Trilógiának indult, szeptalógia lesz belőle; nyert egy csomó díjat; lett belőle egy hangos sikert arató tévésorozat. Ma húsz éves George R. R. Martin A tűz és jég dala című fantasy-ciklusának első kötete, a Trónok harca, amelyről a sorozat is a nevét kapta. A tévéképernyőn két éven belül véget is ér a történet, de Martin még a hatodik könyvet sem fejezte be. Az első kötetet viszont most illusztrálva adják ki újra.
Ma húsz éve jelent meg a jelenleg egyik legsikeresebb futó sorozat alapját adó A tűz és jég dala fantasy-ciklus első kötete, a Trónok harca. Martin már 1996-ban sem volt ismeretlen szerző, a hetvenes évek óta alkotott, addigra három Hugot és két Nebulát is nyert, dolgozott tévésorozatokon és filmeken is. 1991-ben kezdett dolgozni a történeten, amit először trilógiának szánt, de aztán ahogy egyre többet megírt belőle, rájött, hogy ebből bizony több kötet lesz, mint három.
„A kritikák nagyrészt jók voltak, az eladások… hát azok is rendben voltak, de semmi kiemelkedő” – írja a születésnapot ünneplő posztjában a hatvanhét éves szerző, George R. R. Martin. Visszaemlékezése szerint a megjelenést követő könyvturné állomásain sosem volt több száz embernél, és mindenkivel volt ideje sokat beszélgetni. Az elmúlt húsz évben azonban sok minden változott: bestseller lett a könyvsorozat, tömegek járnak a rendezvényeire és hát ott van a világsikert elérő sorozat, amit tízmilliók néznek. Az évfordulóra egyébként új, gazdagon illusztrált kiadásban jelenik meg a sorozatindító regény a Bantam Spectránál októberben.
„És még mielőtt valaki megkérdezi: nem, az elején fogalmam sem volt, hogy ide fog vezetni ez az egész” – írja Martin, kifejtve, hogy először úgy gondolta, három könyv lesz az egész, és egy évet szánt mindegyik kötetre. „De itt vagyok most, húsz évvel később, és még mindig a hatodik könyvön dolgozom. (És nem, ezen a fronton most semmi új bejelentéssel nem tudok szolgálni)” – tette hozzá. A sorozat idén túllépett a könyvsorozat történetén, az új könyv megjelenési dátuma egyelőre bizonytalan. A tévésorozattal kapcsolatban azonban már bizonyos, hogy a nyolcadik évaddal zárul majd a történet 2018-ban.
Legyünk optimisták: addig akár a hetedik kötet is elkészülhet.
A Batman világában játszódó Pingvin igazi oázis a képregény-feldolgozások kietlen sivatagában: bámulatos, ahogyan az HBO sorozatában egy elsőre totálisan érdektelennek tűnő karakterre építve milyen mély és emberi drámát alkottak.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Egyre sötétebb fellegek gyülekeznek a kisváros felett, ahol semmi sem az, aminek látszik, de minden veszélyt hordoz magában.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
