Női titkosügynökséget üzemeltet az operaház fantomja a századfordulós Párizsban; Irak jövőjét fejtegetik arab szerzők egy antológiában; megjelenik The Best American Science Fiction and Fantasy 2016 című antológia; Nava Semel pedig egy olyan Izraelt képzel el Nebraskában, ami akár létre is jöhetett volna. Októberi fantasztikus megjelenések angol nyelven.
Öt regényen, egy novellásköteten és egy antológián akadt meg a szemünk az októberi amerikai megjelenések közül. Az Anno Dracula-sorozat miatt ismert Kim Newman új regényében az operaház fantomja irányít női titkosügynököket; John Joseph Adams és Karen Joy Fowler kiválogatták a legjobb idei amerikai SFF-novellákat; Nava Semel egy újabb alternatív Izraelt épített fel; Hassan Blasim pedig a jövőbeli Irakról gyűjtött össze víziókat.
*
Új regénnyel jelentkezik az Anno Dracula-sorozat szerzője, Kim Newman. Az új regényben az operaház fantomja titkosügynökséget vezet, amelynek női ügynökeit (például a Sherlock Holmes-univerzumból ismert Irene Adlert), gazdag párizsiak és a francia kormány bíznak meg olyan ügyekkel, amelyet szeretnének inkább titokban tartani. Az 1910-es nagy párizsi áradás alatt aztán egy gyilkosság fenekestül felforgat mindent. (Október 4.)
Második alkalommal jelenik meg idén John Joseph Adams, illetve ez alkalommal Karen Joy Fowler társszerkesztésében a The Best American Science Fiction and Fantasy antológia. Itt elérhető a teljes tartalomjegyzék, de olyan szerzők szerepelnek a kötetben, mint Ted Chiang, Kij Johnson, Salman Rushdie, Catherynne M. Valente, Kelly Link és Charlie Jane Anders. (Október 4.)
Még az életben nem hallottam Laird Barronról, ami nyilván az én saram, de a frissen megjelenő, egyébként negyedik novelláskötetének fülszövege felkeltette az érdeklődésem. Horrorról van szó elsősorban, de van itt SF is, meg pszichopata lányszövetségi tagok, és egy modern Hasfelmetsző Jack. Nekem azon a félmondaton akadt meg a szemem, hogy “egy atomenergiával működő kiborg háborús kutya hűségesen segíti gazdáját, hogy megbuktassanak egy disztopikus birodalmat a távoli jövőben”. Jól hangzik, nem? (Október 7.)
Oké, szóval van egy orvos és egy gyógyszerész a viktoriánus korból, akik elérték, hogy halhatatlanok legyenek. A jelenben egy gyógyszercég akarja kihasználni a könyvet, ami őket halhatatlanná tette, ők pedig ezt meg akarják akadályozni. Urban fantasy, alkímia, ilyesmi, szerintem izgalmasan hangzik, bár a fülszöveg egy kicsit bonyolult. (Október 11.)
2050-ben járunk, egy kiterjesztett valóságot széles körben alkalmazó Los Angelesben, ahol holttestet találnak. Terri Pastuzka nyomozónak se sok kedve van nyomozni a meggyilkolt bevándorló ügyében, de hamar kiderül, hogy nem olyan egyszerű az ügy, mint amilyennek tűnik. Terrinek a város sokféle valóságában kéne megtalálnia az ügy megfejtését. (Október 18.)
Úgy látszik a nácis alternatív történelmi regényekkel párhuzamosan kifejlődött egy másik toposz, az alternatív Izraelek felépítése. Ott volt Michael Chabon Hugo-díjas regénye, a Jiddis rendőrök szövetsége, ahol a zsidók Alaszkában kaptak államot; aztán nyári ajánlónkban szerepelt Simone Zelich Judenstaatja, ahol meg Szászországban kiáltottak ki zsidó államot. Nava Semel esetében az alternatív Izrael a Niagara-vízesés közelében, egy szigeten jön létre Nebraskában, itt alakulgat aztán a plot. (Október 25.)
Hassan Blasim szerkesztő kortárs iraki írókat kért fel, hogy képzeljék el: milyen lesz az ország 2103-ban, száz évvel az amerikai megszállás után? Sok más dolog nem derül ki a kötetről, mindenesetre mindig izgalmas nem angol/amerikai írók spekulatív műveit olvasni. (Október 27.)
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
A történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének tartott Bonaparte Napóleonról mind ez idáig több könyv született, mint ahány nap a halála óta eltelt.
Továbbra is rengeteg izgalmas és igényes társasjáték jelenik meg magyarul. Ezért hamis pénz használata nélkül alaposan át kell gondolni, hogy mire csapunk le.
Macron puccsa se csitítja a francia népet.
Végre kiderült az igazság.
