Paradigmaváltást készít elő a Microsoft. Lényege, hogy apró tárgyakban is legyen mesterséges intelligencia, és ezek a tárgyak internetkapcsolat nélkül is megőrizzék intelligenciájukat, ugyanúgy funkcionáljanak.
A Microsoft redmondi és bangalore-i laborjainak 30 kutatója azzal a céllal fejleszt új típusú gépitanulás-szoftvert és alkalmazásokat, hogy mesterséges intelligenciát ágyazzanak morzsányi méretű processzorokba, mikrokontrollerekbe. A projekt fontos iparági paradigmaváltás, a mai „első a mobil, első a felhő” szemléletből az intelligens felhő és intelligens peremek felé történő elmozdulás része.
Az intelligens peremek készítik elő azt a valóságot, amelyben minden egyes apró eszközbe, ruhánkba, irodánk és otthonunk tárgyaiba valamilyen szintű intelligenciát tesznek. Annyiban különböznek a dolgok internetének (Internet of Things, IoT) tárgyaitól, hogy internetkapcsolat nélkül is intelligensek.
A felülről lefelé (top-down) és alulról felfelé (bottom-up) módszereket összekombináló kutatók a gazdákat öntözésben segítő, a talaj nedvességét mérő szenzoroktól a felhasználót különféle veszélyekre figyelmeztető agyi implantátumokig mindent elképzelnek. Arra is ügyelnek, hogy gépitanulás-modelljük kevés erőforrással rendelkező eszközökben is működjön.
A top-down megközelítés a számítási felhőre gyakoroltatott, Raspberry Pi gépekre stb. tömörített algoritmusok fejlesztése.
Képzeljünk el egy olyan zöldátállást, amely mentes a kínai ritkaföldfém-függőségtől. A mesterséges intelligencia jóvoltából ez már nem sci-fi: a laborokban most születő újgenerációs anyagok forradalmasítják a zöldátállást, felkínálva Európának a technológiai felzárkózást.
Olekszandr Bornyakov digitális átállásért felelős miniszter szerint az AI-tesztüzem célja a transzparencia növelése és a politikai döntéshozatal professzionalizálása.
Új korszak kezdődhet a városi közlekedésben: Zágráb utcáira megérkeztek a vezető nélküli taxik, igaz, egyelőre még emberi felügyelettel. A drága fejlesztés mögött komoly ambíció áll, hiszen a horvát cég más városok felé is nyitna – a valódi kérdés azonban az, hogy az utasok bizalmat szavaznak-e az önvezető technológiának.
Bár a cég anyagi helyzete nem követeli meg az elbocsátásokat, Zuckerberg inkább a mesterséges intelligenciával dolgozna emberek helyett.
Ijesztően élethű a végeredmény: a színész halála után a digitális technika segítségével tér vissza a mozikba.
A hónap végéig lehet nyilatkozni.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
