Mesterségesintelligencia-szoftverek és algoritmusok egyik legfőbb problémája, hogy általában csak egy feladat megoldására jók, és mihelyst módosítanak rajtuk, elfelejtik korábbi ismereteiket. Erre a problémára kínál megoldást a tavaly goban remeklő Google-leányvállalat, DeepMind.
A londoni DeepMind megoldást talált a legígéretesebb gépitanulás-technológiák egyik főproblémájára, arra a tényre, hogy a szoftverek képtelenek emlékezni. MI-rendszerek így egyetlen cél kivitelezése helyett könnyebben alkalmazhatók többféle feladatra. Feladatok abszolválásánál végre lehetővé válik az ismeretmegosztás.
Fordításhoz, képek osztályozáshoz és képgeneráláshoz az ideghálók a legjobb gépitanulás-technikák. Van azonban egy súlyos problémájuk: folyamatos jelenben működnek, mihelyst a háló kap egy új adatot, felülírja a korábban megtanultakat.
Idegkutatók szerint az emberi agyban az emlékezet azért működhet, mert úgy tűnik, alacsonyabb a valószínűsége, hogy az egyedi képességek szempontjából fontos idegsejtek közötti kapcsolatokat kisebb valószínűséggel „huzalozzák át.” Erre a szinaptikus megszilárdításként ismert jelenségre alapozva dolgozik a DeepMind az ideghálók emlékezetén.
A DeepMind új algoritmusa súlyozza az idegháló adott feladaton belüli minden egyes kapcsolatát, és így kiderül, melyek nagyon és melyek kevésbé fontosak. Ha egy adott csomópont átalakítható, csökken a hozzárendelt érték, és így a hálózat új feladat megtanulásakor sem felejti el korábbi ismereteit.
Az algoritmust klasszikus Atari-játékokon tesztelték. A DeepMind korábban fejlesztett humán játékosoknál jobban teljesítő MI-ágenst ezekre a játékokra. Viszont ez az ágens csak egy játékot tanult meg egyszerre, és ha később dolga volt vele, újra meg kellett tanulnia, és így tovább.
Az új szoftver mind a tíz játékot megtanulta, és valamennyiben emberközeli szintű teljesítményre képes. Annyira viszont nem jó, mint a speciálisan csak egy játékra fejlesztett algoritmusok.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Olcsóbb, gyorsabb, több – a pekingi iparpolitika újra működik. Miközben az amerikai szereplők még a jövőt áraztatják a befektetőkkel, a humanoid robotok piacán már most elsöprő a kínai fölény.
„Ne feledjétek, ha lenyelhető egy játék, vagy annak darabja, a gyermek 6 hónapos és 4 éves kora között valószínűleg meg fogja kísérelni azt lenyelni!”
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az elmúlt időszak lehetőséget adott a szolgáltatóknak, hogy felhasználóik üzeneteit szkenneljék, és kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
A Microsoft a Copilot megmentése érdekében kényszerből beengedte az Anthropic mesterséges intelligenciáját a szigorúan zárt vállalati ökoszisztémájába. Az európai techátállást is felgyorsító megállapodás azonban hosszú távon trójai falóként döntheti meg a redmondi óriáscég évtizedes szoftveres egyeduralmát.
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Az embereket nem lehet átverni, mindenki tudta jól, hogy a végén összefutnak majd, mint tej a platnin.
