Száz éve a februári orosz forradalom következtében átalakult a keleti front helyzete, amelynek az év közepén az egyik záró mozzanata a Kerenszkij-offenzíva, amelyet a Monarchia végül hárítani tudott, sőt Bukovinát is elfoglalta és így áttételesen hozzájárult az októberi bolsevik hatalomátvétel sikeréhez. Nem lehet nem beszélni az áprilisi amerikai hadüzenet hatásáról, de szó lesz a csehszlovák légió megalakulásáról is. A ma embere számára nem világos a háborúban elesettek áldozatának az értelme. Zavarok tapasztalhatók, hogy hősöknek, áldozatoknak, mártíroknak tekintsük-e őket? Ráadásul a két világháború közötti időszak, sőt a második világháború számos történelmi személyisége is közülük került ki. Előadóink segítségével 1917-es szerepüket is bemutatjuk, nem hagyva ki például a magyar történelmi emlékezetben fontos szerepet elfoglaló honvédtábornok Görgei Artúr 1916-os halálát, temetésének utórezgéseit. Tisza István, Horthy Miklós, Jozef Tiso, Werth Henrik tevékenységére azért is utalunk – valamennyien harcoltak a világháborúban – mivel későbbi és mai megítélésük – számos megválaszolatlan kérdést vet fel, inspirál a gondolkodásra, valamint a klip-készítésre, hiszen gróf Esterházy János magyar mártír-politikust ugyanazon törvények alapján ítélték el, mint Jozef Tisot. Esterházynak valójában Horthy Miklós miatt kellett bűnhődnie, aki a portugáliai Estorilban nem börtönben, hanem ágyban és párnák közt, Esterházy előtt alig néhány héttel halt meg. Mindemellett az 1917-es esztendő újdonsága, hogy főként (de nemcsak) a magyarlakta területeken a Nagy Háborúban elesett hősöknek településeink többségében emlékműveket emeltek. Hazánk történetében első ízben fordul elő, hogy e szobrok „demokratizálódtak”: vagyis nem uralkodókat, kiemelkedő hadvezéreket, hanem egyszerű katonákat ábrázolnak.
Oroszországból Szergej Nyelipovics történész, míg Magyarországon az ELTE-éről Gerő András tanszékvezető egyetemi tanár, Hermann Róbert egyetemi tanár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Balla Tibor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője, Janek István, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és G. Kovács László történész elemzi az 1917-os esztendőt. Előtte két órával, du. 3 órai kezdéssel szervezünk ugyanoda, vagyis az ELTE BTK (kari) tanácstermébe valamennyi, a korábbi pályázatban részt vevő, illetve a pályázat során érdeklődést tanúsító középiskolás kolléga számára módszertani találkozót. A téma: miként lehet az első világháború tanulását érdekesebbé tenni. Erről mindegyikükkel néhány percnyi szerkesztett interjút kívánunk rögzíteni, majd a sorozatindító előadás bevezetésekor, annak az elején, vagyis du.5-kor Ősz Gábor kollégám foglalja össze az eszmecsere tanulságait. Ez alatt, vagyis du. 3 és 5 óra között a délután 5-kor kezdődő előadás résztvevőivel is készül interjú a 25 perces film számára.
A ’Hősök, mártírok, áldozatok és történelmi személyiségek. Száz év tükrében a nagy háború 1917 - 2017’ rendezvényt operatőrök, továbbá fotós közreműködésével rögzítjük, a szövegét legépeljük, cikkben összefoglaljuk, majd ezt követően az aspektus.eu oldalon fényképekkel hozzáférhetővé tesszük, illetve az Aspektus Facebook-oldalán is posztoljuk. Az év további részében pedig használjuk az ismeretterjesztő kisfilmvetélkedő népszerűsítése során. Annak érdekében, hogy azok számára is nyújtsunk ötletet, akik az előadáson nem tudtak ott lenni, a rögzített anyagból szerkesztünk egy 70 perces hangos, fényképekkel feldíszített audio-változatot. A híradó részletekkel kiegészített 25 perces, filmangol hangalámondásos változatát is megszerkesztjük, amelyből három rövid, kettő és négy perc közötti promo-klipet is létrehozunk – a kisfilm-vetélkedő népszerűsítésére.