Korlátlanul fejleszthetik tovább a mesterséges intelligenciát Kaliforniában
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
A körzőtől és az abakusztól a legmodernebb okostelefonokig, tabletekig – az Óbudai Egyetemen tegnap megnyílt IT Evolúció kiállítás különleges tárgyakon keresztül mutatja be az informatika történetét.
IT Evolúció címmel nagyszabású állandó kiállítás nyílt tegnap az Óbudai Egyetemen (1034 Budapest, Bécsi út 96/B). A kiállítás Dr. Kutor László, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar tanárának több mint 40 évnyi gyűjtő és rendszerező munkájával kifejlődött magánygyűjteményéből jött létre. Célja nem kisebb dolog, mint a számítástudomány egészének bemutatása, legalábbis betekintésnyújtás a napjainkat, az információs kort legmarkánsabban meghatározó tudományág fejlődéstörténetébe, múltjába és jelenébe, az első „hivatalos” számítógépet jócskán megelőző időktől, körzőtől és abakusztól legújabb generációs okostelefonokig, tabletekig (és egy új robotig).
Legrégibbről a legmodernebbig, legkisebbtől a legnagyobbig volt a rendezés vezérlőelve, és túl a számítástechnikán, a hozzá szorosabban-lazábban kapcsolódó határterületek emblematikus tárgyai, elsők és utolsók, kuriózumok és hétköznapi darabok szintén kiállításra kerültek.
Ne feledjük: információtechnológia és kommunikáció, média és zenelejátszás ma ugyan a legtermészetesebb módon integrálódik egyetlen eszközben, de a jelen konvergenciájához nagyon hosszú és rögös út vezetett Babilóniától, középkoron, Pascalon és 19. századon keresztül Neumann Jánosig, Alan Turingig és tovább.
A kiállítási anyagokból témakörökre bontva, kronologikusan ismerjük meg ezt az utat, a tárgyakhoz tartozó ismertetők kitérnek a feltalálókra, működési elvekre, első megvalósításokra, alkalmazási körökre, valamint – amennyiben ismert – a tárgyak készítőjére is. Ezek a zsenik és elfelejtett mesterek emlékét őrző tárgyak drámai forradalmak helyett sokkal inkább folyamatos fejődést, világmegváltó revolúciók helyett exponenciálisan begyorsuló evolúciót mutatnak.
Közhely, de igaz: legyen szó akármennyire is „jövődiszciplínáról”, márpedig a számítástudomány nagyon az, az sem a semmiből jött, a múlt ismerete nélkül halványabb, sok-sok árnyalattal szegényebb képet tudunk csak alkotni a jelenről, és még kevésbé látjuk át a jövő felé ívelő, azt megalapozó és meghatározó trendeket.