Miért ellenállóbb a darknet, mint az internet?

2017. március 07. 14:15

A sötét üzelmekre (is) használt darknet hatékony megtámadásához négyszer annyi csomópontot kell lebénítani, mint az interneten.

2017. március 07. 14:15

Az internet hihetetlenül robusztus, viszont bármely bonyolult hálózathoz hasonlóan alkalomszerűen összeomolhat. A spanyol Rovira i Virgili Egyetem két kutatója a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) Internetkutatás Laboratórium adataival dolgozva, hálózatelméleti alapokon elemezte, hogy miért kevésbé sebezhető, nehezebben támadható a „rendes” internet mögött megbúvó, keresőmotorok számára láthatatlan darknet. A konklúziók robusztusabb kommunikációs hálózatok tervezésénél segíthetnek.

Manlio De Domenico és Alex Arenas felépítette saját darknet-modelljét. Szimulációkkal tesztelték, hogyan reagál a hálózat három összeomlás-forgatókönyvre: random csomópont összeomlására, speciális csomópontok elleni célzott támadásokra, hálózaton keresztüli sorozatos összeomlásokra. Megállapították, hogy a darknet elleni támadásnak négyszer annyi csomópontot kell elérnie sorozatos összeomlásokhoz, mint az internet esetében.

A darknet ugyanis a hálózati anonim kommunikációnál bevett technikát, „hagymaszerű” útvonalválasztást (onion routing) használ, információátvitelnél az adatokat több rétegben titkosítják. Az információ különféle köztes csomópontokon keresztül, kerülőúton jut el rendeltetési helyére. Ez a tény akadályozza meg, hogy a támadás okozta kár jelentős mértékben továbbterjedjen.

A darknet jobb ellenálló-képessége egy másik tényezővel is magyarázható: meghatározó csomópontjai között hiányzik az internetre jellemző magasszintű összekapcsoltság, a kapcsolatok egyáltalán nem olyan erősek.

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szemlelo
2017. március 10. 15:31
Na azért van valami fontos gondolat a leírás mögött. A mai Interneten a forgalom nagyja a legnagyobb csomópontok között lévő iszonyatos kapacítású backbone-okon megy át. Sokszor hivatkoznak arra, hogy az Internet nagyon fontos tulajdonsága, hogy beépítetten redundáns, vagyis hiba esetén a forgalom új utat tud találni. Annó ezért fejlesztették a katonák. De a valóságban ez nem így megy. Ha végigköveted, hogy az egyes Internetes csomagjaid milyen úton jutnak el a címzetthez azt találod, hogy nagy többségben mindig ugyanazon az úton. Kérdés az, hogy egy nagy csomópont vagy backbone kiesése alkalmával a maradék meg tudna-e birkózni a forgalommal? Van-e rá egyáltalán kapacítás? Mi lesz a sebességgel? Ma már attól, hogy egy század másodperc helyett több másodpercesre nőne a késés, akár tőzsdék is összeomolhatnak!
izo1210
2017. március 10. 15:30
Meg kéne nézni, hogy mekkora az adatforgalom az ún. dark neten, és mennyi a "rendes" neten. Gyanítom, hogy több nagyságrenddel kisebb. Vajon ugyanakkora forgalomnál is jól működnének a darknet módszerei? És milyen áron? Az viszont igaz, hogy a "rendes" net a központosító hajlamú nagyvállalati logika szerint fejlődik. Amíg nincs baj, valószínűleg hatékonyabb is így. Még régebben hallottam egy félig vicces, félig komolynak szánt kérdést, ami ehhez a dilemmához hasonlít. Ha a repülőgép fekete doboza kibírja a zuhanást, miért nem csinálják az egész repülőgépet olyanra?
Strassnoff Ignác
2017. március 10. 02:08
A biztonság ára a sebesség. A darknet nagyjából 20 éves visszalépés sebességben. Mint mikor a Commodor 64-re töltöttük a programokat a magnóról...
Akitlosz
2017. március 08. 05:25
Már ha az ellenállás a fő szempont egy világméretű hálózatnál. De mindennek megvan az előnye és a hátránya is. Azzal, hogy az adatok kerülőúton jutnak el egyik helyről a másikra időt veszítenek. Tehát ahol fontos az elérési idő ott hátrányban van. Sok esetben ha csak 0,1 másodperccel később látja ugyanazt az egyik felhasználó, mint a másik, akkor már esélytelen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!