre összeállíthat magának egy privát múzeumi túrát a fal és az arról az információkat átvevő mobiltelefonja segítségével. A műtárgyakról letöltött információk természetesen a távozás után is a látogató telefonjában maradnak, azokat bármikor visszanézheti, vagy épp megoszthatja másokkal. Az a tapasztalatunk, hogy a magyar látogatók kimondottan szeretik a leírásokat a műtárgyakról, végigolvasnak, végignéznek minden számukra hasznos információt tartalmazó falfeliratot. A műtárgyak körüli falfelület a hagyományos írott szövegek számára azonban igencsak véges. A mobilapplikációk világa a jövőben kitágítja azt az információmezőt, amit átadhatunk, jóval gazdagabb kultúrtörténeti hátteret tudunk majd kapcsolni számos kiállított műtárgyhoz. A legnépszerűbb állandó tárlatunkon, az egyiptomi kiállításon például olyan animációkkal készülünk, amik a műtárgyakon mellett érzékletes betekintést adnak majd a korszakba. Az egyiptomi kiállítás eddig is izgalmas volt, de most még vonzóbb  lesz. 

Milyen munkaütemre tervez beállni a Szépművészeti?

Az egyik legfontosabb, minden múzeumot érintő kérdés nem csak az, hogy látogató miért megy be a múzeumba, hanem hogy miért menjen vissza oda. Az állandó kiállításoknak szinte minden esetben az a problémája, hogy legyen bármilyen nagyszerű, egy szűk rajongói réteget leszámítva a látogatók többsége, ha már egyszer látta, akár évtizedekig nem megy el újra megnézni azt, mert az van a tudatában, hogy „én már láttam azt”. Visszajárni a múzeumba az emberek általában az időszaki tárlatok kedvéért szoktak, ezért különleges prioritása van az időszaki tárlatoknak, ebből a szempontból gyakran háttérbe is szorítják az állandó kiállítást. Nekünk időről időre, újra és újra előtérbe kell hozni az állandó gyűjteményt a kiállítások újrarendezésével, izgalmas darabok kiemelésével vagy tematikus programokkal. Hiszen ez a mi saját gyűjteményünk, ezért alapfeladatunk, hogy ráirányítsuk a látogatók figyelmét.

– nyilván, ha valaki először jön a Szépművészetibe, kíváncsi és megnézi az ő alkotásaikat tartalmazó állandó kiállítást. De miért jön vissza? Nem titkolt célunk, hogy az időszaki kiállításokra vagy egy-egy speciális múzeumi eseményre – például a rendkívül népszerűvé vált Textúrára – visszatérő látogatóinkat vissza-visszacsalogassuk az állandó kiállításba is.

Október 31-én nyitja meg kapuit a közönség számára a Szépmű, és egy Leonardo da Vinci kamarakiállítással kezd. Miért pont Leonardo?

Egyetlen olyan lovasszobor van a világon, amely Leonardo da Vincihez köthető, és ez a Szépművészetiben őrzött mű, egy ágaskodó ló és lovasa, egy kis bronz szobor. Leonardót egész életében foglalkoztatta az a gondolat, hogyan lehet megoldani a két lábra ágaskodó lovasszobor statikailag biztos megalkotásának problémáját. Most először sikerült olyan  Leonardo-rajzokat a világ legjelentősebb gyűjteményeiből Budapestre elhozni – ráadásul rögtön 10 darabot, ahány Leonardo mű még sose volt még Magyarországon –, amelyeken látható, ahogy a mester ezzel a problémával hosszan kísérletezett, és ezek a művek most végre együtt láthatóak és összevethetőek lesznek majd a mi lovas szobrunkkal. A másik tényező, amely a kiállítás aktualitását adja, hogy jövőre Leonardo-emlékév lesz, hiszen ötszáz éve hunyt el a történelem egyik legnagyobb művészgéniusza. Számos nagy múzeum készül exkluzív kiállítással, a gyűjteményünkben lévő remekmű okán szerencsére mi is meg tudunk emlékezni, ráadásul a legelsők között e jeles évfordulóról.

Hogyan növekszik a nemzetközi érdeklődés a Szépművészeti Múzeum iránt?

2004 végén számos új kollégával jöttem el a múzeumba, akkor egy komplett belső átalakuláson, szervezeti és strukturális megújuláson esett át az intézmény. A Szépművészeti akkor nemhogy európai szinten nem rúgott labdába, de Magyarországon sem volt a leglátogatottabb múzeumok között. Ekkor sokan, az újonnan jöttek és számosan a rég itt dolgozók közül, akik már régóta akarták a változást,

Az intézmény átalakításával, a benne lévő potenciál valóra váltásával rövid időn belül sikerült áttörést elérnünk. A Szépművészeti ezután, 2005-től folyamatosan vezette a látogatottsági ranglistát itthon, kiállítási programja Kelet-Közép Európa egyik legrangosabbjává vált, és volt olyan év, hogy az intézmény bekerült a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé. A Szépművészeti Múzeum, amelynek 2012 óta tagintézménye a Magyar Nemzeti Galéria is, mára megbecsült partnere a legjelentősebb európai múzeumoknak, s ebből a hazai közönség profitál elsősorban. Világsztárok érkeznek Budapestre évek óta, és ezen fogunk dolgozni a jövőben is. 

(fotó: Nahimi Botond, Földházi Árpád)