Ezeréves határ: újjáépítik a gyimesbükki Rákóczi-várat

Kiadták az építkezési engedélyt, így már pünkösd után hozzáfognak a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésének előkészületeihez – írja a Székelyhon.

„Hat év után végre megkaptuk az építkezési engedélyt. Kezdődhet a munka. Pünkösd után összeülünk, megbeszéljük a részleteket és keresünk egy vállalkozót az építkezés kivitelezésére” – nyilatkozta a portálnak Deáky András, az újjáépítés kezdeményezője.

Hozzátette, már többen utaltak pénzt az erre a célra létrehozott folyószámlára, de a szükséges anyagi befektetés nagyobb részét ezt követően kell előteremteniük. Mint fogalmazott, terveik szerint a világ magyarságának összefogásával, felajánlásaikkal valósul majd meg az újjáépítés, ami az előzetes számításaik alapján mintegy 200 ezer euróba – közel egymillió lejbe – kerül, és egy évig tart.

Korábban a tavaly nyáron leadott régészeti jelentést követően hiába várták az építkezési engedély kiadását, mert az illetékes intézmény, különböző hiányosságokra hivatkozva, mostanig váratta vele az érintetteket. Áprilisra, a várrom régészeti feltárását követően viszont a régészek elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet, így a vár megmaradt romjai teljes terjedelmében láthatóvá váltak.

Romantikus táj várral, vasúttal, folyóval

A kis várat egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt - védelmi szempontból nem volt jelentős. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. A vár a 19. század közepéig volt használatban.

1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a Gyimes-völgyben lépi át a határt. A Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros-folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a MÁV legkeletibb őrháza lett), és utána néhány méterrel átlépi a határt. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.

A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig.