Polip ihlette puha robotok jelentenék a robotika jövőjét?

A pisai Szent Anna Fejlett Tanulmányok Iskola laborjában fejlesztett poliprobotot inkább néznénk Lovecraft-fantáziának, mint egy mai robotikus munkájának. Tévednénk, mert alkotója, Cecilia Laschi az oktatási intézmény Biorobotika Intézetének kutatója, a „puha robotika” úttörője eddigi tudományos pályafutásának nagy részét biológiai ihletésű robotok fejlesztésével töltötte. Ezeket a gépeket világok választják el a megszokott fémkonstrukcióktól, „a” robotoktól.

„A robottestek nagyon különböznek az élő organizmusoktól, túl merevek. Élő organizmusokban a puha testek megváltoznak a környezettel folytatott interakció során, ezt használják ki az óhajtott mozdulat, a mozdulat irányításának leegyszerűsítésére. A polip szélsőséges eset a merev részek nélküli puha testtel kivitelezhető változatos mozdulatokra és viselkedésformákra. Azért tanulmányoztuk az állatot és több technológiát, hogy tárgyak megragadására, járásra és úszásra alkalmas polipszerű robotot építsünk” – nyilatkozta a kutató.

A meglepően rugalmas gép sokkal jobban reagál a környezetre, mint sok más robot.

„A relatíve új kutatási területnek számító puha robotikában megvan a lehetőség a robotok képességeiről és hasznosulásukról való elképzeléseink megvalósítására” – vetíti előre Laschi a szakterület jövőjét.

Az elektroaktív polimerből készült robotpolip egyik nagy előnye, hogy jóval kevesebb számítási kapacitásra van szüksége, mint gondolnánk. Egyrészt rugalmassága, másrészt azért van így, mert durva, egyenetlen terepen is tud mozogni. Óceánok, tengerek jobb megismeréséhez, de akár biomedikális területeken is alkalmazható.

A Földközi-tengerben tesztelték. A vízben és a homokos tengerfenéken egyaránt jól mozgott.

A polip-projektet hasonlók követik, például idős személyeket zuhanyozás közben segítő puha kart fejlesztenek.

„Biztos vagyok abban, hogy a puha robotika a jövő robotjainak fejlesztési módja” – összegez Laschi.