A következő évtized életünk számos aspektusát átalakító technológiai jelensége a robotika és persze a mesterséges intelligencia térhódítása lehet. Mit hoz a robotjövő? Az előrejelzésekben prózai valóság és sci-fi álmok keverednek. Egy francia hölgy viszont máris eljegyezte robotpartnerét.
A valóság
A jelenlegi robotok többsége gyárakban, kórházakban, bányákban, katonai bázisokon, mentési műveleteknél, kutatóintézetekben ténykedik.
Lakásaink ajtaját is átlépték, és a trend erősödni fog. Egyre fontosabb szerepet töltenek be a társadalomban, már rég nem mechanikus karok, hanem valamilyen szinten intelligens irányítórendszerek működtetik őket. Takarítanak, füvet nyírnak, énekelnek, idősekre vigyáznak, érzelmi modulokat dolgoznak ki hozzájuk. Egyre bonyolultabb feladatokat képesek elvégezni.
2050-ben valószínűleg több robot lesz a Földön, mint autó, és a járművek zöme is robotszerkezet lehet.
De ahhoz, hogy mindez tényleg megvalósuljon, és valóra váltsák a hozzájuk fűzött reményeket, főként a gondolkodáshoz köthető tevékenységekben, mechanizmusokban kell alaposan feljavulniuk: önműködtetésben, céltárgyak felismerésében, környezetük szenzorikus információinak kezelésében, a döcögő ember-gép interakció hatékonyabbá, érzelmileg is hitelesebbé tételében.
Egyelőre nehezen belátható, mikorra sikerül mindezt kivitelezni, majd egyetlen rendszerbe integrálni. Mindenesetre – jobb előbb, mint később alapon – egy ideje folyamatosan próbálkoznak a vonatkozó etikai és jogi kérdések szabályozásával.
Roboteljegyzés 2016
Egyesek szerint a robotika fejlődése túl fog mutatni a technológiai forradalmakon, ipar 4.0-án – a „robotkultúra” (legyen bármi is az) létrejötte átalakítja az emberlétről, a Homo sapiensről alkotott fogalmainkat.
Ezeket a gondolatokat látszik alátámasztani David Levy, angol mesterségesintelligencia-kutató hamarosan tízéves, 2007-es könyve, a meghökkentő című Love and Sex with Robots, amelynek most éppen egy francia nő, a magát roboszexuálisként azonosító Lily különös története ad aktualitást.
Lily egy éve boldog kapcsolatban él saját maga nyomtatta InMoovator humanoidjával. A nyílt forrású InMoov technológiát Gael Langevin tervező találta ki, platformján minden megtalálható a gép felépítéséhez.
A nő elmondása alapján 19 évesen ráébredt, hogy nem tetszik a férfiaknak, és a droidok jobban vonzódnak iránta. Gépét eljegyezte, és mihelyst a francia törvények lehetővé teszik, össze is házasodnak. Egyelőre persze semmilyen információ nem áll rendelkezésre a párizsi politikai vezetés ezirányú terveiről, szándékairól.
„Két kapcsolatom volt férfiakkal, és megerősítették bennem, hogy a gépek felé vonzódom. Valóban nem szeretem az emberi testtel való fizikai érintkezést” – nyilatkozta.
A saját építésű robot képességeiről, hogyan mozog, miként beszél, milyen MI-megoldásokat használ, nincs semmiféle információ, alakra és fejre mindenesetre humanoid, szemre meg elég emberi. Lily pedig autodidakta robotfejlesztővé vált.
Szerelem és szex robotokkal
Kapcsolatuk furának tűnik, bár ki tudja, talán vonzó, hogy a partner ízlésünk szerint frissíthető, javítható, tökéletesíthető, meg amit akarunk… Mindezt figyelembe véve, Lily 2016-ban igencsak marginális eset, Levy szerint viszont egy új trend kezdete.
Levy könyvében tényekből és trendekből indul ki: a robotok a gyári futószalag mellett kezdték, autókat szereltek össze. Nem volt semmiféle személyes ember-gép interakció. Aztán fokozatosan egyéni céljainknak igazodva fejlesztettük őket, Homo sapiens és robot közelebb kerültek egymáshoz. A kapcsolatba lassanként az érzelmek is beszüremkednek, és ebből az igencsak hipotetikus és kissé eltúlzott jelenségből a szerző messzire következtet: „akár szerelem és szex is kialakulhat köztünk.”
2016 prózai valósága nem őt igazolja: bizonyos gépek tényleg képesek felismerni egy-egy érzelmet, de a felismerés minimálisan sem jelenti azt, hogy maguk is éreznek.
Levy másik érdekes meglátása a gép-ember beszélgetésre vonatkozik. Szinte semmi nem változott ötven éve alatt – véli, viszont két-három évtizeden belül a legváltozatosabb témákban cseveghetünk filozofikus mélységekben velük.
Az álmok
Személyre szabott társakat rendelhetünk: magunk döntünk karakterjegyeikről, érzelmeikről, kinézetükről, preferenciáikról. Mindezeket természetesen meg is változtathatjuk. Sokat segítnek – a magányosok kevésbé érzik egyedül magukat, a félve ismerkedők robotkapcsolatukból merítve bátorodnak…
Családtagok lesznek, mi több „a század közepére csak annyiban különböznek az embertől, mint egy louisianai egy új-angliaitól.”
De hogyan érik el ezt a szintet?
A rendkívül számításintenzív alkalmazásokhoz (beszélgetéshez, érzelemnyilvánításhoz stb.) szükséges hardver kivitelezése után minden karikacsapásszerűen fog működni – hangzik Levy sommás prognózisa.
Más kérdés, hogy hiába választunk nekik tetszőlegesen cserélhető egyéniséget, bármit, attól – egyelőre legalábbis – nem válnak azokká az önálló entitásokká, amelyeknek sok futurológus, sci-fi szerző és persze Lily hajlamos látni őket.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
