Fokozatosan újul meg a Zsoldos Péter-díj

Hamarosan véget ér az idei SFF-díjszezon: kiosztották a Locust, a Nebulát, és a Hugót, de megvannak már az Arthur C. Clarke-, a Kitschies-, a DragonCon-, a Philip K. Dick- és a Brit SF-díj győztesei is. Talán a nagyobbak közül már csak World Fantasy-díjra kell még várnunk. Legalábbis a magyarnál nagyságrendekkel nagyobb angolszász piacon. Hátra van még ugyanis a HungaroCon, amelyen menetrendszerűen idén is kiosztják a rendező Avana Egyesület által 1998-ban alapított Zsoldos Péter-díjat, avagy Magyarország egyetlen SF-díját. A díjat, amivel valamiért mindenki elégedetlen.

Közhely, hogy a hazai SF-közélet megosztott terület, talán még inkább, mint a politikai: ha a Zsoldos Péter-díjról kezdünk diskurzust, nagyon hamar ezen a csatatéren találhatjuk magunkat: hosszú viták folytak már a témáról zárt csoportokban, kocsmapultok mellett és nem nyilvános Facebook-bejegyzések alatt. Mindenesetre még a díj Wikipedia-szócikke is több olyan cikket listáz, ami a díj körüli elégedetlenséggel foglalkozik, akár egy adott évi győztessel (pl. a 2004-ben győztes A Szellemharcos küldetését itt szedte darabokra Békési József), akár általában a díj jellegével foglalkozik, mint Szabó Sándor ZSP-díj jelentés című kimerítő, változások szükségességére figyelmet felhívó, és akkoriban vitát kavaró kritikája 2007-ből.

Most azonban változnak a dolgok a díj háza táján: új szponzorként a Clavis Irodalmi Ügynökség áll a Zsoldos Péter-díj és a HungaroCon mögé, ahogy az az Objektív a fiókból blog interjújából kiderült. A céljuk pedig az, hogy a díj „ismertebb és elismertebb legyen”. Ehhez első körben hosszú idő után kapott egy áttekinthető weboldalt a díj, ezzel párhuzamosan pedig egyébként Scifi.hu néven híroldalt is indított az egyesület. A minap egy kávé mellett beszéltük át Orosz Adéllal (Clavis Irodalmi Ügynökség, Avana) és Jobbágy Tiborral (Avana Egyesület), hogy mi kell a kitűzött cél eléréshez.

De mi is pontosan a Zsoldos Péter-díj?

A Zsoldos Péter-díjra science fiction témájú regényeket, kisregényeket és novellákat nevezhetnek maguk a szerzők és a kiadók – az idei kiírás szerint olyan műveket, amelyek „kiadói tevékenységet (is) folytató, adószámmal rendelkező cég vagy egyéni vállalkozó által kerültek fizetős tartalmi forgalomba”. Ez utóbbi kitétel egyfajta előszűrő, a magánkiadások így nem kerülnek a jelöltek közé, bár a tavalyi évről még jelen van egy publiós magánkiadás az idei jelöltek között is. A díjat nem osztják ki, ha nincs legalább öt nevező, a következő évre azonban átcsúszhatnak a nevezések. A jelölt művekből a zsűri öt tagja számára öt recenziós példányt kell beküldeni.

A zsűri elnöke Dr. S. Sárdi Margit egyetemi docens, aki a díj honlapján elérhető életrajza szerint 1992-ben indította a mai napig egyedülálló, sci-fi irodalommal tudományos szempontból foglalkozó kurzusát az ELTE-n, illetve több ilyen tárgyú cikke és tanulmánya jelent meg. A zsűribe egy tagot delegál az Avana, egyébként pedig hasonlóan az akadémiai vonalról kerülnek ki tagjai: Szarka Emese, Vásárhelyi Lajos, Domokos Áron és Csák Tamás, akikről viszont a nevüknél több nem derül ki a honlapról.. A díj egyébként pénzjutalommal jár, ami a szponzoráció mértékétől függ: a regény kategória győztese általában százezer, a novella kategória győztese ötvenezer forintot kap. Ezt egészen eddig Salgótarján városa szponzorálta, most a Clavis veszi át a szerepét.

Zsoldos Péter-díjat kapott a díj története során a ma is aktívan alkotó sci-fi írók közül regény kategóriában például Szélesi Sándor (kétszer, egyéb kategóriákban még többször), Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett), Antal József, Brandon Hackett (Markovics Botond) és László Zoltán. 2015-ben elég nevező hiányában nem osztottak díjat, és az idei három nevező szintén kevés lesz ahhoz, hogy a szabályok szerint díjat osszanak. 2014-ben Kovács Ákos Az áradás krónikája, 2013-ban Bálint Endre A Programozó Könyve című regénye nyert.

Problémák és változások

A díj egyik problémája az Avana Egyesület elnökhelyettese, Jobbágy Tibor szerint, hogy kevés magyar sci-fi könyv jelenik meg, de még a megjelent műveket sem mind nevezik: elmondása szerint a kiadók vagy nem is tudnak a díjról, vagy nem foglalkoznak vele; és vannak szerzők, akik a díj körüli viták miatt, vagy éppen a magánkiadású ekönyvek nevezése miatt nem akarják magukat a jelöltek között látni. Neveket mondani nem akart, de mi hozzátesszük ehhez, hogy az elmúlt évek terméséből nem láttuk az adott évi jelöltek között például László Zoltánt és Brandon Hackettet, akik egyébként – mint már említettük – mindketten elnyerték korábban a díjat.

A díj kapcsán az elmúlt években is felmerült, hogy – talán a nevezések hiányában – olyan művek nyertek, amelyről gyakran sem a rajongótábor, sem a szakma nem nagyon hallott. Erre reagálva Jobbágy Tibor azt mondta: ennek az lehet az oka, hogy a Zsoldos Péter-díj szakmai díj, nem pedig közönségdíj, így nem biztos, hogy olyan művek nyernek, amit sokan olvastak. Nem is tervezik, hogy a közönségdíj irányába tolják el az egészet. „Mi azért csináljuk, hogy díjazzuk a legjobb írót szakmai szempontból, és ezzel ösztönözzük az írókat arra, hogy jót írjanak” – mondta.

„Mostanában változtattunk a zsűrin, megpróbáltunk fiatalabbakat bevonni. De elég nehéz olyan zsűritagot találni, akinek köze van az irodalomhoz, szereti a sci-fit és nincs köze egy kiadóhoz sem, sőt, nem is író” – említi a díj egy másik problémáját Jobbágy. Orosz Adél szerint sok kritika éri a díjat, mégsem csinált még senki másikat, ami szerinte azt jelzi, hogy az Avanán kívül senki nem vállalja ezt a nagy mennyiségű munkát, amit egy jó évben öt regény és 40-60 novella elolvasása és értékelése jelent – ez utóbbiak főképp az Avanához kötődő Új Galaxis antológia, illetve a Galaktika magazin hasábjain jelentek meg.

Kérdésünkre, hogy mi fog változni, Orosz Adél elmondta: nem egy nap alatt fog megújulni a díj. „Az a tervünk, hogy több év alatt, szépen lassan megváltoztatjuk. Dolgozunk rajta, hogy a presztízsét visszakapja” – mondta, hozzátéve: a HungaroCon találkozó marketingjét is intézik ezzel együtt. A cél az, hogy mind a díj, mind a találkozó nagyobb publicitást kapjon, és a kiadóknak érje meg, hogy könyveiket nevezzék. Elmondása szerint ez egy hosszú folyamat lesz. „Nagyon szeretnénk, ha sokkal több kiadó tudna róla. Ez azon áll, hogy meg kell őket keresni. Erre az Avanának nincs embere, nekünk lesz” – tette hozzá.

*

Fotó: Zsoldos Péter-díj / Avana Egyesület