Igazi dalos pacsirta lett Magyar Péter a kamerák kereszttüzében (VIDEÓ)
Aztán hátat fordított és elsétált.
A sötét üzelmekre (is) használt darknet hatékony megtámadásához négyszer annyi csomópontot kell lebénítani, mint az interneten.
Az internet hihetetlenül robusztus, viszont bármely bonyolult hálózathoz hasonlóan alkalomszerűen összeomolhat. A spanyol Rovira i Virgili Egyetem két kutatója a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) Internetkutatás Laboratórium adataival dolgozva, hálózatelméleti alapokon elemezte, hogy miért kevésbé sebezhető, nehezebben támadható a „rendes” internet mögött megbúvó, keresőmotorok számára láthatatlan darknet. A konklúziók robusztusabb kommunikációs hálózatok tervezésénél segíthetnek.
Manlio De Domenico és Alex Arenas felépítette saját darknet-modelljét. Szimulációkkal tesztelték, hogyan reagál a hálózat három összeomlás-forgatókönyvre: random csomópont összeomlására, speciális csomópontok elleni célzott támadásokra, hálózaton keresztüli sorozatos összeomlásokra. Megállapították, hogy a darknet elleni támadásnak négyszer annyi csomópontot kell elérnie sorozatos összeomlásokhoz, mint az internet esetében.
A darknet ugyanis a hálózati anonim kommunikációnál bevett technikát, „hagymaszerű” útvonalválasztást (onion routing) használ, információátvitelnél az adatokat több rétegben titkosítják. Az információ különféle köztes csomópontokon keresztül, kerülőúton jut el rendeltetési helyére. Ez a tény akadályozza meg, hogy a támadás okozta kár jelentős mértékben továbbterjedjen.
A darknet jobb ellenálló-képessége egy másik tényezővel is magyarázható: meghatározó csomópontjai között hiányzik az internetre jellemző magasszintű összekapcsoltság, a kapcsolatok egyáltalán nem olyan erősek.