Szombaton képregényfesztivált tartanak a szegedi Somogyi-könyvtárban. A könyvtár földszintjén és alagsorában az előadások, kiállítások, játékok mellett a rajongók az idén is alkotás közben figyelhetik meg kedvenc képregényrajzolójukat, a vállalkozó kedvűek ceruzát ragadva akár be is kapcsolódhatnak a munkába.
A képregény műfaj múltjával és jelenével ismerkedhetnek meg azok, akik szombaton ellátogatnak a szegedi Somogyi-könyvtárba, ahol a fesztivál több programja is kapcsolódik az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójához - tájékoztatta az intézmény sajtóreferense az MTI-t. Andóczi Balogh Éva közölte, a könyvtár földszintjén és alagsorában az előadások, kiállítások, játékok mellett a rajongók az idén is alkotás közben figyelhetik meg kedvenc képregényrajzolójukat, a vállalkozó kedvűek ceruzát ragadva akár be is kapcsolódhatnak a munkába.
Az előadók között Váradi Gábor a 2000-es évek útkereső törekvéseiről beszél, Vadas Máté bemutatja Vigrid című digitális képregényét, Pilcz Roland arra a kérdésre igyekszik választ adni, mitől lesz jó egy képregény, Kasza Magdolna pedig 50 fényév című előadásában a Star Trek-filmsorozat képregény-változatait mutatja be. Kiderül, mennyit érnek a műfaj hazai gyűjteményei és az is, melyek a leginkább vágyott példányok.
Előadásokon és kiállítás formájában is megelevenednek a hatvan éve kitört magyar forradalom és szabadságharc eseményei. Fazekas Attila Ahogy én láttam: 1956 a személyes élmények tükrében című előadásán a rajzoló Bán Mórral közösen készített, Tűzvihar című történelmi képregényét is megismerheti a közönség. Kiss Ferenc a forradalom napjairól külföldön készült képregényeket elemzi. Szabó Palócz Attila az amerikai Battle magazinban 1959-ben megjelent Ring of Steel (Acélgyűrű) című képregény történetét mondja el. A témához kapcsolódik a Parlamenti túlóra és a Rádiók ostroma – képregények az 1956-os forradalom emlékére című kiállítás, melyek egészen január közepéig láthatók a könyvtárban.
A képregényfesztivál könyvtári rendezvényének zárása után, késő délutántól a Nyugi Kertben folytatódik a program. Fazekas Attila az 50-es években született képregényekről tart előadást, a képregénygyűjtők pedig a fesztivál történetében először megrendezendő börzén gyarapíthatják kincseiket.
(MTI)
2024 a legtöbb szórakoztató ágazatban és műfajban nem volt egy gyenge év, így könnyedén lehet kedvenceket választani. A Troubadour év végére kiadott 1984 képregénye azonban megkavarja a rangsort.
A román állam bő száz éve dolgozik a magyar vonatkozású műemlékek megszerzésén és románosításán. A restitúcióról rég kiderült, hogy csak porhintés, s most új ötlettel álltak elő Románia legértékesebb, katolikus alapítású könyvtára, a Batthyáneum végleges bekebelezésére is.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a jeges leheletű, repülni képes Superman, vagy éppen a világot a sarkából kifordító Skarlát Boszorkány a legnagyobb csodatevő. De valóban így van?
Az elmúlt években bővül a piac: a szuperhős-dömpinget követően művészi vagy éppen szépirodalmat feldolgozó képregények és olyan sorozatok látnak napvilágot, amikre korábban esély sem volt.
Miért mennénk Amerikáig, ha újat és izgalmasat kívánunk felfedezni, mikor a csodás Európa és az ősi Itália megannyi titkot és meglepetést rejteget?
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
A sofőrt a rendőrök állították meg, a férfi a helyszínen életét vesztette.
