Tarlós István megtáncoltatta a csodálatos olasz filmcsillagot
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
Itt vannak az idegenek. De vajon békével jöttek? Tudunk egyáltalán beszélni velük? Rejtegetnek valamit? Talán nem vagyunk egyedül az univerzumban, és bár Pataki Attila mellett még sokan állítják, hogy elrabolták az idegenek, eddig nagy tömegben nem találkoztunk se szürke, se zöld kis emberkékkel. De mi lenne, ha mégis találkoznánk velük? Vagy ők velünk? Öt ilyen sci-fit ajánlunk eheti listánkban.
Vajon egyedül vagyunk az univerzumban? Valószínűleg nem. De fogunk-e valaha találkozni más civilizációkkal? Nehéz kérdés. Legjobb tudásunk szerint egyelőre még nem történt ilyen, de bármikor megeshet: a science-fiction írók pedig megpróbálnak minket felkészíteni erre. Az idei év nagy durranása volt az Érkezés című film, amiről mi is írtunk, ahogy a film alapjául szolgáló novelláról is. Most ajánlunk még öt könyvet, ahol erről a témáról van szó.
*
Niven és Pournelle klasszikus történetében az emberiség éppen egy galaktikus méretű polgárháború után próbálja rendezni a sorait, mikor a MacArthur birodalmi űrhajó sok egyéb bokros teendője mellett azt a feladatot kapja, hogy vegye fel a kapcsolatot az Isten Szeme rendszerben felbukkant idegen űrhajóval. Hogy látjuk mi az idegen civilizációt, és hogy látnak ők minket? Mit akarnak egyáltalán a szálkák? Békések a szándékaik? Vagy rejtegetnek valamit? A könyv magyarul két részben jelent meg a Cherubion gondozásában 1998-ban és 1999-ben.
Nem mindig mi találkozunk idegenekkel, van, hogy épp mi vagyunk azok. A nyolcvan emberi világ szövetségének küldötte, a földi Genly Ai első küldöttként száll le a havas Gethenre, hogy meggyőzze a bolygó szintén emberi lakosait: csatlakozzanak a szövetséghez. A Gethen, vagy Tél bolygó lakói alapvetően térnek el a többi emberi fajtól, mivel nincs állandó nemük, az idő nagy részében androgünként léteznek. A követnek a különböző országok torzsalkodó frakcióit kéne meggyőznie úgy, hogy ne váljon maga is a politikai játszmák részévé. A klasszikus sci-fi legutóbb 2015-ben jelent meg az Európánál.
Jószándékú idegenek érkeznek a Föld fölé – ők legalábbis ezt állítják magukról, de nam hajlandóak megmutatni magukat. Azt mondják, hogy bele kell avatkozniuk a földi politikába és a fejlődésbe az emberiség érdekében, és majd ötven év múlva felfedik kinézetüket. De miért titkolják egyáltalán, hogy hogy néznek ki? Mi lehet az idegenek valódi terve? Clarke klasszikusából sorozat is készült, a regény pedig legutóbb 2008-ban, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban jelent meg magyarul.
Az emberiség ebben a regényben nem egyszerűen egy másik bolygó, hanem egy egészen másik, alternatív univerzum élőlényeivel találkozik. A különböző univerzumok lakói energiaforrásként tudják felhasználni a fizikai törvények eltéréseit, ennek azonban szörnyű ára van: eljöhet a világvége. Az idegeneknek pedig éppen ez a célja, hiszen ezzel egy csapásra remekül megoldanák az energiaellátásukat. Vajon sikerülhet megmenteni a Naprendszert, és ezzel az emberiséget? A könyv magyarul 1992-ben jelent meg a Cédrus gondozásában.
A kínai Cixin Liu 2015-ben Hugo-díjat elnyerő regényében, A háromtest-problémában a kínai kulturális forradalom idején egy titkos katonai projekt keretében jelet küldenek az űrbe, amelyet felfedez egy pusztulásra ítélt idegen civilizáció. Negyven évvel később furcsa események sora történik a Földön, miközben egy, a háromtest-problémát középpontba állító játék tartja lázban az embereket. Mi köze van vajon mindehhez az idegeneknek? A könyv idén novemberben jelent meg magyarul a Európa gondozásában.
*
A Mandiner.sci-fi listái itt érhetőek el egy helyen. Listáink a szerzők véleményét tükrözik, nem az egyetemes, objektív igazságot, ezért szívesen várjuk a kiegészítéseket kommentben. Érdemes követni Facebook- és Moly-oldalunkat is.