A Jean le Flambeur-trilógia szerzője, Hannu Rajaniemi és egy haverja egy agyszkenner segítségével olyan történetet írnak, amelyet a rá adott agyi reakciók alakítanak. Elmondása szerint az egész kicsit olyan, mint a lapozgatós-kockadobós kalandkönyvek, csak a választásaink ezúttal nem tudatosak. A történet címe egyébként az, hogy Hófehérke halott.
A Wired Geek’s Guide to the Galaxy podcastjában vendégeskedett Hannu Rajaniemi finn sci-fi író, az itthon az Ad Astra gondozásában megjelent Jean le Flambeur-trilógia szerzője. A beszélgetés során elmesélte, hogy Samm Halliday barátjával érdekes kísérletbe kezdtek: egy EMOTIV Epoc agyszkenner segítségével olyan történetet írtak, ami az olvasó agyi reakcióihoz viszonyítva változik: olyan, mint egy lapozgatós kalandkönyv, csak nem tudatos döntéseket hozunk.
A Hófehérke halott című történet olvasásához csatlakoztatni kell a szkennert, ami aztán az „élet” és a „halál” képeire adott reakcióink alapján alakítja a történetet. A Rajaniemi által neurofikciónak nevezett módszert az Edinburgh International Science Festivalon mutatták be, és a szerző szerint egészen érdekes irányokba lehetne vele elindulni fejlettebb eszközökkel; az olvasók pedig élvezték ezt az egyszerű kísérletet. A finn szerző például szívesen nézné meg valakinek az agyát, miközben az ő egy-egy történetét olvassa.
„Elég menő lenne látni, sci-fis kontextusban mindenképpen, hogy megtaláljuk-e azokat elemeket a történetben, amelyek például kiváltják a »csodálat érzését« (sense of wonder), aztán írni egy történetet, amelyet ezekre optimalizálunk” – mondta, hozzátéve: ehhez sokkal kifinomultabb gépek kellenek. A teljes beszélgetés letölthető a fenti linken: a finn szerző a neurofikció mellett biotechnológiáról és egy sor másik témáról is beszél.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Tudjuk, hogy Szájer politikai hivatása nem a tervezett módon fejeződött be, most azonban megismerhetjük az eredeti szándékait. Könyvajánló.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
