Ha valamit megértünk, automatikusan emlékezni is fogunk rá. Részletek helyett mindig célszerűbb az alapokkal kezdeni.
2017. február 13. 11:15
p
0
0
10
Mentés
Elon Musk gondolkodási stratégiája az amerikai elméleti fizikus és a 20. század egyik legnagyobb hatású elméje, Richard Feynman (1918-1988) „első alapelvekként” ismert technikáján alapul: „ne próbáljunk emlékezni valamire, hanem próbáljuk megérteni, és ha megértjük, automatikusan emlékezni is fogunk rá.”
Hiába tűnik egyszerűnek, rengetegen másként cselekszenek: temérdek információt és tényt zsúfolnak az agyukba. Musk számára azonban az a fontos, hogy a tudást egyfajta szemantikus faként lássuk, ahol az alapelvek megértése a legfontosabb. A fa esetében kezdjük a törzsekkel és a nagy ágakkal, lombozattal, és csak utána menjünk a levelek, részletek, mindazon részek felé, amelyekre már semmit sem lehet tenni.
Bármely témánál a legalapvetőbb elvvel kezdi, és nem szedi szét kisebb darabokra. Például minden A más, de lényegében ugyanaz, tehát emlékszik az első alapelvre. Ha az első alapelvre emlékezünk, a belőle kinövő összes dologra is emlékezni fogunk.
Emlékezés és tanulás kéz a kézben jár. Ha jók vagyunk a tanulásban, akkor az emlékezéssel sincs gondunk. És ez fordítva is így van.
Kérdezzük meg, hogy „mire emlékeztet ez?” Vagy: „miért emlékeztet arra?”
A technika nem korlátozódik a fizikára, Musk például saját techcégeire is alkalmazza.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
A szövetségi kapitány szerint 50 százalék esélyünk van az A-divízióban maradásra.
p
1
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kérdés
2017. február 15. 17:22
Hát, ez is komplexebb, mintsemhogy egységes kijelentéseket lehetne tenni.
Abban látom a legnagyobb problémát a jövőre nézve, hogy az emberi gondolkodás is majmolni kezdte a 'digitalizálást'.
VAGY ez, ÉS az, ellenkező esetben NAND et NOR, de semmi, ami átmenet, vagy árnyalat, csak kizárólagosság.
De lehet, hogy csak a szakmai ártalom kitüremkedése az elvarázsoltaknál.
Nekem nem voltak fizikusok az őseim, de nem a magolásra, hanem a megértésre szoktattak, majd jöhetett a memorizálás, gyakorlás, vagyis alkalmazás.
Aztán az összefüggések keresése, ill. a kísérletezés. És ami oda-vissza bizonyítható, és az ellenkezője is, akkor lehet szabályt alkotni.
Szóval, kissé unalmas kezd már lenni az a tézis, hogy a 20. században találtak föl mindent, ami a tudományt forradalmasítaná?
Azt gondolom inkább, hogy mindenki (minden iskola)el akarja adni csak magát.
Úgy gondolják, minél több követőjük akad, az elegendő bizonyítás.
Erdemes elolvasni Feyman eletrajzat es konyveit. Nem ilyen kis Hany Istokok meg Diodorok fogjak neki megmondani az anyagismeretet meg azt hogy hogyan kell tanulni. :)