A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Paradigmaváltást készít elő a Microsoft. Lényege, hogy apró tárgyakban is legyen mesterséges intelligencia, és ezek a tárgyak internetkapcsolat nélkül is megőrizzék intelligenciájukat, ugyanúgy funkcionáljanak.
A Microsoft redmondi és bangalore-i laborjainak 30 kutatója azzal a céllal fejleszt új típusú gépitanulás-szoftvert és alkalmazásokat, hogy mesterséges intelligenciát ágyazzanak morzsányi méretű processzorokba, mikrokontrollerekbe. A projekt fontos iparági paradigmaváltás, a mai „első a mobil, első a felhő” szemléletből az intelligens felhő és intelligens peremek felé történő elmozdulás része.
Az intelligens peremek készítik elő azt a valóságot, amelyben minden egyes apró eszközbe, ruhánkba, irodánk és otthonunk tárgyaiba valamilyen szintű intelligenciát tesznek. Annyiban különböznek a dolgok internetének (Internet of Things, IoT) tárgyaitól, hogy internetkapcsolat nélkül is intelligensek.
A felülről lefelé (top-down) és alulról felfelé (bottom-up) módszereket összekombináló kutatók a gazdákat öntözésben segítő, a talaj nedvességét mérő szenzoroktól a felhasználót különféle veszélyekre figyelmeztető agyi implantátumokig mindent elképzelnek. Arra is ügyelnek, hogy gépitanulás-modelljük kevés erőforrással rendelkező eszközökben is működjön.
A top-down megközelítés a számítási felhőre gyakoroltatott, Raspberry Pi gépekre stb. tömörített algoritmusok fejlesztése.