Az első ötven oldalt követően éreztem, hogy jó ötlet volt belevágni a könyv olvasásába.
„Hamilton nem csak egy űroperát írt, hanem egy egész világot épített fel. Az általa felvázolt Nemzetközösség és azon kívüli kolóniák egy lehetséges jövőt tárnak elénk. Részletesen bemutatja a szereplőit, a színhelyül szolgáló bolygókat, valamint a politikai és gazdasági helyzetet. Technológiai részletekbe nem bocsátkozik, de az olvasó elé tárja, hogy milyen technikai fejlődés kellett ahhoz, hogy az általa megálmodott világ létrejöhessen.
A burok felfedezése és a csillaghajó útja a fő szála a történetnek, de ez mellett még elég sok mellékszálat felvonultat Hamilton, amik látszólag nem a fősodorhoz tartoznak. Aztán lassan, idővel a szereplők egyre jobban elkezdenek konvergálni a felfedezés megrázó következményeihez.
Szereplői hús-vér emberek, akik nem csak múlttal, de jelennel és jövővel is rendelkeznek. Bár a transzhumanizmus jelentős változást okoz az egyének életében, hiszen a valós halál megfelelő óvintézkedésekkel elkerülhető, maga a társadalom nem változik jelentősen. Továbbra is kapitalista uralom van és az diktálja a feltételeket akinek több a pénze, vagy a családjának köszönhetően nagyobb a befolyása. A terrorizmus sem szűnik meg, hiszen van egy elszigetelt csoport, akik magukat Őrzőknek nevezik. Az ő hitük szerint egy Csillagutazónak nevezett idegen beépült a vezető elitbe és az emberiséget a pusztulás felé vezeti.”
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Dolph Lundgren nem véletlen nem lett A kategóriás akciósztár, a rendező pedig soha többet nem készíthetett mozifilmet. Ezért is érthetetlen, miért érkezik június 4-én a He-Man – A világ ura méregdrága remake-je.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Nagyobb, hosszabb és vágatlan, állt annak idején a South Park mozifilmjének plakátján, és ugyanez igaz az új egész estés Star Wars-kalandra is.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
A Roszatom diplomáciai és üzleti csatornákon jelezte Magyarországnak, hogy kész auditálni és tisztázni a Paks II. körüli vitás kérdéseket.
A hozzászólások alapján a brit közvélemény mélyen megosztott a rendőrség szerepe, a bevándorlók és a rituális vallási fegyverek megítélésében.
