Kurt Cobain 50

Rövid fennállásuk alatt 50 millió albumot adtak el. Nálunk is rengetegen imádták őket. Mondd inkább simán azt, hogy neked nem tetszik! Nem mindenkinek egyforma az ízlése.

"Ezt a szervilizmust! Melyik kontinensen, melyik nemzedéké? Volt egy darab számuk, amit túltolt az MTV. És?" Nem az a baj, hogy ostoba vagy, sokkal inkább az, hogy mindezt belekiáltod a világba. :)

A rock, mint a fiatal társadalom számára alapvető kultúra és kifejezési eszköz, már régóta halott. A zene már NEM a mindennapi élet alapvető és meghatározó része, hanem háttérzaj, vagy táncmulatságra és buli hangulatra való. A 90-es években már bőven efelé tartott a pop-rock világa, ezért lehetett megetetni az embereket az AC/DC Thunderstuckjával, egyáltalán ezért lett sikere az AC/DC-nek Bon Scott valóban jó énekes halála utáni Brian Johnson primitív ordibálásával. Aki ennyit ismer a rock műfajból, az valóban értékelheti a Nirvana számait. Aki a magyar popipar "remekei" közül Kasza Tibit kénytelen hallgatni a legtöbbet, akkor valóban örvendezhet egy Radics Gigi szám hallatán. De ettől még a zenei kultúra legmélyéről beszélünk. Egyébként a rock keményebb megszólalása, tényleg dögös egyben sodró ereje, ami miatt a Nirvana is oly népszerű lett, amiből kinőtt anno a hard rock hangzás, valamikor akkor kezdődött, amikor a Kinks kiadta a You Really Got Me c. számát 1964-ben, majd egy év sem telt el, s Keith Richards gitárjából kipattant a Get No. A Cream, Jimi Hendrix Experience, majd a Led Zeppelin is csak ezután jött, mindhárom banda virtuóz hangszeres tudással, komoly zeneelméleti háttérrel (bár Hendrix inkább ösztönös zseni volt), elképesztő ötletekkel. S még mindig csak a 60-as években járunk (a Zeppelin harmadik lemeze 1970-es), csak a hard, tehát kemény hangzásról beszélünk, mert a komoly, kimunkált, ú.n. progresszív rock külön világ - bár a műfaj virágkorában legalább akkora tömegeket vonzott, mint a bluesosabb kemény hangzás. Nos, a 60-as és 70-es évek angolszász zenei világának ismeretében a rock 90-es évekbeli termése csak futottakmég-rizibizi, még ha volt sok nagyon élvezhető zenét játszó banda is.

azzal a különbséggel, hogy a grunge-ban voltak zeneileg is színvonalas produkciók. Speciel legkevésbé a Nirvanára igaz ez, de az Alice in Chains-re abszolút, ahogy a Pearl Jam-re vagy a Soundgardenre is.