„Asszonyverőre nem bulizunk” – a Balaton Soundon jártunk

Már a Zamárdiba tartó csütörtök délutáni vonat is tele volt azokkal a tipikus soundos arcokkal. Tudják, azokra gondolunk, akiken egyszerűen látszik: alig várják, hogy végre befusson a szerelvény, lekaphassák a pólójukat és jó fényviszonyok mellett beállhassanak lépegetni valahová a Balaton Sound felirat elé.

Persze a szelfizés nem várhatott a fesztiválra való megérkezésig. A csajoknál már a vonaton röpködtek a képek, görbültek az ajkak és természetesen izzott utánuk az instagram is. A mellettünk utazó fesztiválkülönítmény a Déli pályaudvar és Zamárdi között ellőtt félezer szelfit, miközben végig David Guettát dübörögtettek telefonról. Már a vonaton is tapintható volt a Balaton Sound életérzés.

A bulit Niles Hollowell-Dhar társaságában kezdtük. A tömeg magjába beérve megcsapott minket a masszív naptejszag. Ilyet más fesztiválon egészen biztosan nem tapasztalhat az ember, de a Sound már csak ilyen. A KSHMR néven elhíresült indiai származású amerikai DJ-producer napjaink talán egyik legnagyobb electro house reménysége. Szerencsére nem is kellett csalódnunk benne: becsületes veretést hozott el nekünk a délutáni órákban a Nagyszínpadra. Volt minden ami egy rendes electro house szeleteléshez szükséges: are you readyz-ések, hatalmas dropok és a legindokolatlanabb pillanatokban történő ééééééé-óóóóóózások.

Megy a szeletelés                                        Forrás: Balaton Sound

A Sound által nyújtott zenei élményt ugyanis végigkíséri egy állandó kántálás a közönség részéről. Ennek a lényege abban rejlik, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy, mikor és milyen zene szól, a közönség önfeledt éééééé-óóóóózásba kezd. Túlzás lenne azt állítani, hogy ezzel a jelenséggel csak a Soundon találkozhatunk, de tény: itt a fesztiválozó jó eséllyel kétpercenként beleszalad egybe.

A magyar rajongók által csak Kázmérként emlegetett KSHMR bulijának a tetőpontját egyértelműen az egyik legklasszikusabb slágere, a Burn hozta el. A DJ percekre eltűnt a keverőpult alatt – fogalmunk sincs mit csinálhatott ott annyi ideig –, majd a legnagyobb veretés beindulása előtt persze megkerült és ledarálta a buli hátralevő részét, velünk együtt. 

Balaton Sound madártávlatból                             Forrás: Balaton Sound

„Nem szeretjük az asszonyverőket”

Arra gondoltunk, hogy még Chris Brown előtt kimegyünk a legközelebbi kisboltba, mert nem szerettünk volna bent hétszáz forintért sörözni. A legérdekesebb figurák amúgy is mindig a fesztivál területén kívül elhelyezkedő boltok köré tömörülnek. Ezeken a csomópontokon jellemzően háromféle emberrel találkozhatunk: van aki jegyet venne, van aki jegyet adna el, és van aki csak szimplán kijött olcsóbban berúgni.

Találkoztunk azonban egy egyetemista bandával, akiket egyik fenti kategóriába sem tudtunk besorolni. Ők azért jöttek ki vodkázni a fesztiválon kívülre, mert még véletlenül sem szerették volna látni vagy hallani Chris Brownt, az „Asszonyverőt”.

Igen, jól hallották: Magyarországon létezik egy fiatal, felelős értelmiségi réteg, amely elvből nem megy be bulizni Chris Brownra, és áldozatkészen, tüntető jelleggel marad kint vodkázni a fesztivál peremén, az árokban. „Nem tudjuk megbocsátani Chris Brownnak, hogy megverte Rihannát” – magyarázza az egyik fiatal a Mandinernek, majd hozzáteszi: „Szigeten végig vele leszünk, mi sosem tudnánk őt bántani. Jó zenét csinál a Brown, de nem szeretjük az ilyen asszonyverőket. Ezért maradunk kint. Asszonyverőre nem bulizunk” 

Hagyjálmámostiszok

Ezek után immár vonakodva, de azért bementünk Chris Brownra, ám amikor láttuk, hogy a rapper r&b énekes jóformán az összes számán playbackel, azt mondtuk: ez már nekünk is sok. Nem elég, hogy asszonyverő, még énekelni sem hajlandó.

Úgy döntöttünk, tovább állunk. Útközben megkérdeztünk pár fesztiválarcot, hogy mi az az egy szó, ami eszükbe jut a Balaton Soundról. Az esetek többségében ezeket a válaszokat kaptuk: drog, pénz, csajok, máj, szabadság, buli, „hagyjálmámostiszok”, veretés és szétesés. Ez a minta kis túlzással már reprezentatívnak is mondható.

A testvérpár, a fogadás és a pálmafa

Végül egy Balaton-parti koktélozós/lépegetős stage-nél kötöttünk ki. Már épp kezdtünk volna unatkozni, amikor egy érdekes jelentre lettünk figyelmesek. Két üldögélő srác közül az egyik egy kézfogás után hirtelen felpattan, megragad egy méteres pálmafát, tövestül kitépi a cserépből, és behajítja a Balatonba, majd kis hezitálást követően felemeli a parton maradt agyagcserepet, és azt is utána dobja.

Ezután persze a biztonsági őrök odarohantak és szépen megkérték a fiút, hogy ilyet ne csináljon többet. Mást azonban nem követtek el ellene, ezért a fiatalembernek lehetősége nyílt még levetkőznie és beleugrania a Balatonba. Jó messzire beúszott, ami természetesen szigorúan tilos. Őt végül motorcsónakkal mentette ki a partiőrség az egyméteres vízből, mert a bulit olyannyira élte a déli part vizében is, hogy a rendfenntartó szervek azt hitték fuldoklik.

A Mandiner később kiderítette, hogy a történet főszereplője egy testvérpár volt, akik fogadtak, hogy ki képes hamarabb eljuttatni a pálmafát a Balaton vizébe. Azt is megtudtuk, hogy a nyertes a növény után azért vetette a félméteres cserepet is a hullámok közé, hogy biztosan érvényessé tegye a fogadást. „Kezdtem már kifogyni a pénzből, ezért biztosra szerettem volna menni” – vallott őszintén lapunknak a fiatal partyállat.

Felrobbant a sátor                                       Forrás: Balaton Sound

Aki felrobbantotta a Jäger Arénát: Tyler, The Creator

Úgy gondoltuk, hogy ezek után Martin Garrix már nem tud további izgalmakat okozni nekünk, ezért úgy döntöttünk, meglátogatjuk a Jäger Arénát. Itt abban reménykedtünk, hogy Tyler, The Creator fog felejthetetlen pillanatokat okozni nekünk. Az elején kicsit megijedtünk, ugyanis úgy tűnt: az amerikai rapper és csapata csak gyorsan le akarja tudni a koncertet. Nem érződött rajtuk az a tűz, az a megszállottság és őrület, amit kapásból vártunk volna tőlük.

Aztán a koncert egy pontján – talán a fantasztikus közönség hatására is – Tyler elkezdte egyre jobban pörgetni a bulit, párhuzamosan kezdett ő maga is megőrülni a közönségével. A koncert második felére érkező számoknál már felrobbant a sátor. Ennek a folyamatnak kétségkívül az jelentette a tetőpontját, amikor a rajongók két percen keresztül csak azért guggoltak, hogy aztán a megfelelő pillanatban valami eszeveszett extázisba kerülve felugorjanak, és az őrületbe rohanjanak, ugráljanak.

Meg merjük kockáztatni, hogy a fesztivál történetének egyik legnagyobb koncertjét hozta el Tyler, the Creator, pedig ő ugyebár messze nem elektronikus zenében utazik. Szép volt, jó volt. Visszamennénk.