A síita testvériség nem kegyelmez a lovagoknak

„A miértre persze nehéz válaszolni. Az biztos, hogy a játék fanatikusai joggal tehetnek szemrehányást, amiért az alkotók nem az első rész olyan helyszíneire vitték a történetet, mint a középkori Jeruzsálem, Damaszkusz vagy épp Akkó vára. Mondjuk, a lassan hat éve tomboló szír polgárháború, és az Iszlám Állam ámokfutásának árnyékában mindenképp vitatott üzenet lett volna a gonosz, elvetemült keresztények ellen harcoló síita testvériség történetét épp Szíriába helyezni. Így maradt a spanyol rekonkviszta időszaka, 1492, az utolsó hispániai arab erőd, Granada ostroma, ám a „templomosok” itt se a jófiú szerepében tetszelegnek. Az ellenfél meg nem muszlim, hanem mór „zsoldban” álló spanyolok, mint azt Fassbender Aguilar de Nerha karaktere is bizonyítja. Így, ahogy a játékban, úgy a filmben sem a muszlim–keresztény, mint inkább a hataloméhes „gonosz” és az ármánykodó, a gyilkosságoktól sem visszariadó »jó« szembenállása a hangsúlyos.

Érdekes kérdés közben, hogy pontosan mit is akarnak ezzel a filmmel: azaz egy Avangershez hasonló végeláthatatlan történet nyitányának szánták, vagy csak egy tesztnek, hogy miként reagál a közönség a moziverzióra. Az Ubisoft ugyanis nemrég a Netflixszel kezdett tárgyalásokat egy lehetséges sorozatról. S ha mindez igaz, akkor nem biztos, hogy a nagyjátékfilmes megoldás szinkronban futna egy tévészériával.”