Egy év alatt újjáépítik a gyimesbükki Rákóczi-várat az „ezeréves határnál” Székelyföldön, a Kárpátokban – írja a Székelyhon. A 200 ezer eurós munkálatokat adakozásból kívánják fedezni.
Kiadták az építkezési engedélyt, így már pünkösd után hozzáfognak a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésének előkészületeihez – írja a Székelyhon.
„Hat év után végre megkaptuk az építkezési engedélyt. Kezdődhet a munka. Pünkösd után összeülünk, megbeszéljük a részleteket és keresünk egy vállalkozót az építkezés kivitelezésére” – nyilatkozta a portálnak Deáky András, az újjáépítés kezdeményezője.
Hozzátette, már többen utaltak pénzt az erre a célra létrehozott folyószámlára, de a szükséges anyagi befektetés nagyobb részét ezt követően kell előteremteniük. Mint fogalmazott, terveik szerint a világ magyarságának összefogásával, felajánlásaikkal valósul majd meg az újjáépítés, ami az előzetes számításaik alapján mintegy 200 ezer euróba – közel egymillió lejbe – kerül, és egy évig tart.
Korábban a tavaly nyáron leadott régészeti jelentést követően hiába várták az építkezési engedély kiadását, mert az illetékes intézmény, különböző hiányosságokra hivatkozva, mostanig váratta vele az érintetteket. Áprilisra, a várrom régészeti feltárását követően viszont a régészek elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet, így a vár megmaradt romjai teljes terjedelmében láthatóvá váltak.
Romantikus táj várral, vasúttal, folyóval
A kis várat egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt - védelmi szempontból nem volt jelentős. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. A vár a 19. század közepéig volt használatban.
1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a Gyimes-völgyben lépi át a határt. A Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros-folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a MÁV legkeletibb őrháza lett), és utána néhány méterrel átlépi a határt. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.
A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Nem érzi úgy, mintha külföldön játszana.
Ha találnak a helyére egy másik szakembert, minden további nélkül távozna a posztjáról.
A Puskás-díjas támadó összekülönbözött az edzőjével, nem kizárt, hogy a következő napokban klubot is vált.
Jobban bíznak Orbán Viktor kormányában, mint bármelyik más intézményben vagy szervezetben.
„Összességében megállapítható, hogy a magyar és a román érdekek az energia területén teljes mértékben egybevágnak, így szorosan együttműködünk ennek mentén a jövőben is” – írja Szijjártó Péter.
Döbbenetes levelet kaptak, a levélíró szerint a munkatársak dögtemetőbe valók, Orbán Viktor nyakát is ki akarják csavarni.
Somkuti Bálint is elmondta magvas véleményét a lengyel határzárról.
