Mi a különbség a karnevál és a farsang között? Mióta ismerünk farsangi népszokásokat? Mikor kezdődik és mikor végződik a farsang? Hogyan élnek tovább a farsangi szokások? Hallott már a tikverőzésről és a remélésről? Varga Máté néprajzkutatóval beszélgettünk a farsangról, annak farkán.
Holnap február 13-án van húshagyókedd, a farsang utolsó napja, majd hamvazószerda jön, a nagyböjt kezdete. A farsang legfontosabb napjai éppen farsang farkán vannak, erről kérdeztük Varga Máté néprajzkutatót, a Hagyományok Háza munkatársát.
Varga Máté a Mandinernek leszögezi, hogy farsang eleje fix: vízkeresztkor kezdődik. Utoljára húshagyókedden lehet dorbézolni, de egyes területeken ez nem ennyire szigorú, mivel egyes keleti területekre igen jellemző a torkos csütörtök, amit hívnak tobzódó, zabáló csütörtöknek is – ezt mára felkarolták az éttermek.
A korábbi évszázadokban még nem kedden volt a farsang vége, hanem vasárnap. Erről még feljegyzés is van: a szabolcsi zsinaton1091-ben a hozzánk költöző vallonokat kötelezik, hogy vegyék fel szokásainkat, hogy ne keddig mulatozzanak, hanem csak vasárnapig. Magyarországon csak a 16. századtól lett általános, hogy a farsang farka három napból áll: farsang vasárnapjából, farsang hétfőből és húshagyókeddből. Egyes helyeken az előző csütörtököt kövércsütörtöknek nevezték, ekkor már főztek farsang farkára. Görögkatolikus vidékeken vajhagyó vasárnapnak is mondják farsang utolsó vasárnapját – fejtegeti a néprajztudós.
A középkorból már vannak adataink a magyar farsangi hagyományokról, és egész Európából is. Ez a böjtöt megelőző időszak, amikor jobban el lehet engedni magunkat, s még kibulizzuk magunkat a böjt előtt – mondja Varga Máté. – Régen ekkor értek rá az emberek igazán mulatni, mivel ekkor tél volt. Ekkor voltak a lakodalmak is, nem úgy, mint ma, amikor nyáron lagzizunk. Amíg paraszti önellátás volt, ilyenkor könnyebb volt a húst tartósítani, nem is beszélve a vágásról. S télen a férfi munkaerőre is minimálisan volt szükség: a kisebb ház körüli teendőkön túl ráértek, a földeken nem kellett dolgozni, az asszonyi munka pedig a fonóházakban folyt, ami a farsang egyik fő helyszíne; de a varrást, szövést, fonást meg lehet szakítani, a rokkát félre lehet tenni, míg ha a búza beérett, nincs mese, aratni kell.
Varga Máté a farsang helyszíneiről is ejt pár szót. Mint mondja, a középkorban a főúri és királyi udvarokban is volt farsangi mulatság. A karnevál olasz eredetű szavát inkább ezekre az eseményekre használták, a köznép a német eredetű farsang szót használta. Faluhelyen a fonóházak fontos helyszínek, ahol este már meg-megjelentek a legények, megijesztették a leányokat, játékokat játszottak, alakoskodtak, maskarát vettek. Jelenetet adtak elő állatalakokkal, zsánerjeleneteket mutattak be, bekéredzkedtek a házba a legények, mókáztak, megtréfálták a házigazdát.
Az utcán is sok látványos dolog történt; ilyen a busójárás és más felvonulások, amelyeket gyakran valamilyen „járás”-nak neveztek. Ezek keretében akár bementek házakhoz i, ez lehetett adománygyűjtés is, mivel a mókázásért cserébe kaptak tojást, szalonnát, kolbászt, ezt-azt – mutat rá a Hagyományok Háza munkatársa.
Végül gyakran tudatosan terveztek egy farsangi helyszínt, ezt sokfelé ivónak mondták, és a legények szervezték meg. Egyes területeken félprofi rendezvényszervezői magasságokat értek el. Borsod megyében Domaházán a legények tisztségviselőket is választottak, volt egy bíró , aki az egész rendezvényt felügyelte, és a segédje, a kisbíró, emellett más feladatkörök is megjelentek. Például vigyázni kellett arra, hogy a megrészegedett legények ne kakaskodjanak. A deresek a botütést kérték ki, ha valamelyik legény rendetlenkedett. Volt négy csendőr s négy katona, akik vigyáztak a táncrendre. A legények összedobták a pénzt a zenészre, külön beosztva vállalták a zenészek étkeztetését, míg a lányokat, akik ingyen mehettek a farsangi bálba, ivóba, elkérték szüleiktől.
Természetesen szólni kell a farsangi bálról is, amit a társadalmi csoportoknak külön is tarthattak: legényeknek és leányoknak vagy házas embereknek, esetleg időseknek. Volt asszonyfarsang is: az asszonyoknak a társadalmi nyilvánosságban sokkal kevesebb szabadságuk volt korábban, mint manapság, például nem illett kocsmába menniük. Ekkor viszont maguk szerveztek asszonyfarsangot, csak ők léphettek be, cigányzenészt fogadtak, és ha férfiember be akart menni, megszégyenítették, lehúzták a ruháját, kidobták – fejti ki Varga Máté.
Kapcsolódnak a farsanghoz dramatikus szokások is, amelyek közül egyre több igen ismert, még a szellemi-kulturális jegyzékbe is bekerültek, például ilyen a busójárás. De ismert a Fejér megyei mohaiak tikverőzése is, ami újabban lett egyre népszerűbb országosan is. Ennek keretében a legények maskarákban mennek be a lányos házak udvarába, és megijesztgetik a tyúkokat, hogy jól toljanak egész évben, amiért tojást kapnak. A menetben zsáneralakok vonulnak, akik valamilyen funkciót töltenek be, s rangsor is van köztük. A szalmatörök az, akinek végig csendben kell lennie, ő a kövérséget és a jólétet szimbolizálja. Körülötte bohócok vannak, ijesztgetik a járókelőket, bekormozzák őket. A tikverőző legények este a sok tojásból hatalmas rántottát készítenek maguknak, és megy a buli hajnalig.
A rabhordás is sokfelé szokás a nyelvterületen: egy legényt láncra vernek, ő a rab, és őt viszik körbe a faluba, s bebocsátást nyernek a házakhoz. Ehhez gyakran kapcsolódott egy kivégzés-jelenet előadása. Ezen esetben egy bíró felsorolja a rab bűneit, halálra ítéli, majd a rab fejére egy rossz cserépfazekat tesznek, amit egy doronggal szétvernek, s ezzel jelképesen kivégzik az alakoskodót. A kivégzés-jelenet egész Európában ismert, egyik változata, amikor élő állatot vagy állatot jelképező dolgot végeznek ki, leginkább kakast. Tyúkverésnek, kakascséplésnek is mondják. A polgárosodás folyamán az élőállatot már sokfelé mással helyettesítették – jegyzi meg a néprajzkutató.
Ismert játék Ciberevajda és Konckirály viadala is. zt játékosok adják elő vagy bábukkal játszák el. A cibereleves tipikus, böjti, erjesztett savanyúleves, búzakorpából vagy aszalt gyümölcsből készül, és nincs benne zsiradék. A konc pedig a húsos ételt jelenti. Vízkereszt környékén Konckirály kerül ki győztesen a farsang szerencséjére, hamvazószerdán pedig Ciberevajda, s így elkezdődik a böjti időszak.
A farsangi népszokások továbbélését firtató kérdésünkre Varga Máté elmondja: ma egyfajta tudatosabb tervezés felé mennek el a farsangi szokások, főleg az alakoskodások, mint a busójárás, amiből nagy látványosság lett, és kiszolgálja a turistaként odaözönlő közönséget. Viszont a mohai tikverőzésnél még tartják azt, hogy csak azért, mert nagyobb az ismeretségük, nem hajlandóak változtatni. Például nem teszik át húshagyókeddről hétvégére, ragaszkodnak az eredeti időponthoz. Az is megmaradt, hogy csak legények csinálják, házasembereknek már nem illendő részt venni benne.
A Heves megyei Novajon is újraélesztették a farsang felvonulást amit ott remélésnek mondanak: beöltözik két legény, az egyik a menyasszony, a másik a vőlegény, de sok alakoskodó van a színes lakodalmat formázó menetben. Végigvonulnak a főutcán, megtréfálják a járókelőket. Ott a turizmus is hajtja ezt egyébként, egyre népszerűbb látványossággá vált a szokás.
Csíkban a Hargita megyei közművelődési intézet sok éve szervez találkozót hagyományőrző farsangoló csoportoknak. Tíz-tizenöt falu vesz ezen részt, s mindig másik falu a házigazda. Jól látszik a tudatos szervezés s de az egyes csoportok eközben otthon, saját falujukban is megtartják a maguk és a falusiak örömére a saját szokáshagyományukat – vázolja Varga Máté.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
