Kínában ugyan komoly kvantumszámítási kutatásfejlesztés folyik, de a probléma, hogy főként az állami, és nem a vállalati szektorban.
A kínai kvantumszámítások felveszik a versenyt a többi technológiai nagyhatalommal, a kutatók szakértelme viszont még nincs azon a szinten, mint nyugati kollégáiké.
Andrew Chi-Chi Yao professzor (Tsinghua Egyetem) szerint az ország előbb-utóbb világvezető lehet a szakterületi innovációban, ami a gazdasági növekedés fenntartásáért is létfontosságú lenne. De azt is hozzáfűzte, hogy a kínai piac, a vállalati kutatás nem elég kiterjedt, nem elég mély.
Ráadásul a kvantumszámítási projektek döntő többsége még mindig állami, a közszféra jegyzi őket. Egyik ok, hogy a helyi vállalatok nem kapnak olyan k+f támogatást, mint például az amerikaiak. Emellett az amerikai cégek sokéves gyakorlattal rendelkeznek, csábítóbbak tehetséges kutatók számára. Nagyobbak a lehetőségeik, könnyebben azonosítják a következő 20 év technológiai hajtóerőit.
Yao szerint a kínai cégek nem érik el az óhajtott tehetségeket, a vezető szerepet pedig kifejezetten nehéz lesz elérniük, holott a kvantumszámítások nagyon fontosak lesznek a jövőben.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
