Menjünk vissza, hogy előre léphessünk – Ilyen volt az Orphan Black 4. évadja

A némileg zavarosra sikeredett harmadik évad után a negyedikben visszatért az Orphan Black arra az útra, ami miatt sokan megszerették a klónokról szóló kanadai sorozatot. A fiúklónok egyetlen kivétellel teljesen eltűntek a sorozatból, lettek új, szerethető, illetve gyűlölve szerethető új karakterek, a forgatókönyvíróknak pedig volt pár meglepő húzása. Az pedig már a nyitóepizód után kiderült, hogy nem csak holmi közhely volt az a mondat, amivel promózták az idei évadot: valóban vissza kellett térni a kezdetekhez ahhoz, hogy előre tudjon lépni a sorozat, és persze a szereplők is.

Vigyázat! Spoileresen folytatjuk!

A harmadik évad a korábbiakkal ellentétben úgy zárult le, hogy akár vége is lehetett volna a sorozatnak: megtalálták Kendallt, vagyis az „eredetit”, akit anno klónoztak, így esély mutatkozott a klónokat sújtó betegség kiküszöbölésére; elintézték a közvetlen fenyegetést jelentő neolúcionistákat, meghitt családi vacsorával ünnepelte szinte az összes főkarakter, hogy mindezek után végre kicsit pihenhetnek, majd az egyik főklón, Sarah, a mostohaanyja, Mrs. S. és Kendall elutazott Izlandra Sarah lányához, Kirához, joggal bízva abban, hogy ott nem találják meg őket, és végre kicsit nyugodtan élhetnek családi életet is, mindenféle harc és menekülés nélkül.

Ezt szerettük az Orphan Black negyedik évadában

1. Kiderült, mi történt Beth-el

Az Orphan Black első évada azzal kezdődött, hogy egy fiatal nő a vonat elé ugrott, de előtte szemtől szembe állt a vele teljesen ugyanúgy kinéző főszereplővel, Sarah Manninggel. Ez a nő volt Beth Childs, egy nyomozó, akinek aztán a könnyű pénz reményében a bőrébe bújt Sarah, de nem csak pénzt talált, hanem magát is a klónos káosz közepén. A negyedik évad első része egészen az utolsó pillanatig Beth történetét mutatja be, majd később, a nagyon sokkolóra sikeredett hatodik részben az is kiderült, mi vezetett Beth öngyilkosságához.

Krystal egyébként a saját módján nyomoz, igyekszik megérteni a körülötte történő dolgokat, igaz az „őssejtek körüli háború” szereplőit nem teljesen pontosan sikerül azonosítania. A plázacicára hajazó karakter azonban rögtön az egyik legfontosabb szereplővé válik, amikor kiderül: egyetlen szemtanúként látta, mi történt Delphine-nel valójában.

5. Neolúció

Az első évad a neolúcióval kezdődött, amely egy olyan tudományos felfogás, ami az önmagunk által irányított evolúciót hirdeti. Ez a szál később némileg háttérbe szorult, hogy aztán a mostani évadban központi vonallá váljon. A legnagyobb harc a cégként is megjelenő Neolúció irányításáért folyik: először úgy tűnt, hogy Susan Duncan marad a topon, de Evie Cho egy puccsal magához vette a vezetést, ám az ő eszén is túljárt Rachel. Az utolsó részben viszont feltűnt egy figura, aki még sok mindent felülírhat. Előkerült ugyanis egy idős ember, akiről kiderült: ő a hírnöke egy titokzatos férfinak, aki a neolúció történetéről szóló könyvet is írta még a 19. században, de még ma is él és virul. Most úgy tűnik, ő állhat az egész neolúció-sztori mögött, ő lehet az, aki valóban irányít, függetlenül attól, hogy éppen ki a formális vezető a rendszerben.

Az pedig, hogy pontosan mi történt, csak a legutolsó részben bontották ki az alkotók. De hogy a rajongók öröme teljes legyen, azt is összehozták, hogy az Isten háta mögötti kis nomád faluba odakeveredjen Cosima is, a lelki társak pedig újra egymásra találjanak. Ezt mondjuk némileg beárnyékolta, hogy Cosima nem volt túl jó bőrben, ami kapcsán sikerült összehozni az évad legédesebb, de egyben egyik legkínosabb jelenetét: a drasztikusan kihült Cosimát ugyanis úgy igyekezett felmelegíteni Delphine, hogy pillanatok alatt fehérneműre vetkőzött és befeküdt mellé az ágyba. Íme:

És amit nem értettünk

Amíg Sarah-ék Izlandon éltek családi életet, addig mostohatestvére, Felix azon ügyködött, hogy megtalálja a valódi családját. Végül sikerült összeakadnia vér szerinti nővérével, Adele-lel, akitől viszont azonnal elköszönt, amikor a klónügyek újra előtérbe kerültek. Az egész történetszálnak tehát nem igazán látjuk az értelmét. A családegyesítés miatt láttuk ugyan Felix másik oldalát, többször összepattantak Sarah-val, de az egész maximum arra volt jó, hogy Felix nem csak mint a klónok segítője, hanem saját jogán is szerepeljen a sorozatban. Persze elképzelhető, hogy Adele-nek később még lesz szerepe. Ez majd jövőre kiderül.

*

Összességében az eddigi négy évad egyik legjobbja volt a mostani, aki szerette a sorozatot az elején, annak jó eséllyel a mostani évad is bejön. És persze nem maradhat ki az, amit az Orphan Black kapcsán mindig, mindenki leír: az összes klón szerepét játszó Tatiana Maslany ezúttal is zseniálisan dolgozott. Egészen elképesztő, ahogy a magának való, kicsit elhanyagolt M.K.-től az időnként szociopatába hajló Helenán át a plázacica naiva Krystalig bezárólag tucatnyi karaktert formál meg. Mindezt úgy, hogy az ember ugyan tudja, hogy ezeket az egyébként nagyon különböző karaktereket egyetlen színész játsza, mégis újra és újra elfelejti. Nem véletlenül jelölték idén is, immáron másodszor Emmy-díjra.

Mint az kiderült, a jövő évi, ötödik évad egyben az utolsó is lesz. A harmadik évaddal ellentétben viszont most rengeteg nyitott kérdés van, szinte az összes szereplő sorsa kérdéses, lesz tehát min dolgozni, és csak szurkolni tudunk az alkotóknak, hogy a még hátralévő tíz rész (ennyiből áll minden Orphan Black-évad) elegendő legyen ezek maradéktalan lezárására.