Stroke-betegeken segít egy új robotikus rendszer. A gondolati úton vezérelt exoskeleton mozgásba hozza a felhasználó kezét. Ha beválik nem lesz szükség agyi beültetésekre.
Svájci kutatók stroke-betegek életét alapvetően megváltoztató robotikus rendszert dolgoztak ki. Az ETH Zürich Rehabilitációs Mérnöki Laboratórium adatai szerint hat személyből egyet életében legalább egyszer stroke éri, kétharmaduknak pedig lebénul a karja. Intenzív klinikai gyakorlattal, benne robotokkal segített terápiával a páciens visszanyerheti a karja és keze feletti korlátozott kontrollt.
Rogert Gassert, a labor kutatója viszont jobb ötlettel, kézre szerelt robotikus vázzal, exoskeletonnal állt elő.
„Absztrakt helyzetben, klinikán kivitelezett gyakorlatok helyett, a páciens otthoni hétköznapjaiba integrálhatja ezeket az egyes esetekben robottal segített gyakorlatokat” – ismertette javaslatát Gassert professzor.
A mai exoskeletonok problémája, hogy túl nehezek, a páciensek nem bírják felemelni a kezüket, nehezen érzékelnek tárgyakat, problémás a megfelelő erőkifejtés.
„Ezért akartunk a tenyeret többé-kevésbé szabadon hagyó, a beteg napi tevékenységét lehetővé tevő, nemcsak izom-, hanem szomatoszenzoros (tapintás, nyomás stb.) funkciókat támogató modellt fejleszteni” – folytatja Gassert.
Az ujjakat érintő, három laprugót tartalmazó eredeti megoldást Jumpei Arata, a japán Kyushu Egyetem kutatója dolgozta ki. A motor által mozgatott középső a másik kettőn keresztül továbbítja az ujjak felé az erőimpulzusokat. Az ujjak automatikusan alkalmazkodnak annak a tárgynak a formájához, amelyet a felhasználó meg akar fogni. Motorral viszont az exoskeleton tömege 250 gramm, ami klinikai tesztek szerint stroke-páciensek számára túl nehéz.
A motor eltávolítása a kézről és rögzítése a beteg hátán az új megoldás. Az exoskeletonhoz kerékpár fékkábelén keresztül juttatják el az erőimpulzusokat. Az így csak 120 gramm tömegű kézmodul elég erős ahhoz, hogy felemeljen egy egyliteres ásványvizes üveget.
Az agyból érkező utasítások eljuttatása a végtagokhoz szintén problémás stroke-betegeknél, súlyosabb esetekben pedig teljesen megszűnt a kapcsolat. Tanulmányok kimutatták, hogy ha az agy szomatoszenzoros visszajelzéseket kap a kéztől, a meglévő idegkapcsolatok rendszeres gyakorlással javíthatók. Az exoskeletonnal támogatott kéz ilyen esetekben végrehajt mozdulatokkal kapcsolatos utasításokat.
Az agy-exoskeleton interakció a terápiához ideális megoldást eredményezhet. Nagy előnye, hogy semmiféle implantációra nem lesz szükség hozzá.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
Kísérje figyelemmel a 18 órakor kezdődő sorsolást a Mandiner tudósítása segítségével!
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
