Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Két listán vetik össze a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit. Pár napja a félévente frissített Graph 500 eredményeit tették közzé. A List 500 a másik, és a két sorrend gyakran különbözik. Például a Graph 500 listavezetője júniusban csak ötödik volt a másikon.
Változatlanul a japán K-Computer vezeti a világ leggyorsabb szuperszámítógépeit rangsoroló, legutóbb november 16-án kiadott Graph 500 listát. A Fujitsu által épített és a RIKEN kutatóintézetben működő gép 2015 júliusától listavezető.
A listát félévente, nagyobb szuperszámítástechnika konferenciákon frissítik. Most egy Salt Lake Cityben tartott rendezvényen került sor rá. Szakmai berkekben a legújabb fejlesztési és befektetői trendek egyik fontos mutatójaként tekintenek rá. A Graph 500-at nemzetközi HPC (high-performance computing) szakértőkből álló 30 tagú bizottság irányítja.
A gépek teljesítményét három kernel (az operációs rendszernek a hardver-erőforrások kezeléséért felelős alapja, magja) működése – keresés, optimalizálás, élkeresés – szerint értékelik. Az eredmények a különféle üzleti alkalmazásokban, kutatásokban, hálózatépítésben stb. nyújtott teljesítmény szempontjából relevánsak.
A másik ismert gyorsaságmérő listától, a Top 500-tól a Graph 500 abban különbözik, hogy számsorok megoldási sebessége mellett a masszív adatsorokból történő ismeretkinyerés tempóját is mérik.
A K-Computert a Wuxi Nemzeti Szuperszámítási Központ (Kína) Top 500-at vezető Sunway TaihuLightja és az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium DOE/NNSA/LLNL Sequoia gépe követi.
Az első tíz között van még három amerikai Mira (Argonne Nemzeti Labor), Európa number 1 gépe, a német JUQUEEN, a Fermi (CINECA, Olaszország), a Top 500-on második kínai Tianhe-2 és a francia CNRS/IDRIS Turingja.