Két amerikai projekt is azon dolgozik, hogy hamarosan gondolati úton is irányítsunk robotokat, sugalljuk nekik, hogy például melyik kést emeljék fel az asztalról, és adják oda nekünk.
Két amerikai felsőoktatási kutatócsoport is újfajta ember-robot kommunikációt segítő rendszeren dolgozik.
Az egyik, az MIT Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Labor (CSAIL) és a Boston Egyetem közös fejlesztése lehetővé teszi, hogy gondolati úton javítsuk ki a robot hibáit. A gépnek tárgyat kell kiválasztania, pontatlan választásait pedig elektroenkefalográf (EEG) puha sisakféle segítségével korrigáljuk. Új gépitanulás-algoritmusok közreműködésével a rendszer 10-30 milliszekundumon belül osztályozza agyhullámainkat. Egyelőre nagyon egyszerű bináris választásokon alapul, de idővel bonyolultabb utasításokat is sugallhatunk a robotnak.
Amikor agyunk valami rendelleneset észlel, a rendszer felderíti az úgynevezett „hibával kapcsolatos lehetőségeket”, és eldönti, egyetértünk-e a robot döntésével, vagy sem. Semmi mást nem kell tennünk, csak tudatilag helyeselni vagy ellenkezni, és a gép alkalmazkodik hozzánk. Ő alkalmazkodik, és nem mi. Ha bizonytalan, újból reagál ránk, mindaddig, amíg nem azt teszi, amit gondolunk.
A jövőben bináris helyett többválasztásos döntések irányába fejlesztik tovább a rendszert.
A másik projekt, a Brown Egyetem rendszere azon alapul, hogy ha például késekkel teli asztalon ki kell választani egy meghatározott kést, feltesszük magunkban a kérdést, hogy melyiket. A kutatók nyelvtechnológiákkal és egy speciális algoritmussal megvalósították, hogy a robot is így tegyen.
A megoldásokhoz bizonyossági pontokat rendel. Mindent számszerűsít. Ha teljesen biztos, hogy a jót választotta, nem kérdez. Ha bizonytalan, felemel egy kést, és megmutatja a felhasználónak.
„Ezt?” – kérdezi.
A jövőben robusztusabb beszédfelismerő megoldással kombinálják egybe az algoritmust, hogy még gyorsabb és pontosabb legyen az ember-robot együttműködés. Egyelőre a rendszer csak nagyon egyszerű kérdésekből von le egyszerű következtetéseket, de idővel tárgyak térbeli elhelyezkedését sokkal pontosabban leíró elöljárós szerkezeteket stb. is érteni fog.
Mindkét projekthez a CSAIL korábbi igazgatója, Rodney Brooks Rethink Robotics cégének egyik sztárját, a Baxter ipari robotot használták tesztalanyként.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
A robbantásban megsebesült egy hatéves kisfiú is.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
